MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter:
MÁDL FERENC, DR. tárca nélküli miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Osztom képviselő úr lelki, etikai elszántságát, amelylyel fellép gazdasági, pénzügyi életünk szabálytalansága és visszaélései ellen.
Kétéves privatizációs és rövid bankfelügyeleti tevékenységem egyik szomorú tapasztalata, hogy a vállalatvezetők és a gazdasági szféra kisebb köreiben – miközben a többség etikus szereplője a piacgazdaság építésének – milyen gátlástalan és bűnös gazdálkodási akciókra kerül sor. Zseniális és kisstílű gazdasági szélhámosok, balzaci figurák agyafúrt pénzcsináló machinációi miatt már számtalanszor kellett állami számvevőszéki vizsgálatokat kezdeményezni, vállalatokat államigazgatási felügyelet alá vonni, és vezérigazgatókat azonnal felmenteni, illetve büntető feljelentéseket tenni. Ezek szomorú jelenségek, amelyek ránk köszönnek a klasszikus regényirodalom számos művéből, valószínűleg elkerülhetetlen kísérőjelenségei a modernkori eredeti tőkefelhalmozásnak. Ez persze nem vigasz, és mindent meg kell tenni e jelenségek visszaszorítására, és ehhez konkrét lépések és intézkedések szükségesek.
Ami képviselő úr kérdését az Ybl Bankot illetően, és e tekintetben a kormányzati felelősséget, a Bankfelügyelet felelősségét illeti, a következőket tudom mondani. Ismeretes, hogy a Bankfelügyelet joga és kötelessége ilyen ügyekben arra terjed ki, hogy állami intézkedéseivel lépjen be a magánszférába, ha a bankbiztonságot szolgáló védelmi rendszer megelőző szintjei az ott rendelkezésre álló eszközökkel már nem tudják elhárítani a veszélyeket, és hatósági intézkedésre van szükség. Konkrétabban: a Bankfelügyelet akkor és olyan típusú ügyekben jut szerephez, eszközrendszere arra van kiépítve, ha a tulajdonosok, a menedzsment, a belső ellenőrzés, a felügyelő bizottság és az auditor a maga hatáskörében nem tudta a felmerülő problémát kezelni, és ezért közvetlenül a bankfelügyeleti információs redszer keretében jelezte a Bankfelügyeletnek ezt a jelenségét, illetve maga a Bankfelügyelet ezt célzott vizságlattal feltárta.
De a Bankfelügyelet sem tud egyszerre s állandóan 300 bankra, s annak 2500 fiókjára célozni. A Bankfelügyeletnek nincs eszköze a hibás üzletpolitikai döntések befolyásolására, s nem veheti át a rendőrség és az igazságszolgáltatás szerepét sem. A Bankfelügyelet nem tud a jogállamiság keretei között a jogellenesség szándékával a helyben ügyködő bankmenedzser ellen a jogellenes cselekmények bekövetkezése előtt preventív jelleggel beavatkozni.
Az Ybl Bank tulajdonosaira először a helyszíni auditori vizsgálat hívta fel a figyelmet, amelyet a Bankfelügyelet a Gyomaendrődi Vállalkozói Takarékszövetkezetnél 1992 januárjában rendelt el. E vizsgálat nyomán a Bankfelügyelet áprilisban a DRP Hungary könyvvizsgáló céggel átfogó vizsgálatot végeztetett a vállalkozói takarékszövetkezetnél. Április végén az Állami Bankfelügyelet revizorai az Általános Vállalkozási Bank Rt.-nél végeztek célzott vizsgálatot, ahol szintén napvilágra kerültek az Ybl Bank felé mutató kérdéses ügyek. Május hónapban a Bankfelügyelet számára megküldött adatokból regisztrálhatóvá vált, hogy márciusban ugrásszerűen megnőtt az Ybl Bank mérlegfőösszege, a Magyar Nemzeti Bank pedig jelezte, hogy az Ybl Bank növelte aktivitását a bankközi pénzpiacon, és a bankközi hitelek a bank finanszírozásában túllépték az átlagos mértéket. Ugyancsak május elején jelezte az Általános Vállalkozási Bank, hogy váltótárcájában lévő váltóállomány egy jelentős hányada körülrajzol egy vállalkozói csoportot, azt a csoportot, amely az Ybl Bank tulajdonosi körének magját adja.
