SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ)
SZIGETHY ISTVÁN, DR. (SZDSZ) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Eléggé különös dolog, hogy előterjesztés nélkül tárgyaljunk egy törvényjavaslatot. Ennek a törvényjavaslatnak van egy másik olyan vonatkozása, amely megint eléggé furcsa. Szerencsére itt van az Igazságügyi Minisztérium képviselője, és esetleg tud reagálni arra a kérdésre, amire annak idején az alkotmányügyi bizottságban senki nem tudott.
Mostani felszólalásom tulajdonképpen nemcsak ezt a törvényt érinti, hanem folyamatot. A jogalkotási törvény 24. §-ának (1) bekezdése értelmében az igazságügy-miniszter felelős azért, hogy a joszabály összhangban álljon más jogszabályokkal, megfeleljen a jogpolitikai elveknek, illeszkedjen be az egységes jogrendszerbe, és feleljen meg a jogalkotás szakmai követelményeinek.
Az elmúlt időben eléggé sok olyan törvényjavaslat érkezett az Országgyűlés elé, amelyet ilyen előzetes egyeztetés nem előzött meg. Szeretném emlékeztetni a tisztelt Házat, hogy aki például jelen volt a szövetkezeti törvényekkel kapcsolatos különböző képviselői törvényjavaslatok vitájánál, tudomásul kellett vennie, hogy ezeknek a vitáknak a jelentős része teljesen feleslegessé vált volna akkor, ha az Igazságügyi Minisztérium képviselője a vita elején kifejti a jogalkotási törvény idézett rendelkezésével kapcsolatos álláspontját.
Minden törvényjavaslatnál rendkívül fontos, hogy az a törvény megfelel-e az alkotmányosságnak és beilleszkedik-e a jogrendbe.
(16.10)
Ha nem a Kormány terjeszti elő ezeket a javaslatokat, minden esetben – álláspontom szerint – vizsgálni kellene ezt a szempontot, és ebben a kérdésben az Igazságügyi Minisztériumnak célszerű lenne nyilatkoznia. Konkrétan mi a köze ennek a bevezetésnek a mostani törvényjavaslathoz?
Ha ezt a törvényjavaslatot, amelyet a költségvetési bizottság terjesztett elő, önmagában vizsgáljuk, akkor ez a törvényjavaslat minden kívánalomnak megfelelne.
A probléma ott jelentkezik, hogy ez a törvényjavaslat érint egy olyan témát, amelyet egy párhuzamosan futó törvényjavaslat is érint. Ez pedig a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetésével kapcsolatos eljárás.
Az ebben a kérdésben előterjesztett törvényjavaslat általános vitája befejeződött, az előkészítettség hiányosságai miatt azonban utólagosan hatpárti egyeztetésre került sor, és ismereteim szerint egy kompromisszumos, újabb szövegváltozat készül.
Annak a törvényjavaslatnak nagyon lényeges eleme, hogy ezeknek a szervezeteknek a kezelői jogában volt ingatlanok jelentős része új tulajdonosra vár, ezek vagy a régi kezelők lesznek, vagy pedig kiosztásra kerülnek, akár pártok, társadalmi szervezetek, akár az önkormányzatok között.
A két törvényjavaslat között ott jelentkezik az összefüggés, hogy a mostani törvényjavaslat, amely hangsúlyozom, ha önmagában nézzük, minden szempontból megfelelő lenne, tartalmaz egy olyan rendelkezést, hogy azok a szervezetek, amelyek a vagyonelszámolást még mindig nem készítették el megfelelően, még szeptemberig tulajdonképpen biztonságban lehetnek, hiszen szeptemberig kellene a Kormánynak előterjesztenie egy olyan törvényjavaslatot, amely ezeknek az ingatlanoknak a sorsát rendezné.
A probléma ott van, hogy azok a szervezetek, amelyek eleget tettek a kötelezettségüknek, és elszámoltak, az ő kezelésükben lévő ingatlanoknál már minden valószínűség szerint szeptember előtt lezajlik az új tulajdonost kereső eljárás, ami el fog húzódni ennek a törvénynek a hatálybalépése esetén azoknál az ingatlanoknál, amelyeknek a kezelői nem számoltak el megfelelően.
Ebből különböző anomáliák származhatnak, hiszen elképzelhető, hogy egy kisebb helyen 2-3 igénybe vehető ingatlan van, ezek közül éppen nem számolt el a kezelő, és ott nem lehet megoldani azt a problémát, amelyet máshol meg lehet csinálni.
Ezért – bár hangsúlyozom, a törvényjavaslat önmagában megfelelő – a két törvényjavaslat összhangját mindenképpen meg kellene teremteni. Amikor az alkotmányügyi bizottság ezzel a kérdéssel foglalkozott, az Igazságügyi Minisztérium képviselője nem volt jelen.
A jelen lévő kormánytisztviselő nem tudott választ adni a két törvényjavaslat közötti összhang kérdésére. Ezért feltétlenül szükséges lenne, hogyha a Kormány eddig ebben a kérdésben még nem lépett, legalább utólag, most az általános vita keretében fejtse ki azt az álláspontját, hogy a két törvény közötti összhangot tudja-e biztosítani, a két javaslat között lát-e most bizonyos eltérést, és hogyha van ilyen eltérés, akkor mi erre a megoldás? Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
