BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter:
BOROSS PÉTER, DR. belügyminiszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény módosítására vonatkozó javaslat műhelymunkái sem kezdődtek még meg, amikor sajtóban, politikai fórumokon, szakmai rendezvényeken már számos elképzelés körvonalazódott választási rendszerünk megújításával kapcsolatban. Ezek a javaslatok kisebb pontosításokra irányultak, részben azonban egész választási rendszerünk gyökeres reformját tűzték ki célul. Például: legyen kétkamarás a magyar Országgyűlés; radikálisan vagy kisebb mértékben csökkenjen a képviselői helyek száma; változzék az egyéni választókerületek és a listás mandátumok aránya; csak listás választás legyen; csak egyéni választókerület legyen; tegyük kötelezővé a választásokon való részvételt, és folytathatnám.
Azt is elmondhatom, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta sem csökkent a javaslatok száma. Magánszemélyek, politikusok, különböző szervezetek szinte naponta fordulnak hozzánk újabb és újabb elképzelésekkel. A nagy érdeklődés teljesen érthető. A szó legnemesebb értelmében közügy ugyanis az állam szuverenitását megtestesítő Országgyűlés megválasztásának módja. Mindezeket figyelembe véve nem volna tisztességes felületes vizsgálatok alapján jónak vagy rossznak ítélni bármelyik javaslatot. Az elképzelések gondos mérlegelést igényelnek, ehhez viszont olyan nyugodt időszak kell, amikor a közelgő választások esélylatolgatásai nem befolyásolják közvetlenül a választási rendszer alapintézményeire vonatkozó elképzeléseket.
Röviden tehát az a véleményünk, hogy a választásokat közvetlenül megelőző időszakban nem lehet a választási rendszer gyökeres megváltoztatására, netán új választójogi törvény megalkotására javaslatot tenni. Ezt a feladatot — ha egyáltalán szükséges — az új országgyűlésnek kell majd megbízatása első időszakában elvégeznie.
Ebből kiindulva a Kormány olyan javaslatot terjesztett a tisztelt Ház elé, amely választási rendszerünk alapintézményeit érintetlenül hagyja, és csak a legszükségesebbnek ítélt kérdésekben kezdeményez módosítást. Közelebbről öt érdemi kérdésben és néhány technikai eljárási szabályt illetően kérjük a törvényt módosítani. Ez az öt kérdés a következő:
a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítása;
a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviseletének megteremtése más törvény kapcsán is;
a listás választás egyfordulóssá tétele;
a parlamenti küszöb emelése;
és az időközi választások racionálisabb szervezése.
A Belügyminisztérium a törvényjavaslat benyújtása előtt a parlamenti frakciók és független képviselők részvételével politikai konzultációt szervezett, amelyen a felsorolt kérdések nagy részében közeli felfogás alakult ki. Ugyanakkor teljes egyetértésre úgyszólván egyetlen felsorolt kérdésben sem jutottunk. A törvény benyújtása előtt létrejött egyezőséget a magunk részéről ma is érvényesnek tartjuk. Ezt tesszük annak ellenére, hogy hallani e korábban létrejött egyeztetést utólag megkérdőjelező álláspontokról is.
Tisztelt Országgyűlés! Az egyes módosítási javaslatokra rátérve mindenekelőtt a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosításáról kívánok szólni. Az alkotmányos jogegyenlőség megköveteli, hogy külföldön élő honfitársaink ugyanúgy részt vehessenek a választásokon, mint az itthon élő állampolgárok. Ennek megfelelően a javaslat a történelmi okok miatt külföldön élő, továbbá átmenetileg külföldön tartózkodó, választójoggal rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok részére egyaránt lehetővé kívánja tenni, hogy élhessenek alkotmányos alapjogukkal, választójogukat gyakorolhassák.
