TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF)
TARNÓCZKY ATTILA (MDF) Elnök Úr! Tisztelt Ház! A probléma, amelyet érinteni akarok, nem kimondottan a céltámogatási törvényjavaslat gondja. Elmondhattam volna már a költségvetés kapcsán is.
Biztos észrevették képviselőtársaim, hogy egyre gyakrabban előfordul, hogy önkormányzatok támogatásakor ahhoz a bizonyos településnévsorhoz fordulunk, amelyet a Környezetvédelmi Minisztérium állít össze az elmaradott térségek fejlesztési feladatainak megoldására.
Meggyőződésem szerint ez egy kényszerhelyzet, ugyanis az önkormányzati törvényben semmiféle térségi fejlesztésről szó nincs. Azért nyúlunk állandóan, újra és újra ehhez a listához, mert nincs másik.
A probléma, hogyha röviden meg akarom fogalmazni, a következő: az elmaradott térségek települései és az elmaradott települések az nem azonos halmaz. Ez két különböző halmaz, ami nagyjából átfedi egymást, de van, mondjuk, eltérés a kettő között. Amikor tehát egy teljesen más célra készült településnévsorhoz fordulunk, és osztunk ennek alapján esetenként komoly pénzeket, akkor igazságtalanságokat követünk el.
A probléma gyökere az, hogy hogyan készült, és amennyire tudom, most is készül ez a településnévsor. A cél az, hogy kijelöljük az ország elmaradott térségeit. Ennek érdekében 15 paraméter alapján felmérik, hogy melyik település mutatói milyenek. Képeznek végül is egy elég bonyolult matematikai módszerrel egy számot, és akkor kirajzolódik a térképen, hogy hol vannak az elmaradott falvak, és ahol az elmaradott falvak vannak, azt a területet bekerítve kialakul az elmaradott térség. Az óriási gond azonban az, hogy ilyen alapon elmaradott falvak nem kerülnek be az elmaradott térségbe, mert esetleg tőle 30 km-re vannak egymagukban. A dolog másik fele, hogy az elmaradott térségek belsejében lesznek olyan települések, amelyek mutatóik alapján nem elmaradottak, de a térségnek részei. Tehát támogatunk rá nem szorulókat és nem támogatunk rászorulókat.
Meggyőződésem szerint a gordiuszi csomót kétféle módon lehetne elvágni.
Az egyik lehetőség, hogy a Környezetvédelmi Minisztérium túllép saját árnyékán, és elfogadja, hogy bár ő területfejlesztési kormányrendeletet készít, mégis ez a kormányrendelet az utána elkészült törvények miatt, költségvetés, céltámogatási törvény miatt nem csupán területfejlesztés céljait szolgálja. Magyarul tehát újabb oszlopokban fel kellene sorolni, hogy például e törvény 6. §-a (2) bekezdése milyen településekre vonatkozik. Még egyszer mondom, hogy ez a településfelsorolás valószínűleg egy olyan 5% körüli mértékben más lenne, mint a mostani érvényes.
Ha ez nem megy, mert a minisztérium ragaszkodik az eredeti célhoz, és nem akar túlterjeszkedni ezen, akkor ennél még mindig jobb lenne, hogyha a Belügyminisztérium venné a bátorságot, és mindenféle kormányzati munkamegosztás ellenére felsorolná ezeket a településeket. Nem kellene új felmérést készíteni, a Környezetvédelmi Minisztérium felmérése meggyőződésem szerint korrekt, az ottani mutatók alapján tehát el lehetne dönteni, hogy mely településeknek jár az országban a 2200 Ft-os fejkvóta – nem kis pénzekről van szó! –, és mely települések jogosultak a 6. § (2) bekezdése szerinti támogatásra, amelynek az a lényege, hogy a saját részt központi támogatás formájában a céltámogatáshoz megszerezheti az önkormányzat.
Kérném valamelyik minisztériumot, hogy gondolkodjon el ezen, esetleg meg is beszélhetik egymás között, hogy mi a teendő, de úgy gondolom, van teendő, és addig is ajánlanám az önök figyelmébe az önkormányzati bizottságnak a 6.§ (2) bekezdésére vonatkozó javaslatát, amely nem ír elő ugyan semmit a kormánynak kötelező erővel, de megadja a lehetőséget arra, hogy ezek a külön névsorok, településfelsorolások egy kedvező döntés esetében megszülethessenek.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
