JAKAB FERENC (MDF)
JAKAB FERENC (MDF)
JAKAB FERENC (MDF) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága részletes és kimerítő vita keretében tárgyalta meg a földművelésügyi alapokról – 7281-es szám alatt – benyújtott törvényjavaslatot érintő képviselői módosító indítványokat. Számos képviselői indítvány foglalkozott azzal a problémával, hogy a törvényjavaslat keretén belül mennyiben lehet tovább erősíteni a környezetvédelmi, illetve a természetvédelmi szempontokat.
Örömmel állapíthatjuk meg, hogy számos képviselői indítványt – függetlenül attól, hogy kormánypárti vagy ellenzéki volt-e – mind a bizottság, mind pedig a Kormány jelen lévő képviselői támogattak. Ez többek között a földvédelmi alap vonatkozásában úgy jelentkezik, hogy a minőségi földvédelem a továbbiakban, illetve a továbbiakhoz képest hangsúlyozottabbá válik.
Néhány javaslat az alapok felhasználási céljait, illetve a befizetési forrásokat kívánta volna bővíteni – például műtrágyák és mezőgazdasági vegyszerek termékdíjainak bevezetése, falusi turizmus vagy a biotermelés támogatása. A források, valamint a felhasználási célok – hatásaiban kellően nem tisztázott – bővítésével a bizottság nem értett egyet.
Érdemi és koncepcionális jellegű vita folyt azonban arról a kérdésről, hogy az országos erdészeti alapba mennyiben lehetne beolvasztani a vadgazdálkodási alapot, illetve, hogy e két alap forrásaiban mennyiben lehet tovább bővíteni.
A bizottság végül is nem támogatta azokat a módosító indítványokat, amelyek a két alap összevonására irányultak. A bizottságban kisebbségben maradt egyik vélemény az volt, hogy a két alap összevonására mindenképpen szükség van – figyelemmel többek között az erdőkben egyébként egyre elviselhetetlenebb mértéket öltő vadkárokozásra. A kisebbségben maradt másik vélemény pedig az volt, hogy elismerik ugyan a két alap létjogosultságát, azonban a vadgazdálkodási alapnak mindenképpen az országos erdészeti alapban foglalt céloknak alárendelten kell érvényesülnie.
Végül is ez volt az a megközelítés, aminek alapján a bizottság olyan kompromisszumos megoldást tudott kidolgozni, amely törvényi szinten is előírja, hogy a két elkülönült pénzalap működtetésére csak a felhasználási célok összehangolásával kerülhet sor.
Vita bontakozott ki az állam vadászati jogának gyakorlására vonatkozó indítványról is. A bizottság abban egyetértett, hogy figyelemmel a privatizációs törvények által is indukált folyamatokra, a jelenlegi hatályos szabályozáson változtatni kell. A változtatás konkrét irányairól azonban nem született megállapodás. Egyöntetű volt az az álláspontja a bizottságnak, hogy a Kormánynak minél előbb el kell készítenie mind az erdő-, mind pedig a vadászati törvényt, különben várható, hogy a szabályozási hiányosságok miatt a meglévő rendszer már kezelhetetlenné válik.
A bizottság egyetértett az állattenyésztési alapban megfogalmazott célokkal, a célok megvalósításához szükséges források képzésének módjával. Nem értett viszont egyet azokkal az elképzelésekkel – és így ez az álláspont kisebbségben maradt –, hogy az állattenyésztési alapba történő befizetés rendszerén, illetve a befizetési mértéken érdemi változtatást hajtsanak végre.
A mezőgazdasági bizottság a törvényjavaslathoz 6 módosító indítványt tett, melynek többségével a Kormány képviselői is egyetértettek.
Végezetül, a bizottság mindenképpen szükségesnek tartotta, hogy az egyes alapokra vonatkozó rendelkezések január 1-jén már hatályba lépjenek, kivéve az állattenyésztési alapot, mivel a bizottság megítélése szerint az alapba való befizetési kötelezettségnek az érintettek csak úgy tudnának eleget tenni, ha kellő felkészülési időt biztosítunk számukra. Így e rendelkezések csak 1993. február 1-jén lépnének hatályba.
Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
