PREPELICZAY ISTVÁN (Kisgazda)
PREPELICZAY ISTVÁN (Kisgazda)
PREPELICZAY ISTVÁN (Kisgazda) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Kis előhangként a kérdésemhez, engedjék meg, hogy megjegyezzem: 1989-ben, amikor az Ellenzéki Kerekasztal-tárgyalások folytak, az ellenzék abban tökéletesen egyetértett, hogy a magyar gazdaság gyökeres átalakítása szükséges; a magántulajdont helyre kell állítani, a magánérdekeltséget helyre kell állítani, mert különben működésképtelenné válik az ország. Ugyanakkor valamennyi ellenzéki képviselő egyetértett abban, hogy bizonyos ágazatok, amelyek az ország szempontjából lényegesek, nem kerülhetnek idegen kézbe, mert stratégiai kérdést jelentenek — ilyen például a közlekedés, az áramszolgáltatás. Ennyit kívántam előzetesen elmondani.
Kérdésem valódi és teljes címe a következő: Jól átgondolt-e az áramszolgáltatók tervezett értékesítése, avagy nemkívánatos mellékhatások sem számítanak, csak folyjék be a 30-35 milliárd forint mielőbb. Kételyeim, kérdéseim a részletekről:
Hogyan lesz vevő a 15% tulajdoni hányadra, mikor az áram fogyasztói árrése törvényileg szabályozatlan — mint tudjuk, a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat alapján, ami ugyan elfogadva még nincs, de tervezett?
Hogyan lesz a 126/1992. számú kormányrendelet megjelenítve a villamosenergia-termelő szektor és az áramszolgáltatók egyes vállalatainak tulajdonosi szerkezetében — konkrétan a nagyobb erőművek, például 50 megawatt feletti, az országos villamosvezeték-hálózat, vagy maguk az áramszolgáltatók esetében?
Az október 5-i Állami Vagyonügynökségi Közlönyben közzétett tanácsadók kiválasztásának melyek voltak a konkrét szempontjai? Miként értékelték a pályázatokat? Ebben a közlönyben ezeket olvasva, nekem ugyanis kételyeim támadtak.
Hogyan lesz védve az erősáramú berendezéseket gyártó nemzeti ipari szektor, ha előbb-utóbb nem lesz többségi tulajdonunk egy-egy erőmű vagy áramszolgáltató? Teljesen nyilvánvaló ugyanis, hogy amennyiben egy külföldi cég részesedést kap egy áramszolgáltató vagy erőmű területén, az ott lévő fejlesztéseknél, felújításoknál, bővítéseknél, egyebeknél is, nyilvánvaló, a külföldi cég a saját partnercégét fogja felkérni beszállításra, ugyanakkor vannak olyan magyar erősáramú gyártó cégek, amelyek amúgy is nehéz helyzetbe kerültek a keleti piacvesztés miatt, és ezek még a hazai piacot is el fogják netán veszíteni.
Az utolsó részletkérdésről tulajdonképpen biztos információm nincs — ezért is teszem fel a kérdést —, mert tudomásom szerint az egyik legnagyobb fővárosi erőmű privatizációs folyamata elkezdődött?… befejeződött?… — nem tudok részleteket, csak hallottam róla.
Amennyiben ez a privatizáció megtörtént, érdekelne, hogy mik ebből a tapasztalatok, mondjuk a vezetés személyi összetétele, belső szerkezeti változások, elszámolási módosítások, bérezés, munkavállalói érdekképviselet, technológiai fejlesztések, költséggazdálkodás terén — tehát hogy egyáltalán mit jelentett ezen a téren a privatizáció, amennyiben megtörtént. Köszönöm. (Gyér taps.)