Ebből az alkotmányos alapelvből álláspontunk szerint elvi engedmény nem adható. A realitások miatt azonban különbséget kell tenni a külföldön élő állampolgárok között aszerint, hogy Magyarországon rendelkeznek-e lakóhellyel vagy sem. Ez utóbbiak csak akkor választhatók országgyűlési képviselővé, ha Magyarországon lakóhelyet létesítenek. Eltérést tartalmaz a javaslat abban is, hogy a külföldön élő magyar állampolgár szavazatát csak a pártok országos listáin induló jelöltjeire adhatja le.
A javaslat szigorú garanciákat tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a választások tisztasága külföldön is biztosítható legyen. Ennek megfelelően a magyar állampolgárságot megfelelő okmányokkal kell törvényben szabályozott módon bizonyítani; külföldön élő magyar állampolgár csak személyesen adhatja le szavazatát; külföldön élő állampolgárnak legalább harminc nappal a választás előtt be kell jelentenie szavazási szándékát; nem folytatom, a törvény ezt részletesen szabályozza. Ennek alapján végezhető el a választójogosultság ellenőrzése is. A bejelentkezési kötelezettség elősegíti, hogy a választásokon a részvétel átgondolt és komoly szándékú legyen.
A magyarországi lakóhellyel rendelkező, de a választás napján külföldön tartózkodó állampolgárok — diplomaták, munkaviszonyban lévők, turisták — is élhetnek a választás e lehetőségével, ha eleget tettek a bejelentkezési kötelezettségüknek, illetve lakóhelyükről igazolást kérnek. Külföldön a választási szervek létrehozásának a legcélszerűbb módja, hogy a külképviselet dolgozóiból alakul meg a szavazatszámláló bizottság azzal, hogy a választási küzdelemben részt vevő pártok természetesen gondoskodhatnak személyes részvételükről. A javaslat azt is lehetővé teszi, hogy az országos listát indító pártok egy-egy tagot delegáljanak. Külföldön élő választópolgárok szavazásának gyakorlati megvalósíthatósága érdekében a javaslat felhatalmazza a belügyminisztert és a külügyminisztert, hogy közös rendeletben állapítsák meg a külföldön élő választópolgárokra vonatkozóan például külképviseletek által szervezett szavazókörök és Magyarországon e célra kijelölt szavazókörök jegyzékét, vagy a szavazatösszesítés, eredménymegállapítás, valamint az iratok megsemmisítésének rendjét, vagy a választók nyilvántartásának és értesítésének rendjét, ezt sem folytatom.
Természetesnek tartom, hogy a törvény elfogadása esetén a rendelet előzetes tervezetét a parlamenti pártoknak bemutatjuk. Minden egyéb kérdésben a külföldi szavazókörök működésére a választójogi törvény általános előírásai az érvényesek. A külföldön élő és tartózkodó magyar állampolgárok választójogának biztosításához az Alkotmány módosítása is szükséges. Az Alkotmány módosítására vonatkozó javaslatot a Kormány a választási törvény módosításával együtt terjesztette a tisztelt Ház elé.
A törvénytervezet politikai egyeztetése során az ellenzéki frakciók egyöntetűen ellenezték a külföldön élő magyar állampolgárok választójogának biztosítását. Ez az álláspont számunkra alig érthető. Azok az országok, amelyekből különböző történelmi okok miatt számos polgár eltávozott, vagy éppen emigrált, vagy éppen elűzetett, valamilyen formában általában biztosítják külföldön élő honfitársaik választójogát. Itt utalhatok zárójelben a román választásokon a Magyarországon élő román állampolgárok részvételére például.
Bízom abban, hogy a tisztelt Ház tagjai mérlegelni fogják ezeket a szempontokat. Mérlegelni fogják továbbá azt is, hogy már csak a szavazókörök száma miatt sem gondolhatunk olyan méretű külföldön élő magyar állampolgári szavazatra, amelyik számottevően befolyásolja az országos választási eredményt. Gondolhatunk azonban arra, hogy erősítenünk kell a hazához való kötődést, annak minden erkölcsi motívumával együtt, különösen olyan országban, ahol 1945 után, de főleg 1947 és 1950, valamint az 1956 utáni tragikus hónapokban annyi honfitársunk kényszerült elhagyni a haza határait és Magyarországot.
