BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:

Full text search

BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Elnök Úr! A tavalyi év során elfogadott Munka Törvénykönyve a nem állami szférában dolgozók munkaviszonyát rendezvén, természetesen nem tartalmazhatott rendelkezéseket az állami költségvetési szférában dolgozó köztisztviselőkre, közalkalmazottakra, bírákra, ügyészekre, és más, az úgynevezett nem versenyszférában dolgozók tekintetében hiányzik a jogi szabályozás a bírák és a bírósági dolgozók vonatkozásában. Ezért is gondoltunk arra, hogy a tisztelt Parlament elé terjesztjük - elég régen - a bírósági szervezeti törvény bizonyos fokú módosítását, és a jelenleg más szintű jogforrásokban szabályozott munkajogi kapcsolatok törvényi szintű szabályozására vonatkozó javaslatunkat. Ennek tárgyalását kezdi meg a tisztelt Országgyűlés, amikor a bírák és a bírósági dolgozók szolgálati viszonyával kapcsolatos rendelkezésekhez szükséges törvényhozói akaratot kérjük. Természetesen a szokásos - a bíróságokat érintő -, alkotmányerejű törvénynek megfelelő arányú támogatást kérünk.
Nagyon röviden ismertetném azt a néhány fontos elvet, amely a törvényjavaslatban a bírák szolgálati viszonyát illetően érvényesül. Néhány apró feltétellel kiegészül a bírók kinevezésével kapcsolatos feltételek igazolása, így a bírói eskü letétele, illetőleg a személyi összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok bővülnek, továbbá a bírói beosztásról szóló okirat kötelező tartalmát, a bírói munkavégzés során kirendelésre és áthelyezésre jogosult vezetők tételes felsorolását javasoljuk.
Jelenlegi - nem törvényi szintű - szabályozás alapján a bírákat évente hat hónap időtartamra lehet szolgálati érdekből, igazságügyi érdekből kirendelni. Ennek a szabálynak a fenntartása továbbra is indokolt. Emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy minden erőfeszítésünk ellenére, sajnos, még nem minden bírói hely az oda kinevezett bíróval betöltött, így továbbra is, de kisebb mértékben - kétévente hat hónap időtartamra - megfelelő értesítés és kellő időben történő értesítés esetén javasoljuk fenntartani és a törvényben szabályozni ezt a megoldást.
Sokszor fölmerült itt, a Parlamentben más bíróságokat érintő törvényi szabályozás keretében a bírák ügybeosztásának kérdése. Ebben a javaslatban az elhangzottaknak megfelelően - figyelembe véve a garanciális szabályokat - javaslatot teszünk arra, hogy a bírói függetlenség minél teljesebb körű érvényesülésére is gondolva, az ügyfelek szempontjából is nagy jelentőségű szabályozásként bevezessük azt, hogy a bíróság és az egyes tanácsok ügybeosztása naptári évben előre kerüljön megállapításra, és ezzel a legkisebb felülete is - technikai felülete is - megszűnjön a bírói függetlenség netán az ítélkezéssel kapcsolatos igazgatási jogkör összefüggésének.
A munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét szabályozza a javaslat. Természetesen a bírók fölötti munkáltatói jogot az illetékes bírósági vezetők gyakorolják. Kivéve azokat a bíró vezetőket, akik az igazságügy-miniszter által kerülnek kinevezésre. Itt a jelenlegi alkotmányos szabályozásnak megfelelően a javaslat a hatályos szabályozásnak tesz eleget, amikor a javasolt megoldást tartalmazza.
A bírói tisztséggel összeférhetetlen tevékenységek körét illetően - mivel a bírói elfogulatlanság intézményes védelme olyan alapvető garanciális szabály, amelynek az indokolása, azt hiszem, nem túlságosan sok szót kíván, ezért - ennek az összeférhetetlenségi oknak a bővítését, mégpedig nem jelentéktelen bővítését javasoljuk, amikor azt kérjük, hogy a bíró ne lehessen gazdasági társaság vezető tisztségviselője, valamint felügyelőbizottságnak, illetőleg személyes közreműködésre kötelezett tagként ne szerepelhessen ilyen társasági jogviszonyban.
