SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka:
SÓVÁGÓ LÁSZLÓ, DR. a Magyar Demokrata Fórum vezérszónoka: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Hölgyeim és Uraim! Egy törvény jelentőségét nem hiszem, hogy hosszasan ecsetelnem kellene. Már önmagában az a tény, hogy egy adott terület szabályozás tárgyát képezi, bizonyíték annak fontosságára.
Most azonban mégis azt kell mondanom, hogy a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló törvényjavaslat megkülönböztetett figyelemre tarthat igényt. A belügyminiszter úr már említette: évente mintegy 37 millió külföldi érkezik hazánkba. Aligha lehet közömbös az ország számára, hogy ennek a hazánk lakosságánál majd négyszerte nagyobb tömegnek milyen jogi eszközökkel történik a fogadása.
Míg törvényeink nagyobb része sajátosan magyar helyzeteket szabályoz, jelen esetben egy kifejezetten nem egyetlen országhoz kötődő problémakörről van szó. A javaslat törvényerőre emelésével belső szabályozásunkban is érvényre juttatjuk mindazon követelményeket, amelyeket országunk a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának, a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának és a helsinki konferencia záródokumentumainak aláírásával vállalt. Bár a törvénytervezet alanyai döntően nem magyar állampolgárok, gondolom, osztják meglátásunkat, a hazai közvélemény is élénk érdeklődéssel kíséri az eseményeket.
Amennyire híres a magyar nép vendégszeretetéről, amennyire szívesen látjuk más országok fiait, annyira nő az aggodalom a külföldiek magyarországi tartózkodását kísérő negatív jelenségek miatt. Növekszik az illegális határátlépések száma. Fokozódik az áru-, fegyver-, ember-, lőszer-, kábítószercsempész-tevékenység. Az illegális kereskedelem, a feketézés méretei is közismertek. Az engedély nélküli munkavállalás tovább növeli az egyébként is magas munkanélküliséget.
(10.30)
A közrend és közbiztonság gondjai mögött a belső okokon túl ott húzódnak a törvényeink ellen vétő külföldiek magyarországi tartózkodásának hatásai. Vannak, akik visszaélnek vendégszeretetünkkel, a külföldiekre vonatkozó szabályozás hiányosságaira alapozva mind a saját országuk, mind a törvényeink által tiltott cselekmények elkövetésére használják fel.
A lakosság nagyobb része az utóbb említettekkel szemben igenis szigorúbb fellépést, határozottabb állami intézkedéseket vár. A szívélyes vendéglátás csak a törvényeinket betartóknak kijáró kedvesség. Ugyanakkor azt is le kell szögezni, hogy a hozzánk látogatók óriási többsége továbbra is szívesen látott vendég, akiket továbbra is várunk, ezért nem tartalmaz a tervezet olyan rendelkezést, amely e céllal ellentétes lenne.
Képviselőtársak! Amikor a külföldiek beutazásának, magyarországi tartózkodásának helyzetéről szólunk, említést kell tennünk a migrációról is. Nevezetesen arról, hogy sokan eddigi lakóhelyeiket feladva, különböző okok miatt más országban kívánnak élni. Európa gazdagabb felének egyik legnagyobb gondja, hogy túl sokan kívánnak Európa szegényebbik feléről, de más földrészekről is tájain letelepedni. Az utolsó néhány évet leszámítva a legtöbb ország liberális elveket hirdetett, különösen az ötvenes, hatvanas években még jól is jött az olcsó munkaerő. Ma szinte minden ország szigorítja gyakorlatát, a jog eszközeivel is fel kíván lépni a tömeges bevándorlás, főleg annak illegális formája ellen. A szigorításra való törekvés, az újabb és újabb jogi eszközök megteremtése tehát nem kizárólagosan magyar sajátosság, a bevándorlással érintett országok többségében ez a szemlélet vált uralkodóvá. Nem egy országban, így nálunk is még akkor született a ma is hatályos jogi szabályozás, amikor az utazási szabadság hatásai nem olyan mértékűek voltak, mint amilyeneket napjainkban tapasztalunk.
A szigorítás egyébként nemcsak a befogadó országok érdeke. Azokból az országokból, ahonnan sokan kivándorolnak, többen kifejtették már: nem kívánják elveszteni a fiatal és jól képzett munkaerőt.
Az is közismert, hogy Magyarország hosszú ideig kibocsátó ország volt, napjainkra fordult a helyzet, magunk is sok külföldit fogadunk be. Ezt részben természetesnek kell felfognunk. Gondolok itt elsősorban arra, hogy a magyarság nem kis része nem önszántából a határainkon túlra került.
Az MDF-frakció szilárd meggyőződése, hogy e ténynek ebben a törvényben is tükröződnie kell, a határainkon túli magyarságra az általánostól eltérő szabályozást kell rögzíteni. Vannak esetek, amikor szomorú kötelességünk a nem magyar állampolgárok befogadása. Azt hiszem, elég, ha csak a volt Jugoszlávia területén dúló polgárháború következményeire utalok.
Ugyanakkor a törvénynek fel kell készülnie - legalábbis jogi értelemben - a nem kívánatos, de ki nem zárható, esetleg nagyobb tömegeket érintő migráció kivédésére. Természetesen az illegális migráció elleni küzdelem csak egyik eszköze a most tárgyalandó törvényjavaslat.
