ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár:
ISÉPY TAMÁS, DR. igazságügyi minisztériumi államtitkár: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az árverések megkezdése után kiderült, hogy az árverési hirdetmények közzététele igen jelentős költségekkel jár. A megyei napilapokban történő hirdetési költség az 1993. évben megközelítette volna a 130 millió forintot.
Ilyen körülmények miatt a Kormánynak meg kellett fontolnia, hogy ez a költség arányban áll-e az elérni kívánt céllal. A Magyar Közlöny a Kormány hivatalos lapja. Mindenkinek a rendelkezésére áll, elérhető módon, és ez teljes részletességgel tartalmazza az árverések idejét, helyét, az árverésre kerülő termőföldek jellemző adatait, így az alapvető garanciális szabályokat pusztán a Magyar Közlönyben megvalósuló meghirdetéssel is be lehet tartani.
Az országos napilapban való közzététel 1993 májusáig ingyenes volt. Tehát költségvetési többletkiadással nem járt. Tekintettel a megnövekedett árverésekre, az Új Magyarország kedvezményes díjtételt alkalmaz. Az országos napilap példányszáma és vidéki terjesztése elegendő a nyilvános közzétételhez fűzött jogalkotói elképzelések valóra váltásához. A megyei napilapok csak egy-egy megyén belül olvasottak. A gyakorlati tapasztalatok szerint viszont ebben a körben sokkal nagyobb hatása van a helyi, a községi hirdetésnek. Ez adja az érintettek számára a legtöbb információt, nem pedig akár a megyei, akár az országos napilap.
Az árverési időpontok közzétételének tehát nem garanciális eleme a megyei napilapokban történő hirdetés, ugyanis egy megyén belül az árverésekről az adatokat általában nem a megyei napilapból nyerték az érintettek. Az országos napilap viszont éppen azt biztosítja, hogy egy szűkebb régión kívül az ország lakosai számára eljusson az információ az érintettekhez. A hivatalos lapban való megjelentetésen kívül ez egy olyan többlet információs csatorna, amely szükséges, de egyben elegendő is az árverések alapvető nyilvántartásának a biztosításához.
Sokan előszeretettel minősítik eltúlzottnak a kárrendezési és kárpótlási hivatal költségvetését, és most viszont egy olyan váratlan fordulatnak lehetünk tanúi, hogy a költségei százmilliós nagyságrendű csökkenését nehezményezik.
A rendelet módosításának tehát a célja és az oka a pazarlás megszüntetése volt, és az azóta eltelt árveréseken a részvétel egyáltalán nem csökkent, semmiféle panasz nem érkezett a kárpótlásra jogosultak részéről, hogy netán információhiány miatt nem tudtak volna részt venni az árverésen. A feltett kérdésre tehát lényegében már válaszoltam. Hogy mi volt a célja? Költségkímélés volt a célja. Sikerült-e? Sikerült, mert 130 milliót spórolt meg a költségvetés, és ugyanakkor az árverés iránti érdeklődés nem csökkent, mert a helyi hirdetésekből az érdekeltek az árverés időpontjáról és a feltételekről kellő tájékoztatást kaptak.
Ezekkel az indokokkal kérem a tisztelt Házat az interpellációra adott válasz elfogadására. (Taps.)
