KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP)
KÁVÁSSY SÁNDOR, DR. (FKgP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Nyílt titok, mindennapos szóbeszéd tárgya a magyar mezőgazda nyomorúsága, helyzetének kilátástalansága. Szorgalmának, verejtékének minden hasznát a kereskedelem szakítja le, illetve mások viszik el.
Vegyük például a disznótartást: 720 forintos tápárak mellett többe kerül a táp, mint a kész disznó. Eladáskor még egy fillért sem lát a termelő, mikor ki kell fizetnie az állatorvost, a marhalevél és az elszállítás díját. Mindezek után boldog lehet, ha 73-74 forintot kap a hús kilójáért - miközben a piacon 435 forint a csont nélküli karaj, 280 a csontos karaj, és 263 a comb.
E végsőkig jutott helyzetben is, mint vérszopó paraziták, élősködnek a termelő nyakán a különféle felvásárlók, akik évek óta tűnnek ki azzal, hogy hol kisebb, hol nagyobb összegeket csípnek-lopnak a központilag meghatározott árakból. Konkrét tudomásom van róla, hogy most, közvetlenül húsvét előtt 110 forint helyett 95-öt adtak egy szatmári faluban a 30 kilós bárányok kilójáért.
Megfigyelők szerint disznóknál 500 és 1000 forint közötti, teheneknél 3-5000 forint közötti, juhoknál pedig 4-500 forint a felvásárlók darabonkénti haszna. Mondani sem kell, hogy nagyobb tételek esetén mindez százezreket, milliókat jelent. Természetesen legyen meg a felvásárló haszna - senki sem kívánja, hogy ingyen vesződjenek -, de véget kell vetni annak a gyakorlatnak, amely a termelő megrablását eredményezi, és a leghatározottabban kell a termelő védelmét megszervezni - a védőárak rendszerétől kezdve a feketepiac, a törvényes előírásoknak meg nem felelő vágóhidak felszámolásáig és a többi.
Mindehhez le kell számolni a hamis illúzióval, hogy nálunk már kifejlett piaci viszonyok vannak, és megengedhetik a főhatóságok tisztségviselői, hogy malmozzanak, miközben a termelő az utolsókat rúgja.
Tudomásul kell venni, hogy a gazdaságban nem úgy történnek a dolgok, mint a Genezisben, ahol szól az Úr, hogy legyen - és lőn. Megengedhetetlen a protekcionizmus elutasítása. Tessék tudomásul venni, és tisztelettel kérem: essen le végre a tantusz, hogy ami gyenge, fejlődésben van, azt védeni kell. Ehhez képest csak mint merénylet értékelhető, hogy 1991-ben 200000 tenyészbárányt hoztak be Ukrajnából és Szlovákiából. Nem tudom, ki volt az az okos ember, aki ebben rendelkezett, de megérdemelné, hogy meghúzzuk és csengőre csavarjuk a fülét… (Derültség.) Vagy hogy több ezer tonna fagyasztott marhahúst szállítanak az országba, mialatt a magyar állattartó majd megőrül, mert felvevőpiac hiányában nem tudja, mitévő legyen: nem tud mit kezdeni állományával, és lassan fel kell számolnia gazdaságát. Várom válaszát. Köszönöm.