Más oldalról megközelítve a kérdést, a közvélemény nem ismeri teljes mértékben az úgynevezett idegenrendészeti hatósági ügyek körét. Bár ebben előbbre léphettünk, hisz belügyminiszter úr jó néhány adattal szolgált. Ezért én csak néhányat említek meg nagyon röviden: 1990-ben 900000 vízumot adtak ki, mintegy 105000 tartózkodási engedélyt hosszabbítottak meg, 16000-et vontak vissza, és 14000 bevándorlási kérelmet bíráltak el. Bűncselekmény miatt 5000 külföldivel szemben kellett eljárni. Közel 2500 személyt kiutasítottak, majd 1200 személyt kitoloncoltak az országból. Ideiglenes szálláshelyen körülbelül 18000 személyt helyeztek el.
A feladatok ellátása nem kis anyagi terhet jelent. Csak a légi járművel való kitoloncolás éves költségeit százmilliókban lehet mérni, de további költségvonzata lesz a külföldivel szembeni intézkedések elleni jogorvoslati lehetőségek kiterjesztésének is.
Tisztelt Ház! Önök a miniszteri expozéból már hallhatták, de sugallja ezt a törvény néhány bevezető rendelkezése is, hogy a javaslat célja olyan korrekt szabályozás megteremtése, amely jogállami, biztosítja az emberi jogok védelmét, de egyben az ország szuverenitásából fakadóan lehetővé teszi az arra feljogosított hatóságok számára, hogy a törvényeinket megsértő külföldiekkel szemben eljárhassanak.
Ez a tervezet tekintettel van más országok hasonló tárgyú szabályozására, épít a nemzetközi együttműködésben felhalmozódott tapasztalatokra.
A külföldi magyarországi tartózkodása alatt köteles a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani - mondja ki a javaslat általános érvénnyel. A beutazás és tartózkodás szabályai megfelelnek az általános európai normáknak. Az élet diktálta helyzetekből adódóan az eddigi elnagyolt szabályozás helyébe a törvényjavaslat részletes szabályait adja a külföldi magyarországi tartózkodásához szükséges anyagi feltételek mibenlétének.
A beutazási és tartózkodási tilalom azokat az eseteket rögzíti törvényi formában, amelyektől országunk polgárait és magát az államot is óvni kívánjuk. Ezek olyan esetek, amelyek minden demokratikus állam nemtetszését, elutasítását váltják ki, többnyire minden állam joga szerint törvényekkel ellentétes cselekedetek.
A jogsértés nagyságára tekintettel itt is lehetőség adódik a mérlegelésre. A legsúlyosabb esetekben ugyanakkor kötelező ezen idegenrendészeti intézkedések elrendelése.
Már az előzetes viták során többen úgy érveltek, hogy a külföldiek bizonyos határidőn túli lakcím-bejelentési kötelezettsége nem tekinthető szerencsés megoldásnak, sőt néhányan nem jogállami elképzelést, bizonyos értelemben a személyi jogok sérelmét látják benne. Mint a törvényben sok más dolog, ez sem sajátosan magyar találmány, és a jogi szabályozásban sem új jogintézmény, hiszen eddig is létezett. Nem is szólva arról, hogy a külföldiek döntő többsége magyarországi tartózkodása során nem is találkozott e szabályozásból fakadó procedúrával, hiszen lakcím-bejelentési kötelezettségét helyette a szállásadó - szálloda, kemping, fizetőszolgálat - teljesítette. Szinte mindegyik jogállamban, hosszú ideje a demokratikus fejlődést járó országban létezik hasonló megoldás.
Úgy gondoljuk, ez egyfelől a külföldiek érdekeit is védi, másfelől viszont meg kell hagyni a lehetőséget, hogy egyes nem kívánatos külföldi személyek mozgásának nyomon követésével is felléphessünk a társadalom nyugalmát kiemelten veszélyeztető cselekményekkel szemben. Mérlegelnünk kell, mi okoz nagyobb hátrányt: a bejelentkezéssel esetenként járó nehézkesség, vagy az államra, polgáraira leselkedő veszélyek elhárítására hivatott szerveknél az információhiány.
Hangsúlyozom: ez a kötelezettség nem kíván személyes megjelenést. Jogilag szabályozott mederbe kerül az előterjesztés elfogadása esetén a kijelölt helyen való tartózkodás elrendelése. Törvényi létalapja lesz a kerepestarcsai és a hozzá hasonló intézményeknek, amellyel végre megoldódik egy, napjainkra már akuttá váló probléma, nevezetesen a külföldiek személyes szabadsága korlátozása egyesek által jogsértőnek minősített módozata.
(10.40)
A határozott jogi lehetőségek ellenére sem jelenti a szabályozás a nem magyar állampolgárok jogainak csorbítását. Egyrészt a törvény szigorúan behatárolja a magyar hatóságok jogait, a legtöbb esetben pontosan meghatározó tényállási elemekre alapoz, másrészt az intézkedések túlnyomó többsége ellen jogorvoslatnak vagy bírósági út igénybevételének van helye.
Tisztelt Ház! Annak tudatában, hogy a törvényjavaslat elfogadása a parlamenti képviselők kétharmadának igenlő szavazatát kívánja meg, mint mindig, most is készek vagyunk arra, hogy a parlamenti pártokkal közösen a külföldiek beutazásáról, magyarországi tartózkodásáról és bevándorlásáról az igényeknek, elvárásoknak megfelelő, a nemzetközi egyezményekkel és gyakorlattal összhangban álló szabályozást alkossunk. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
