ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP)
ZSIROS GÉZA, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Itt már van, aki azt mondja, hogy ne tegyem, de hadd nyugtassam meg képviselőtársaimat, nem e törvény kapcsán kívánok szólni.
Más törvényről lett légyen szó, és mint az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke, teszem a kötelességemet. Nevezetesen a szövetkezeti törvénnyel kapcsolatban.
Képviselőtársaim! Hölgyeim és uraim! A következőkről van szó. Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága beterjesztett törvényjavaslatot, ennek az általános vitája jelenleg is a Ház előtt van. Ebből eredően kötelességem bejelenteni, hogy ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalását kérem elhalasztani.
Ennek oka pedig a következő, s ezt ismertetném szó szerint. Egy feljegyzés készült a szövetkezeti törvény módosításának alapelveiről, s ez a következőket tartalmazza. Ismertetni fogom.
A Parlament mezőgazdasági bizottságát alkotó pártok és a függetlenek képviselőiből alakult ad hoc bizottság 1993. július 7-én megtárgyalta, milyen elvek szerint tudják kölcsönösen elfogadni a szövetkezeti törvény megváltoztatását. Nem volt érdemi nézeteltérés az alábbiakban.
1.Az üzletrész-tulajdonos az első üzletrész-értékesítés esetén csak a névérték feletti bevételből köteles forrásadót fizetni.
2.A vevőt befektetési kedvezmény illeti meg külön törvényben meghatározott mértékig, ha saját szövetkezetének üzletrészét vásárolja meg.
A kívülálló üzletrész-tulajdonost, amennyiben a szövetkezet, illetve a tagjai elővásárlási joggal nem kívánnak élni, a tagokkal azonos mértékű befektetési kedvezmény illesse meg, ha az üzletrész vásárlása az általa folytatott és az adóhatóságnál bejelentett vállalkozás érdekeit szolgálja.
3.Célszerűnek tartanánk, ha a szövetkezeti üzletrészvagyon tartalékba helyezése esetén adókedvezményt élvezne.
4. (Az elnök a mikrofont kopogtatja.) A leválás helyett a jelenlegi szétválási szabályok könnyítését tartják célszerűnek.
