BAKÓ LAJOS, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
BAKÓ LAJOS, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója:
BAKÓ LAJOS, a költségvetési, adó- és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, Elnök Úr. Becker Pál államtitkár úr általános ismertetője után én a bizottság ehhez képesti különleges álláspontját képviselem csupán.
Az Országgyűlés költségvetési, adó- és pénzügyi bizottsága csütörtök délelőtti ülésén a kivételes és sürgős eljárás keretében megtárgyalta a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló törvény módosítását és az ahhoz benyújtott javaslatokat. Mintegy 26 módosító csomag érkezett, ami természetesen több pontból állt, és a bizottság jelentése egy olyan érdekes kuriózumot mutat, hogy a 14 pont — mindegyik — a bizottság támogató véleményét bírja. Gondolom, ez is azt jelzi, hogy a csütörtök délelőtt mintegy három órában lezajlott vita nagyon konstruktív és nagyon szakmai légkörben folyt.
Ez a — csupán támogató szavazatokat tartalmazó — jelentés úgy jött létre, hogy a 14 pontból hat ellenzéki módosító indítványt támogatott a bizottság és hét saját bizottsági módosító indítványt terjesztett elő. A későbbiekben a bizottsági módosító indítványok érdekesebbjeit fogom kiemelni.
Az első lényeges, ami az 5. pontban — a költségvetési bizottság kapcsolódva Komor Sándor képviselő úr beterjesztett módosító javaslatához — a pénzintézeteknél a behajthatatlan követelések fogalmi pontosítását teszi meg.
A következő pont, szintén a költségvetési bizottság javaslata, de már Illéssy István képviselőtársunk módosító indítványához kapcsolódva, a befektetési banki tevékenységre vonatkozó külön szabályok két módosítását javasolja. Az egyik a bankközi betétek, illetve a másik pontban a bankközi hitelek felvételi lehetőségét korlátozza, illetve engedélyezi és limitálja 10%-ban a bank betétállományának a függvényében.
Nagyon fontos javaslat volt a bizottsági ülésen a költségvetési bizottságnak az a javaslata — amit bizottsági támogatással terjesztünk a tisztelt Ház elé —, amikor is a banktitok sérelmére vonatkozó szabályt hozott, illetve javasol hozni. Ez abban áll, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét az adó-, a vám- és a társadalombiztosítási kötelezettség teljesítésének ellenőrzése folyamán a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájának egyenlegéről adott felvilágosítás. Egy fontos kivétel ez alól, hogy az adóhatóság viszont a számlatulajdonos pénzforgalmi bankszámlájának forgalmáról is kérhet felvilágosítást.
A következő költségvetési bizottsági módosító javaslat a későbbiekben ismertetendő, a Büntető Törvénykönyv módosítását indítványozó, Kutrucz Katalin által tett javaslat hatálybaléptetésére vonatkozik, ami elkülönítve a törvény teljes hatálybaléptetésétől, amely december 31., ennek a szabálynak — tehát mondom még egyszer: ami a Btk.-módosításra vonatkozik — a törvény kihirdetését követő 15. napon belüli életbeléptetését javasolja.
Seszták László képviselő úr módosító indítványához csatlakozva a bizottság a takarékszövetkezetre vonatkoztat egy olyan szabályt, amely az integrációba — a sokat emlegetett integrációba — belépett takarékszövetkezeteknél lehetővé teszi, hogy a nem közvetlenül pénzintézeti tevékenységet szolgáló ingatlanait — 1994. június 30-i fordulóponttal — piaci értékükre értékelheti — ennek néhány eljárási szabályát rögzíti még a módosító javaslat.
A jelentés 14. pontjában van a Büntető Törvénykönyvre vonatkozó módosító javaslat, amely három fő részre terjed ki.
Az egyik a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység, a másik a banktitok megsértése, amit két részre: jogosulatlan előnyszerzés, illetve a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva követnek el, ezt büntető szankciókkal — egészen konkrétan: közérdekű munkával, pénzbüntetéssel, illetve szabadságvesztéssel történő büntetéssel sújtja.
A későbbiekben a pártok hozzászólói nyilván a saját szemszögükből értékelni és ismertetni fogják módosító indítványaikat, úgyhogy én köszönöm a tisztelt Ház figyelmét. A költségvetési bizottság vitájáról szóló ismertetésemet befejeztem. Köszönöm szépen. (Taps.)
