KISS PÉTER (MSZP)
KISS PÉTER (MSZP)
KISS PÉTER (MSZP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Nem így terveztük, véletlen alakult, hogy most így a végére a frakcióból összesűrűsödtek a hozzászólások, de talán annyiban ez jó lehet, hogy lehet követni azt a fajta munkamegosztást, amit terveztünk egymás között. Ahol Jakab Róbertné befejezte, én ott folytatnám a magam hozzászólásával.
A hozzászólók közül többen vitatták, hogy az oktatási törvény tervezete a mai állapotában alkalmas-e. A hatpárti konszenzus a közoktatás-fejlesztés koncepciójáról, a megállapodás az érintettekkel az oktatásügy kiindulópontjairól, gazdasági hátteréről, a diákok, a tanárok, valamint testületeik és önkormányzataik szerzett jogairól nemcsak itt e Házban, hanem kinn a téren is megkövetelt feltételei a közoktatási rendszer megújításának. Ahogy ezt a Törvény és iskola című kötet szerzői fogalmazták, meg kell tehát találni a módját, hogy a lehető legkisebb iskolahasználói érdeksérelemmel alakuljon az állami iskolarendszer állampolgári iskolarendszerré. A meglévő folyamatot úgy kell tehát szabályozni, hogy az állam helyett az iskolahasználókat állítsuk a középpontba.
Az iskolahasználók számára a törvénynek feltétlen szuverenitást kell biztosítania, tehát a törvény középpontjában a gyerek és a szülő kell álljon. Az ő autonómiájukat csak az Alkotmány korlátozhatja. Egyéni, illetve kollektív ellenőrzési jogokat kell számukra biztosítani oly módon, hogy a folyamat-ellenőrzés ne sértse magát a pedagógiai folyamatot. Úgy kell rögzíteni szervezeteik - így a diákönkormányzatok - jogait, hogy saját hatáskörben segíthessék a pedagógiai folyamatot, és ellenőrizhessék az iskola feladatteljesítési mértékét. A diákönkormányzat jogszabályait és a tanulók érdekvédelmi szervezeteinek kialakítási kötelezettségeit pedig nagyon részletesen, pontosan tartalmaznia kell a törvénynek, mert csak így biztosítható, hogy az objektíve gyengébb érdekérvényesítési helyzetben lévő gyerekek számára a döntési pozíció egyensúlya meglegyen.
Tisztelt Országgyűlés! Kérdés, hogy a tervezetben leírt iskola mennyire válasz a mai helyzetre, mennyire válasz az előbb sorolt követelményekre. Mi abból indulunk ki, hogy a szerzett jogok mellett az iskolai életet meghatározó rendelkezések a tanulók helyzetét az iskolai élet összes szereplőjére kiterjedő módon, a nemzetközi normáknak megfelelően kell szabályozzák. Ezért a tervezettel szembeni további követelmény, hogy az ENSZ gyermekjogi egyezményének szellemében garantálja a tanulók jogait, emberi méltóságát, s tegye számonkérhetővé ezek megsértését, a tanári hatalommal való esetleges visszaélést is. Korlátozás nélkül biztosítsa az iskola minden polgára és közössége számára a véleménynyilvánításhoz, az érdemi válaszhoz, valamint ügyének fellebbviteléhez való jogot, és tegye kötelezővé az e célokat szolgáló feltételek és intézmények megteremtését.
Tisztelt Ház! A benyújtott törvényjavaslat indoklás részében hivatkozik ugyan a gyermekek jogairól szóló egyezményre, az alapelvek mégis leginkább csak az erkölcs, a vallási meggyőződés kérdésköreit sorolják, így az egyezmény többi fontos tételei nem válnak hangsúlyossá. Az egyezmény ezen része kiemeli például - idézem -: a gyermek tudatába kell vésni a szülei, személyazonossága, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint annak az országnak, amelyben él, továbbá esetleges származási országának a nemzeti értékei iránti, és a sajátjától különböző kultúrák iránti tiszteletet. Fel kell készíteni a gyermeket arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi, nemzeti és vallási csoport és az őslakosok közötti barátság szellemében tudja vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. A gyermek tudatába kell vésni a természeti környezet iránti tiszteletet. Mindezek a törvényjavaslatból hiányoznak.
A benyújtott törvényjavaslat az iskolai élet belső demokratizmusában az 1985. évi I. törvényhez képest is visszalépést jelent. A törvényjavaslat jogokat vesz vissza, tanulói jogokat, melyeket a ma érvényben lévő oktatási törvény biztosít. A törvényjavaslat nem biztosítja többek között a megkifogásolás lehetőségét a legalapvetőbb esetekben sem, például az emberi méltóság tiszteletének sérelme esetén. De a javaslat 83. §-ának (2) bekezdése még arra sem ad lehetőséget, hogy akaratlan tanári tévedést tegyen szóvá a diák. Az pedig, hogy hogyan gondolja a törvényt beterjesztő a közéleti szerepet vállaló társadalmi szervezetek egy részének intézményből való kitiltásával a demokratikus intézményt, a közéletre nevelést, az legyen a későbbi részletes vita tárgya. Meg kell tehát védeni az oktatási rendszeren, illetve az egyes oktatási intézményeken belül korábban elért demokratikus pozíciókat is, így biztosítva a diákok, tanárok, valamint testületeik, önkormányzataik szerzett jogait.
Tisztelt Országgyűlés! Mindezek csak egy szeletét jelentik annak a problémacsokornak, amit a diák, azaz az iskolahasználó állampolgár e törvénytervezettől kap. Azonban - ahogy ez már más hozzászólásokban is elhangzott - javaslat sincs olyan kérdésekre, mint hogy a törvényjavaslat nem fogalmazza ezeket, hogyan segíti, segítheti a pályakezdők munkába állását, munkára találását, munkába állni nem tudók részére a további foglalkoztatást, a munkába állást segítő továbbképzést és még számos, az esélyegyenlőtlenség kezelésével kapcsolatos kérdést. A törvénytervezet mindezekre nem reagál.
Mai állapotában ezért nem alkalmas, s ezért nem tudjuk elfogadásra javasolni, nem tudjuk elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
(12.40)