A bankfelügyeleti bizottság május 20-án meghallgatta az Ybl Bank elnökét, vezetőjét, majd ezt követően gyakran ülésezve előbb június 19-én egyetértett azzal, hogy a Bankfelügyelet a három pénzintézethez bankfelügyeleti biztost rendeljen ki, az Általános Vállalkozási Bank és az Ybl Bank tevékenységét korlátozza és bírságot szabjon ki. Majd több közbülső ülés után – amelynek alapján a Bankfelügyelet rendőrségi feljelentést is tett – a bizottság egyetértett azzal, hogy a Bankfelügyelet kezdeményezze az Ybl Bank vezérigazgatójának felmentését, s végül július 27-i, illetve augusztus 10-i ülésén a bekövetkezett fizetésképtelenség alapján egyetértett azzal, hogy a vállalkozói takarékszövetkezet és az Ybl Bank elleni felszámolási eljárást a Bankfelügyelet kezdeményezze, indítsa meg. Ez és az érintettek ügyleteinek lehetséges rendezése folyamatban van.
Ami az egyes költségvetési szervek által kötött állítólagos színlelt ügyleteket illeti. Jogállami keretek között polgárjogi szerződéseket sem az Országgyűlés, sem a Kormány nem minősíthet, ilyen jogosítványa csak a független bíróságnak van. A színlelt szerződés polgárjogi kategória, és nem feltétlenül kapcsolódik hozzá a költségvetési gazdálkodás szabályainak megsértése vagy korrupció.
A Bankfelügyelet, illetve a Kormány a tanulságok fényében a vétlen betétesek érdekében már beterjesztette a betétbiztosításról szóló törvényjavaslatot és az ellenőrzés fokozását, illetve az intézkedések hatékonyabbá tételét elősegítő, a pénzintézeti törvényt módosító törvényjavaslat hamarosan az Országgyűlés elé kerül. A küszöbön álló bankprivatizáció és hitelkonszolidáció is a bankrendszer jobb működését szolgálja. Minden jogi perfekcionizmusra való törekvés mellett is látni kell, hogy nem lehet mindenki mellé rendőrt állítani. Nem lehet a tulajdonosi jogokat államosítani, és ezzel részvénytársasági tulajdonosok és vezetők felelős magatartását, szakmai ismeretét pótolni. Mint ahogy a képviselő úr is egy interjúban a Tőzsde Kurírban mondotta: a bankbiztonságot, a ma is halmozódó gondokat önmagában egy szupererős Bankfelügyelet sem képes megoldani.
(15.40)
Mindazonáltal a Bankfelügyelet a mondott jogalkotási lépések érdekében a javaslatokat előkészítette. Az Állami Bankfelügyelet előzőkben vázolt lépéseit a Kormány több alkalommal áttekintette, értékelte, és nem látott okot arra, hogy a Bankfelügyelet vezetői, illetve munkatársai ellen felelősségre vonást kezdeményezzen. Hiszen a Bankfelügyelet már-már erőn túli erőfeszítésekkel is törekedett a konkrét és más bankbajok orvoslására. Részletes tájékoztatást adott a költségvetési bizottságnak is beszámolója megküldésével. Visszajelzés nem érkezett rá.
A Kormány természetesen ismételten felhívta a Bankfelügyelet figyelmét arra, hogy minden felelős és lehetséges eszközével törekedjék a bankok törvényes működésének biztosítására. (Az elnök poharának megkocogtatásával figyelmeztet az időre.)
A Kormány a gazdasági kabineten belül egy operatív bizottságot is létrehozott a bankvilágban jelentkező bajok vizsgálatára és orvoslására. Ennek a bizottságnak az elnöke a pénzügyminiszter, tagja a Nemzeti Bank elnöke, a privatizációs miniszter és a Bankfelügyeletért felelős miniszter. (Az elnök poharának megkocogtatásával figyelmeztet az időre.)
Befejezésül hangsúlyozni szeretném, hogy a Kormány és szervei, valamint a Nemzeti Bank egyaránt fontosnak tartják azt, hogy a magyar pénzintézeti rendszer stabilan és megbízhatóan működjék. Ezért őszintén örülünk annak, hogy képviselő úr támogatja a Kormányt e törekvéseiben, az éberségre való késztetésben persze semmilyen figyelmeztetés nem felesleges. Különösen nem az, ha az a költségvetési bizottság elnökétől származik.
Köszönöm a figyelmet, és kérem a válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
