BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Az 1990. évi költségvetési törvény 64—68. §-aival az Országgyűlés felemelte az 1988. december 31-e előtti feltételekkel nyújtott lakás célú hitelek kamatait, a futamidőhöz nem nyúlt hozzá, mint ahogy azt a képviselő úr mondta.
Az adósoknak a törvény választási lehetőséget adott. Az egyik lehetőségük az volt, hogy a mindenkori bankkamatot fizetik, ami abban az évben 32% volt, és ennek fejében az állam elengedte a kölcsöntartozás felét.
A másik lehetőség pedig az volt, hogy a Parlament által meghatározott kamatot fizetik kölcsöntartozásuk után, ami abban az évben 15% volt.
Az adósok döntő része az első változat mellett döntött, és az első hónapokban kiegyenlítették kölcsöntartozásuk maradék részét. Azóta a bankkamatok is csökkentek, és ez év januárjától a Parlament is csökkentette a kamatot 12%-ra.
Az eredetileg több mint 200 milliárd forint kölcsöntartozásból ez év június 30-ára már csak 52 milliárd maradt fenn, amelynek mintegy kétharmada után fizetik az adósok a Parlament által meghatározott kamatot, egyharmada után pedig a banki kamatot.
E hitelek kamatainak a megfizetése súlyos teher minden, a hitelt igénybe nem vevő állampolgárnak is, hiszen még ez a kamatszint is költségvetési támogatással jár, ami végső soron az adóterheket növeli.
Ugyanakkor vannak, akiknek a szociális helyzete nemcsak a kamat, hanem még a tőke törlesztésére sem nyújt lehetőséget. Ezért már a kamatemelés első évében, 1991-ben mintegy 2 milliárd forintot, 1992-ben 2,5 milliárd forintot kaptak az állami költségvetésből a helyi önkormányzatok arra a célra, hogy a hátrányos helyzetű családoknak támogatást nyújtsanak a törlesztő részletek megfizetéséhez.
A támogatás gyakorlatából kiderült, hogy a lakással kapcsolatos kiadásoknak csak egy része a kölcsön törlesztőrészlete, és a rászorultságot csak az öszszes kiadással együtt lehet megállapítani. Ezért a szociális ellátásokról szóló törvényben a Parlament külön lakásfenntartási támogatást állapított meg. E támogatás odaítélésénél a helyi önkormányzat az összes lakással kapcsolatos kiadást veti egybe a család jövedelmével.
A támogatás forrásául a központi költségvetésben az úgynevezett szociális normatíva szolgál, és ebbe került összesen mintegy 3 milliárd forinttal az eddig a törlesztéstámogatásra nyújtott állami hozzájárulás is.
A jövő évi költségvetésben nem csökken az állami hozzájárulás összege annak ellenére, hogy a tartozások és a kamatok csökkennek. Kérem, a válaszomat szíveskedjék elfogadni. Köszönöm. (Taps.)