(10.40)
Úgy vélem, tartozunk nekik ezzel, ezekkel a kvázi visszafogadó gesztusokkal. Kombináció, hölgyeim és uraim, abszolút nyers kombináció: nem valószínű, hogy ez a szám — ez csoda lenne — az 50000-es számot elérné, ami a magyar választópolgárok számát tekintve semmiképpen nem gyakorol érdemi befolyást a kialakult erőviszonyokra, de gyakorol befolyást azokra, akik ezáltal is újra kapcsolódnak Magyarországhoz, és magyarságukat megélhetik.
Tisztelt Országgyűlés! A másik fontos kérdés, amely lényeges változást jelent a törvényben, a nemzeti és etnikai kisebbségek országgyűlési képviselete. A Magyar Köztársaság a nemzeti és etnikai önazonossághoz való jogot az egyetemes emberi jogok részének tekinti. A kisebbségek jogairól az Országgyűlés ez év júliusában törvényt alkotott. E törvény úgy rendelkezik, hogy a kisebbségeket az Országgyűlésben képviselet illeti meg. Nehézséget jelenthet az egykamarás rendszerben működő Országgyűlésben kifejezni a kétféle képviseleti tartalmat, de ez önmagában nem akadályozhatja a kisebbségi képviselet megteremtését.
Magyarországon ismert okok miatt több kisebbség honos. Statisztikailag nem pontos az egyes kisebbségekhez tartozó lakosság száma, sőt esetenként vitatott az egyes kisebbségek léte, illetőleg még megnevezése is. Ezenfelül a kisebbségek az ország területén szétszórtan élnek. Területi szétszórtságuk miatt a hatályos választójogi törvény módosítása nélkül a kisebbségeknek nincs arra komoly esélyük, hogy egyéni választókerületben vagy területi listán mandátumot szerezhessenek. Ezért olyan megoldást kellett találni, ami biztosítja, hogy a kisebbségekre leadott szavazatok országos szinten összesítve mandátumot eredményezzenek. Ezt az igényt csak úgy tudjuk teljesíteni, ha a pozitív diszkrimináció elvét követve az általánosnál kedvezőbb feltételeket teremtünk számukra.
Ezek egyike az úgynevezett kedvezményes mandátumszerzés lehetősége. Az országos listán 35-40000 töredék szavazat szükséges egy mandátum eléréséhez. Ez a szám a kisebbségek nagy része számára elérhetetlen, mivel összlétszámuk sem éri el ezt a mértéket. Kompromisszumként fogalmazódik meg ezért a törvényjavaslatban, hogy a kisebbségek az országosan összesített szavazatok alapján már 3000 szavazattal is egy-egy mandátumhoz jussanak. A kisebbségekre leadott, országosan összesített szavazatok újbóli szétszóródását eredményezné, ha egy-egy kisebbség képviseletében több szervezet indulhatna a választásokon. A kisebbségi képviselet megteremtése érdekében minden kisebbség csak egy országos listát indíthat, és a kisebbséghez tartozó szervezeteknek egyezségre kell jutniuk a lista jelöltjeiben.
A törvényjavaslat a kisebbségek számára 13 mandátumot tart fönn abból a célból, hogy 3000-3000 szavazattal a polgárok kisebbségi képviselőt választhassanak. Ennek megfelelően tehát emelkedik az országgyűlési képviselők összlétszáma, összesen 399 országgyűlési képviselőt lehet majd választani.
A törvény általános előírásai szerint az országgyűlési képviselők választásán a pártok, továbbá azok a társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek. E szabály alól kivételt tesz a törvényjavaslat. Az országos kisebbségi szervezeteknek nem kell eleget tenniük a párttörvény előírásainak, továbbá nem kell azoknak a feltételeknek teljesülniük, amelyek a pártokra kötelezők. Például nem kell hét megyei listát indítani ahhoz, hogy országos listát állíthassanak. A kisebbség országos listája valamennyi területi választókerület szavazólapján szerepel. A kisebbségeknek nem lehet ugyan területi listájuk, de részt vesznek a területi mandátumokért folyó versenyben, és így, ha a kisebbség a területi választókerületben eléri az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot, akkor a területi választókerület mandátumából ennek megfelelő mértékben részesül. Az egyéni választókerületekből, illetőleg a területi választókerületekből származó, a kisebbségekre leadott töredék szavazatokat országosan, kisebbségenként külön-külön összesíteni kell.
