BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független)
BALOGH GÁBOR (független) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A gazdaság szerkezeti átalakítása során - a legalitás mellett - mind élesebben vetődik fel az elfogadottság, a legitimitás.
Egy vállalkozás akkor legitim, ha az nem csupán tőketársulásként jelenik meg, hanem egyúttal mint személyek társulása is működik.
Hazánkban már évek óta foglalkoztatja a szakembereket, milyen módszer alkalmazásával növelhető egy vállalkozás legitimitása, azaz a társadalom kisebb-nagyobb csoportjai által való elfogadása, hiszen a gazdasági érdekérvényesítés kapitalista háttér-motivációi: a pénzvilág, a tőke világa személytelen törvényei ritkán állnak összhangban a vállalkozás személyes jellegével, az abban részt vevő munkaadók és munkavállalók emberi, szakmai érdekeivel, méltóságával.
Nemcsak az etikai követelmények, hanem a külföldi tapasztalatok is arról győznek meg bennünket, hogy a gazdasági demokrácia kiépítése során a perszonális vállalkozói gazdaságot a szociális piacgazdaság keretében úgy kell realizálni, hogy a dolgozók beleszólása, participációja ne veszélyeztesse a gazdaság átalakítását. Viszont joggal ragaszkodnak a dolgozók is ahhoz, hogy ne a fejük fölött, a kulisszák mögött dőljenek el az őket érintő legfontosabb kérdések. Ezt a dilemmát a világ valamennyi fejlett országában a participációs jog biztosításával igyekeznek oldani.
Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat címe: "A köztulajdoni érdekeltségű gazdálkodó szervezetek átalakulásával és privatizálásával összefüggő munkavállalói beleszólásról."
Egy ilyen törvény meghozatala - úgy véljük - jogos társadalmi igényt elégít ki. Ezt bizonyítják az elmúlt évek megnyilvánulásai. Az utóbbi hetek fejleményei pedig - mind kormánypárti, mind ellenzéki oldalról - ismételten felvetették a privatizációval kapcsolatos ellenőrzés elégtelenségét.
Nem véletlenül került az érdeklődés középpontjába az átalakulással és a privatizációval kapcsolatos gyakorlat, s joggal váltottak ki indulatokat azok a megoldási módozatok, amelyek az átalakulást és a privatizációt kísérték. Nyilvánvalóan azért, mert a politikai és közgazdasági módszerek alkalmazása ezen a területen is nem utolsósorban az etikai értékrend, a személyiségi jogok sérelmére történt.
Javaslatunkkal mi elsősorban a tulajdonváltás társadalmi legitimitását szeretnénk elősegíteni, ugyanis meggyőződésünk, hogy semminemű gazdasági és társadalmi stabilizáció és konszolidáció sem képzelhető el, ha azt a dolgozók nem fogadják el, s nem érzik, hogy a tulajdonosváltás nyomán mintegy a sajátjukban fognak dolgozni.
Képviselőtársaim! Javaslatunk - amint az a preambulumban olvasható - összhangban áll az 1991. decemberi rendkívüli érdekegyeztető tanácsi ülésen előterjesztett munkahelyidemokrácia-csomaggal.
(16.00)
Akkor a szakszervezeti oldal közös véleményeként került terítékre a privatizációs participáció ügye.
Alkalmasint a munkavállalói érdekképviseletek által már régóta követelt intézményt kívánjuk a tisztelt Ház elé citálni. Széltében-hosszában tapasztaljuk ugyanis, hogy a hazai tulajdonváltási folyamat válaszúthoz érkezett. A dolgozói beleszólás ilyetén kiterjesztése kérdésében pedig ez úton kérdezzük a képviselőtársakat: a hamarosan megválasztandó üzemi tanácsok a legfőbb kérdésben kapnak-e tényleges kontrolljogosítványokat, vagy folytatódik a társadalom kiskorúként kezelésének több évtizedes tendenciája?
A javaslat érdemi részét illetően határozottan állítjuk, hogy a munkavállalók által választott üzemi tanácsok privatizációt szorosan ellenőrző jogosítványai nélkül nem lehet a temérdek visszatetszést szülő elhajlások ellen felvenni a küzdelmet. Az üzemi tanácsok a munkabéke intézményeként nem tölthetik be küldetésüket, ha ezekkel a látszólag kemény jogosítványokkal nem ruházzuk fel őket.
A privatizációs anomáliák elkerülése végett mindenképpen indokolt az eddigi kormányszintű szabályozás törvényi rangra emelése. Továbbá, hogy komoly szankciókkal biztosítsuk a jogosítványok gyakorlását, illetőleg, hogy e jogok kötelezettségi tükörképei is rögzítést nyerjenek jogrendszerünkben.Tisztelt Képviselőtársaim! Beszédemet II. János Pál pápától vett néhány gondolattal kezdtem. Befejezésül egy gyakorlatiasabb példára szeretnék utalni, a német szabályozás szellemiségére. Az ötvenes évek elején Böckler és Adenauer megállapodást kötött. E megállapodás az általunk és a munkavállalói oldal által javasoltaknál jóval utópisztikusabbnak tetsző viszonyokat alapozott meg a Német Szövetségi Köztársaságban. A német példa is azt támasztja alá, hogy az áhított tulajdonbiztonságot a participációs jog kiterjesztése által lehet erősíteni. Ezt meglátásunk szerint az általunk előterjesztett participációs törvényjavaslat elősegíti.
Kérem a tisztelt Házat, hogy Bilecz Endre képviselőtársammal együtt előterjesztett törvényjavaslatunk napirendre vételével rója le egyik történelmi adósságát. Köszönöm a figyelmet. (Taps a függetlenek padsoraiban.)
Határozathozatal
