KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ)
KÓSA LAJOS (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Az EFTA-szerződésről szóló ratifikációs vitával, illetőleg a vita lezárulásával úgy gondolom, hogy egy igen jelentős gazdaságpolitikai folyamat is lezárul Magyarország számára.
Ez a folyamat röviden úgy jellemezhető, hogy a gazdaságpolitikai oldalú külgazdasági reorientáció - ami nagyon csúnya kifejezés, és magyarul azt jelenti, hogy az a külgazdasági kapcsolatokban jelentkező irányváltás, amelyik a KGST-összeomlásával szükségessé vált a magyar gazdaság számára -, ennek a folyamatnak a gazdaságpolitikai oldala lezárult.
Ennek a főbb állomásai a KGST megszűnése után az Európai Közösséggel történő kapcsolatok normalizálása, később a társulási szerződés aláírása, a Visegrádi Hármakkal, illetőleg később Négyekkel történő szabadkereskedelmi megállapodás és most az EFTA-szerződés.
Ezzel lezárul az a szakasz, amely az új szabadkereskedelmi övezetek és Magyarország kapcsolatait rendezi. Innentől nem várható az, hogy Magyarország újabb régiókkal, újabb szabadkereskedelmi megállapodásokkal, illetve újabb integrációkkal köt megállapodásokat, ezek az integrációk végül is most már adottak Magyarország számára. Itt a további feladat az valami egészen más lesz.
Elsősorban arra gondolok, hogy a most ratifikálandó szerződésben és a korábbi szerződésekben lévő lehetőségeket ki kell használni a magyar gazdaság számára, illetőleg a megállapodásokat bővíteni kell, az európai integrációhoz való csatlakozást el kell mélyíteni és a kereskedelmi feltételeket tovább kell javítanunk. Csak egy ilyenre utalok: az EFTA és az Európai Közösség között még mindig megvan az úgynevezett kereskedelmi kummulációs probléma, ami azt jelenti, hogy az EFTA és az EK közötti országok kereskedelmében, amennyiben ezen országok egy harmadik országon, teszem azt Magyarországon keresztül kereskednek, akkor nem ismerik el származónak a magyar hozzáadott értékben a közvetítői szerepet. Ez jelentős hátrányt jelent a magyar gazdaság számára.
Tehát még vannak olyan feladatok, amiben Magyarországnak és a magyar gazdaságpolitikának is aktív szerepet kell vállalni. Úgy gondolom, hogy azok a tárgyalások, amelyek Magyarország és az EK, és az EFTA között zajlanak, illetőleg még nyilván fognak zajlani, ezekre a problémákra is ki kell hogy térjenek.
Hogy mi következik ez után a folyamat után, az egy nehezebb kérdés. Az eddigi eredmények - bár rendkívül kemény tárgyalásokon keresztül valósultak meg - mégis egy elég nyilvánvaló politikát képviseltek. Azt is mondhatnám, hogy ennek a politikának, nevezetesen társulni az EK-hoz, megkötni az EFTA-val való szerződést és létrehozni azokat a szabadkereskedelmi társulásokat és övezeteket, amelyeknek a létrehozása elég nyilvánvaló és szükséges a magyar gazdaságpolitika számára, tehát ez a folyamat eddig elég nyilvánvaló volt, a végcél eléréséhez azonban, nevezetesen, hogy Magyarország az Európai Közösség tagja legyen, most már több alternatíva is kínálkozik Magyarország számára.
Különböző tárgyalásokon elég jelentős különbségek fogalmazódnak meg. Egyes partnereink vagy EK-tagországok azt tanácsolják Magyarország számára, hogy egészen egyszerűen jelentkezzen az Európai Közösségbe és várjon a sorára, míg mások például az EFTA-n keresztüli kapcsolódás lehetőségét szorgalmazzák.
Én azt hiszem, hogy a hangsúly azon lehet, hogy egy olyan, a magyar Parlamentben helyet foglaló politikai erők konszenzusán alapuló rugalmas gazdaságpolitikára és integrációs stratégiára van szükség, amely ezeket a javaslatokat ötvözni tudja, és ebben a politikában a rugalmasságon van a hangsúly.
(12.10)
Nehéz lenne most megmondani, hogy az EFTA-n keresztül vezet-e Magyarország számára az út a közösségbe, vagy valami más mód az, ahogyan hamarabb tudunk a Közösség teljes jogú tagjává válni. Azt hiszem, ezeket az utakat nyitva kell tartani, és egy rugalmas, konszenzuson alapuló politikával kell minél gyorsabban hozzásegíteni az országot ahhoz, hogy az Európai Közösség teljes jogú tagjává válhasson.