A 13 kedvezményes kisebbségi mandátumból az a kisebbség részesülhet, amely egyetlen területi választókerületben sem ért el mandátumot. A kedvezményes mandátum elérését nem befolyásolja az a tény, ha a kisebbség egyéni választókerületben mandátumot szerzett.
A bíróságon bejegyzett kisebbségi szervezetnek joga van pártként indulnia az országgyűlési képviselői választásokon. Ez a jog a helyi, a regionális és az országos kisebbségi szervezeteket egyaránt megilleti. Akkor azonban a kisebbségi szervezetre is kötelező a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló törvény alkalmazása. Ebben az esetben a választási eredmény megállapításánál a törvény nem biztosít kedvezményt a kisebbségeknek. Az egyéni választókerületben jelöltet indító, illetőleg az országos kisebbségi listát indító szervezetek az illetékességi területnek megfelelően jogosultak a választási szervekbe tagokat delegálni. Az Országos Választási Bizottságba, továbbá a húsz területi választási bizottságba csak az az országos kisebbségi szervezet delegálhat tagot, amely országos listát indított.
A most ismertetett szabályok nem teljesen újak. A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvényjavaslattal egyidejűleg terjesztette elő a Kormány a választójogi törvény módosítására vonatkozó indítványát a kisebbségek országgyűlési képviseletének biztosítása érdekében. A jelen törvényjavaslat lényegében ezeket a szabályokat veszi át érdemi változtatás nélkül. Ennek megfelelően az említett előbbi törvényjavaslatot természetesen a Kormány visszavonta.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat változtatni kíván a területi és országos pártlista mandátumának megszerzéséhez szükséges szavazatok minimális százalékarányán is. Az eredeti 4% helyett a javaslat 5%-os határt tartalmaz azon pártok számára, amelyek a választáson önállóan indulnak. Ennél magasabb, 7% ez a határ, ha két vagy több párt közös vagy kapcsolt listát indít.
A törvényjavaslat a hatályos törvénytől eltérően a területi listák esetében egyfordulós választást tervez, ahol az érvényességhez a választópolgárok több mint 25%-ának megjelenése szükséges. Amennyiben valamely területi választókerületben nem megy el a választópolgárok egynegyed része szavazni, akkor a leadott szavazatok töredék szavazatokként, a betöltetlen mandátumokkal együtt, országos listára kerülnek. Érvénytelenség esetén második fordulóra vagy időközi választásra a területi listák esetében nem kerülne sor.
A javaslat jelentős változtatást tartalmaz az időközi választások lebonyolítására. A hatályos szabályozás szerint egyéni választókerületi képviselői hely megüresedése esetén, illetve ha az általános választás második fordulója is érvénytelen volt, egy hónapon belül új időközi választást kellett kitűzni. A javaslat szerint az általános választások évében időközi választást egy időpontban, április hónapban kell megtartani.
Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatban megjelenik az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett szabályok pótlása. Az állandó lakóhelyétől távol lévő állampolgár az egyéni választókerületi jelöltekre is szavazhat. Igazolást nemcsak személyesen lehet átvenni, hanem meghatalmazott útján vagy levélben is kérhető és küldhető. A választási bizottságoknak a pártok által delegált tagjai nem kapnak díjazást munkájukért.
A javaslat néhány jelentős eljárási-technikai módosítást is tartalmaz. Így: kötelezővé tenné a jegyző számára minden év december 15-ével a választói névjegyzék összeállítását, illetve karbantartását. Ez kiegyensúlyozottabbá tenné a választást megelőző munkák végzését. Megoldja a megváltozott elnevezések korrekcióját. Új szavazólapokat dolgoz ki a külföldön élők és a hazai választópolgárok szavazásához. _ttekinthetőbbé teszi a jogorvoslati eljárás szabályait. Tételesen felsorolja a belügyminiszter, illetve a külügyminiszter és a belügyminiszter együttes rendeletalkotási felhatalmazását.
