NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter:
NAGY FERENC JÓZSEF, tárca nélküli miniszter: Köszönöm, Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Szabó János földművelésügyi miniszter úr távol van, valamint politikai államtitkára is, így felkérésére én adom meg a választ.
A kárpótlási célú árverésen megszerzett termőföldek birtokba adásának módját és feltételeit az úgynevezett 1. számú kárpótlási törvény végrehajtásáról szóló 100/4., 1991. VIII. 3-i kormányrendelet szabályozza. A rendelet szerint a birtokba adásnak összetett feltételrendszere van. Elsődleges követelmény, hogy a megszerzett termőföld tulajdonjoga ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének feltételei fennálljanak. Ezek rendkívül fontos, de a kérdéshez szorosan nem kapcsolódó olyan előzetes feltételek, amelyek teljesülése esetén lehet egyáltalán szó arról, hogy mikor és milyen módon történjen a birtokba adás.
A birtokba adás a gyakorlatban kétféleképpen mehet végbe. Az egyik eset az, amikor a szövetkezet a termőföldön lévő terményt betakarította és erről nyilatkozott. Ebben az esetben a birtokba adás zökkenőmentes, nem lehetnek elszámolási problémák, mivel a termőföld értékét növelő különféle beruházások értékének, vagy az új gazdasági évet előkészítő szükséges fő gazdasági munkáknak, zöldleltári értékek elszámolása, megtérítése, mind a már említett előzetes feltételek között szerepelnek.
A képviselő úr által feltett kérdés azokra a gyakorlatban is előforduló esetekre vonatkozik, amikor a gazdálkodószervezet a birtokba adáshoz szükséges nyilatkozatot nem teszi meg. Lehetséges, hogy a gazdálkodószervezet a terményt betakarította, de elmulasztja a nyilatkozattételt, vagy magát a termésbetakarítást mulasztja el. Ezekben az esetekben a birtokba adást az adott év utolsó napjáig el kell végezni, ha akarja a gazdálkodószervezet, ha nem.
Külön szeretném említeni azt a harmadik esetet, és azt hiszem, hogy a képviselő úr is erre gondolt, amikor a gazdálkodószervezet az árverésen megszerzett földön a terményt betakarítja, de ahelyett, hogy kiadná a birtokba adáshoz szükséges nyilatkozatot, a földet ismét beveti. Az ilyen magatartás már nem nevezhető jogszerűnek. A gazdálkodószervezet a jogszerűtlenül bevetett földet sem köteles az új tulajdonos kérésére birtokba adni, viszont az év utolsó napjáig mindenképpen megtörténik a föld birtokba adása, függetlenül attól, hogy volt-e lehetőség a termény betakarítására vagy sem.
Ez azt jelenti, hogy a gazdálkodószervezet a birtokba adást követően követelheti az új tulajdonostól a vetés költségét, és azt meg is kell fizetni. A terményt és annak hasznait azonban már az új tulajdonos szedheti be. Azt hiszem, mindenki számára nyilvánvaló, hogy ez egyik gazdálkodószervezetnek sem éri meg. Kérem képviselő urat és az Országgyűlést válaszom elfogadására. (Taps.)