Az EFTA-szerződés ezen szempontok szerint, azt hiszem, túlmutat önmagán. Nevezetesen: bár az EFTA-t sokan leírandó együttműködésnek tekintik - hiszen többek között tagjainak egy része jelentkezett az Európai Közösségbe, azon túlmenően az EFTA belső piaca nem túl nagy piac az Európai Közösséghez képest, hiszen körülbelül 33 milliós piacról van szó, és most is kimutatható, hogy az EFTA-tagországok egymással kisebb arányban kereskednek, mint az Európai Közösség tagállamaival -, ugyanakkor az EFTA-nak számos olyan előnye van, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni.
Az egyik nagyon fontos előny az, hogy egy olyan liberalizált kereskedelmet valósít meg, amit nem terhel egy túlbürokratizált irányítási rendszer, illetőleg tagjai számára lehetővé teszi és megkönnyíti az EK belső piacára jutást. Éppen ezért számunkra ez lehet az EFTA egyik fő vonzereje.
Főképp az az EFTA - számunkra nyilvánvaló - vonzereje, hogy az európai gazdasági térségbe csak belülről lehet bejutni - tehát vagy az EK-n, vagy az EFTA-n keresztül -, és tekintettel arra, hogy a magyar gazdaság számára ez a végcél, számunkra nagyon fontos, nagy jelentőségű az EFTA-szerződés.
Konkrét előnyei is vannak a szerződésnek - ezekről az előttem szólóktól részletesen hallhattunk -, én csak arra szeretném felhívni a figyelmet, hogy nem szabad túlzott illúziókat táplálnunk a magyar gazdaság exportlehetőségeit illetően.
Finnországgal például 1974 óta van a magyar gazdaságnak, illetőleg a magyar államnak szabadkereskedelmi megállapodása - ennek dacára Finnország részesedése jelenleg 7 ezrelék a magyar kivitelből. Nem valószínű tehát az, hogy az EFTA-szerződés ratifikálásával olyan lökést adunk a magyar exportnak, olyan lehetőségeket nyitunk meg, amelyekkel azonnal élni tudunk, és például azt a jelentős exportvisszaesést, ami most megfigyelhető a magyar gazdaságban, meg tudjuk állítani.
Ugyanakkor az is kimutatható, hogy az Európai Közösséggel való kapcsolatok normalizálása után a magyar gazdaság és az Európai Közösség közötti gazdasági kapcsolatok jóval dinamikusabban fejlődtek, mint az EFTA-val. Éppen ezért nagyon fontos ennek a szerződésnek a ratifikálása a magyar gazdaság számára.
Nem utolsósorban azért is fontos, mert az EFTA-val folytatott kereskedelmünk szerkezete korszerűtlenebb, mint a fejlett európai államokkal folytatott kereskedelem szerkezete, és a magyar gazdaság itt hagyományosan passzívumot mutat fel. Azt hiszem, ezen a helyzeten tud valamelyest segíteni ez a szerződés, hiszen valóban közvetlen előnyökkel jár: közvetlenül megkönnyíti a magyar termékek piacra jutását - és ezt nem szabad elhanyagolni.
Az is világos ugyanakkor, hogy bizonyos EFTA-országok esetében - ilyen Ausztria és Svájc - a magyar gazdaságnak jóval szorosabbak és intenzívebbek a kapcsolatai, éppen ezért ezen országok esetében jóval nagyobb konkrét jelentősége van az EFTA-szerződés ratifikálásának, mint, mondjuk, Izlanddal kapcsolatban.
Összességében a FIDESZ-frakció nevében elmondhatom, hogy támogatjuk az EFTA-szerződés ratifikálását. Úgy gondoljuk, hogy ezzel lezárult az integrációs folyamatokhoz való csatlakozás egy szakasza; innentől a kapcsolatok intenzívvé tétele, az integrációs folyamatok elmélyülése-elmélyítése és a megállapodások teremtette lehetőségek kihasználása a gazdaságpolitika és a gazdaság feladata. Ez lényegesen más stratégiát követel. Ebben a stratégiában a rugalmasság és a konszenzus lehet meghatározó elem, ezért óva inteném a magyar gazdaságpolitikát attól, hogy gyorsan és határozottan elkötelezze magát azzal kapcsolatban, hogy melyik utat választja a végcél: az Európai Közösségben való teljes jogú tagság elérésére.
A FIDESZ-frakció támogatja szavazatával a szerződés ratifikálását. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps a bal oldalon.)