(10.50)
Külön kiemelem — rossz történelmi emlékek miatt — az esetlegesen kétszer vagy többször szavazók szigorú ellenőrzésének garanciális szabályait.
A törvényjavaslat több olyan technikai eljárási részletszabályt is megváltoztat, amelyről a gyakorlat bizonyította, hogy nem praktikus. Például:
— állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületeken vagy azon belül választási plakátokat elhelyezni tilos;
— ha a szavazólapok elkészülte után egy jelölt vagy lista kiesik, nem kell az összes szavazólapot nyomdailag újra előállítani;
— a választási eredményt rögzítő jegyzőkönyvek száma célszerűségi okokból emelkedik;
— az Országos Választási Bizottság állásfoglalást tehet közzé;
— a jogorvoslati határidők jogvesztőek, és még több ilyen célszerűségi szabály van, amely úgy érzem, hogy az egyértelműség és a későbbi viták elkerülése végett mégiscsak nagyon fontosnak tűnik.
A javaslat persze tartalmazza a társadalombiztosítási választásokról szóló törvény néhány bevett elemét, például az elrontott szavazólapok cseréjével kapcsolatban.
A társadalombiztosítási választásokon a szavazatösszesítés számítógépes rendszere jól vizsgázott, ennek további fejlesztését tervezzük. Ehhez költségvetési források is kellenek, de ezek a lépések az önkormányzati informatika fejlesztését is szolgálják majd.
Tisztelt Országgyűlés! Közös érdekünk, hogy a jövő évi általános választások törvényes keretek között történjenek, és a választók valódi akaratát tükröző eredménnyel záruljanak. Meggyőződésünk, hogy e törvényjavaslat elfogadása nagyban hozzájárulna ennek megvalósításához.
Ezért kérem a tisztelt Házat, hogy vitassa meg, és mielőbb fogadja el mind az Alkotmány módosítására, mind az országgyűlési választásokra vonatkozó törvényi, törvénymódosítási javaslatunkat.
Tisztelt Ház! Én szükségesnek tartom ezt követően is nagy hangsúllyal kijelenteni, hogy épp a sokféle elképzelés, sokféle elgondolás miatt a Kormány nyitott, e választójogi törvény vitájában a Kormány természetes módon a tisztelt Ház illetékes többségi, azaz minősített többségi akaratát kívánja figyelembe venni.
Szeretném azonban nagy hangsúllyal aláhúzni, hogy a Kormány a külföldön élő magyar állampolgárok ügyében elvi engedményt nem szándékozik tenni. Minden más kérdésben mindazok a javaslatok vitatott témák lehetnek, amelyek akár százalékok, akár fordulók körül felmerülnek, és a tisztelt Ház többségi hozzájárulását előreláthatólag megkapják.
Végül azzal a kéréssel fordulok a tisztelt Házhoz, hogy a választójogi törvény kapcsán vagy attól teljesen függetlenül ne induljon olyan természetű vita, amely majdnem fellobbant — remélhetőleg elalszik — a választások következő időpontjával kapcsolatban, a választási kiírással kapcsolatban, a '94-es országgyűlési választások időközével kapcsolatban. Ha valamit, ezt a magyar Alkotmány szövegrendszerében oly egyértelműséggel tisztázza, hogy úgy érzem, nem volna méltó e tárgykörben olyan természetű vitát nyitni, amely kizárólag csak bizonyos hangok hangoztatását vagy bizonyos mondatok elröppentését tenné lehetővé, de érdemében nem járulna hozzá ahhoz, hogy olyan előkészülete legyen — nemcsak a törvényi előkészítés, hanem a hangulati előkészítés során is — a következő választásoknak, amely remélhetőleg egy kiegyensúlyozott állapotban valóságosabb eredményt hoz, mintha különböző mellékkérdések kapnak felkorbácsolt indulatokhoz hangulati elemeket. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
