SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ)
SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ)
SZIGETI GYÖRGY, DR. (SZDSZ) Köszönöm Elnök Úr a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Azokról az anyákról van szó, akik a szülési szabadságukat múlt év szeptembere és decembere között kezdték meg, és ez év márciusa és júniusa között várják az első gyermekgondozási díjukat.
A társadalombiztosítás adatai szerint az elmúlt évben 148000 anya részesült gyermekgondozási díjban, s ha figyelembe vesszük az ellátás 18-19 hónapos időszakát, illetőleg a kérdéses időszakot, a mintegy 100-110 napot, akkor az érintettek száma a 30000-et is meghaladhatja.
Tudja-e miniszter úr, hogy a március 1-jei kormányrendeleti változtatással a gyermekgondozási díjra váró anyákat hátrány érte, rosszul jártak, és joggal érezhetik magukat becsapva? A sérelem abból származik, hogy ez a változtatás úgy szól, hogy gyermekgondozási díjukat a '92. évi átlagkereset, kereset alapján kell megállapítani, a '91-es rendelkezés alapján kell megállapítani, míg a korábbi rendelkezés szerint a '92. évi kereset lett volna a gyermekgondozási díj alapja. Ez az összeg nem csekély, ha figyelembe veszünk egy 20000 forintos keresetet és a tavalyi átlagkereset-növekedést - ami 20%-os volt - ez a havi 3-4000 forintot is elérheti, az ellátás időszakára jelenthet 60-70000 forintot, nagyobb keresetnél természetesen ez az összeg magasabb. Minden körülmények között ez a veszteség olyan, hogy ezt a családok nagyon megérzik.
A kérdésemben én nem a terhességi-gyermekágyi segély és ennek függvényében a gyermekgondozási díj szabályainak megváltoztatását kifogásolom. Magam is egyetértek azzal, hogy nagyobb, hosszabb kereset alapján állapítsák meg ezt az ellátást, és szűnjön meg a jogszabály kijátszásának lehetősége. Itt a bevezetés módjáról van szó, és ezek az anyák mind a régi szabály, mind az új szabály szerint ugyanúgy jogosultak gyermekgondozási díjra, biztosítási idejük alatt keresettel rendelkeztek, azonban nem mindegy számukra, hogy a '92. évi kereset után, vagy a '91. évi kereset után kapják meg járandóságukat. Tehát itt a bevezetés módjáról van szó.
A felmérések azt mutatják, hogy ezek az anyák tisztában vannak jogaikkal, pontosan tudják, hogy ha gyermeket vállalnak, milyen támogatásban részesíti az állam őket, mekkora a terhességi-gyermekágyi segélyük, mekkora a gyermekgondozási díj. Lényegében a kötelező társadalombiztosítás keretében a társadalmi szerződés feltételeivel tisztában vannak. Ők a maguk részéről teljesítettek: megszülték gyermekeiket, azonban utólag a másik oldalon hátrányukra változtatták meg a rendelkezést.
Hangsúlyozom, a bevezetés módjáról van szó. Ezek után a kérdéseim a következők. Tudott-e a népjóléti kormányzat arról, hogy a már szülési szabadságon lévő, tehát lényegében a gyermeküket már megszült anyákat ez az új rendelkezés hátrányosan érinti, kevesebb gyermekgondozási díjat kapnak? Gondolt-e arra a népjóléti kormányzat, hogy ebben az esetben átmeneti rendelkezést kellene hozni? Például: akik már megszülték gyermekeiket, azokra ez a rendelkezés, ez a hátrányos rendelkezés ne vonatkozzon?
Harmadik kérdésem: tervez-e a népjóléti kormányzat ennek a gondnak a feloldására valamit? Várom válaszát. (Taps.)
