ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója:
ZSEBŐK LAJOS, a környezetvédelmi bizottság előadója: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Bizottságunk áttekintette a törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványokat, illetve közülük azokat, amelyeknek környezetvédelmi vonatkozásai voltak. A bizottság által megformált véleményeket a bizottsági jelentés tartalmazni fogja. Mégis kiemelnék pár érdekesebb vagy fontosabb gondolatkört, nem is módosító javaslatszámonként, hanem témakörönként.
Az első ilyen lényeges kérdés, ami a címzett támogatásoknál a nevesítést, a körbehatárolást szolgálta. Bizottságunk – mivel e szándékot szűkítésnek érezte – e módosító javaslatokat nem támogatta.
A következő igen lényeges és érdekes kérdésnek tartottuk a céltámogatási kiegészítő keretnek a mivoltát és ennek a keretnek a szerepeltetését.
Több módosító javaslat volt, amely módosító javaslat e céltámogatási kiegészítő keret működését be akarta emelni a törvénybe, és valamiféle automatizmussal azt szerették volna elérni, hogy ez az automatizmus a törvényen belül biztosítsa ennek a keretnek a működtetését. A bizottság többségének az még elfogadható lett volna, hogy e keret technikai, formai szempontból a céltámogatási rendszerbe épített automatizmusként működjék, de ennek tartalmi részét és legfőképpen eredményét nem tartottuk elfogadhatónak. Szerintünk szükség van az egyedi mérlegelésre.
Miről is van szó? A módosító javaslatot benyújtók azt kívánják elérni, hogy mindegyik elmaradt térséghez tartozó önkormányzat 20 %-ponttal – de volt másféle javaslat is később – magasabb támogatást kapjon a saját rész csökkentése érdekében. A bizottság többsége, elismerve a külön eszközök és támogatások szükségességét, úgy látja, hogy a céltámogatási rendszerrel az elmaradott térségek elmaradottságát kiváltó ok nem, vagy csak kis részben orvosolható.
Nem látjuk biztosítottnak, hogy a gazdasági és szociális hátrányokat iskolaépítéssel, egészségügyi beruházással lehetne csökkenteni, mert egészen másról van szó. A gazdaságilag elmaradott térségek nem azért gazdaságilag elmaradottak, és nem azért kerültek olyan helyzetbe, amilyenbe kerültek, mert az iskolakapacitását tekintve vagy egészségügyi, szociális létesítményeket tekintve lényegesen el lennének maradva.
Vízi-közműberuházásoknál egy áttételes kapcsolat megvan, de ez a kapcsolat sem közvetlen. Tehát szükség van az egyedi mérlegelésre, mely az automatizmussal egész egyszerűen nem biztosítható. Szerintünk kapjon többlettámogatást az elmaradt térség önkormányzata, de csak akkor, ha a lemaradás a céltámogatási rendszerben a támogatandó célok közé sorolható. Egyébként csak valamiféle kárpótlásként funkcionálna ez a rendszer, mely a tényleges gondokon nem segítene, viszont elvonná az amúgy is szűkös forrásokat más önkormányzatoktól.
Itt jegyzem meg, hogy a bizottságunk egyöntetűen támogatta, hogy a területfejlesztési alap költségvetési forrása bővüljön, és nagy örömünkre szolgált, hogy a Ház egy ilyen irányú módosító javaslatot a költségvetésben elfogadott. Ez szolgálja valóban az elmaradott térségekhez tartozó önkormányzatok felzárkózását.
A következő lényegesebb kérdés az, hogy bizottságunk támogatta azt a módosító javaslatot, mely a törvénybe kívánja emelni azt a Kormány által beterjesztett országgyűlési határozati javaslatot, mely az egészséges ívóvízellátásról szóló beszámoló kézzelfogható eredménye. Ez azt tartalmazza, hogy kapjon prioritást minden olyan település szennyvíztisztításra és csatornaépítésre vonatkozó céltámogatási igénye, mely település sérülékeny ívóvízbázisok közelében helyezkedik el, és így annak potenciális szennyezője.
Az idén is érdekes szakmai vitát folytattunk arról, hogy a városi csatornaépítésnél mi minősül főgyűjtőcsatornának. A dolog azért érdekes, mert a támogatás mértéke más a főgyűjtőnél és más az ágrendszereknél. Mi nem tartjuk elfogadhatónak a törvényben szereplő legnagyobb átmérő meghatározását, vagyis azt, hogy az a főgyűjtő, mely a csatornarendszeren belül a legnagyobb átmérőt jelenti, és nem tartjuk elfogadhatónak a Kormány által támogatott módosítást sem, miszerint a főgyűjtő a legnagyobb szennyvízmennyiséget szállító csatorna lenne.
Egyik megközelítés sem ad megoldást arra az esetre, ha egy településen két vagy több főgyűjtőcsatorna épül. Ha pedig csak egy főgyűjtő készül, csupán a szennyvízteleptől az első bekötésig minősülne a csatornaszakasz főgyűjtőnek, ha elfogadom a legnagyobb szennyvízmennyiséget mint meghatározó kritériumot a főgyűjtőt tekintve.
E problémát Tóth-Kurucz János javaslata oldja meg, mely műszaki értelemben pontosan meghatározza a főgyűjtő fogalmát. Én viszont azt hiszem, a törvényen belül nem elsősorban a műszaki szempontok vezérelték a javaslattevőket, hogy e problémát körbehatárolják.
Végül annyit, hogy bizottságunk támogatta azokat a módosító javaslatokat, melyek a kommunális szilárdhulladék-kezelést a céltámogatási rendszerbe kívánják emelni. E javaslatokról nem kívánok részletesebben szólni most, mert saját magam nevében szeretnék pár érvet elmondani. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