A nem megfelelő szintű jogszabályban rögzített, úgynevezett otthondolgozási kedvezményt - ez a talán nem teljesen precíz megfogalmazása a bírói tevékenység lényegéből fakadó azon gyakorlati helyzetnek, hogy a bírák az ítélkezési tevékenység lényeges részét jelentő elemző és irattanulmányozási tevékenységet szükségszerűen nem fontos, hogy hivatali helyükön gyakorolják - e törvényben javasoljuk szabályozni, és a gyakorlati intézményt törvényerőre emelni. Természetesen kérelemre a tárgyalási napok megfelelő megtartása mellett a jogosult döntéshozó fóruma bírósági vezető, elnök, illetőleg az elnöki jogkör gyakorlója.
Ami a szabadsággal összefüggő javaslat, általában a köztisztviselők szabadságát illető törvényi szabályozást követi a javaslat. Eszerint a megállapított fizetési osztályok szerinti besorolás alapján teszünk javaslatot arra is, hogy az 50. életévét betöltött bíró a besorolástól függetlenül a legmagasabb fizetési osztály után járó szabadságot legyen jogosult igénybe venni. Itt a vezető beosztású bírói tisztségeket betöltők részére az alapszabadságon felül további öt nap pótszabadságot is indokoltnak látunk javasolni.
Ugyancsak törvényben kívánjuk szabályozni azt a korábban is meglévő, és a bírói karban és a bírósági dolgozók körében is természetesen évtizedes gyakorlatot jelentő intézményt, amely az úgynevezett jubileumi jutalom formájában részesíthető az ő számukra.
A törvény egyéb összefüggéseket, a korábbi jogi szabályozást is figyelembe véve, a bírói felelősségnek egy speciális alakzatával is foglalkozik, amely a bírósági szervezetnek történő károkozással összefüggő, és a fegyelmi felelősségre vonásra is egyébként alapot adó tevékenységnek az elbírálását teszi lehetővé a fegyelmi bíróságként eljáró testület számára. Természetesen az önálló kártérítési lehetőségre irányuló kártérítési eljárásra is lehetőséget kívánunk nyújtani.
A javaslatban a bíró részéről történő jogellenes bírói tisztség felmentéssel végződő szabályainak a pontosítását végezzük el. Ennek kapcsán a felmentési időt, illetőleg a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés lehetőségét pontosítjuk.
Természetesen jelentősége - mégpedig nagy jelentősége - van annak a javaslatnak, amely általában a munkaügyi viták kezdeményezésére és a munkáltatói döntéssel kapcsolatos munkaügyi bírósághoz fordulásra ad lehetőséget a bíróknak, illetőleg a bírósági tisztviselőknek.
Újabb jogi szabályozással mindenekelőtt az adatvédelmi törvényre és az ott követett elvekre tekintettel teszünk javaslatot a bírák személyi és szolgálati viszonyukkal összefüggő adatok nyilvántartására, és azzal is alá kívánjuk húzni a kérdés jelentőségét, hogy törvényi szintű szabályozást kérünk ebben a körben is.
Tisztelt Országgyűlés! Ezek azok a legfontosabb elvek és elemek, amelyek a bírósági szervezeti törvény jelenlegi módosítását indokolják. Én csak emlékeztetem a tisztelt Országgyűlést arra, hogy az igazságszolgáltatás másik körének hasonló szolgálati viszonyát szabályozó részletes előírásokat az ügyészségi törvények között kívánjuk elvégezni. A kérdés aktualitását a bíróságéhoz hasonló helyzet indokolja. Már most hivatkozom arra, hogy közel egy éve ebben a szférában - tehát az igazságszolgáltatás, az állami szférának ebben a különlegesen fontos körében - valójában nincsen törvényes szabályozás, csak analógiák és igen alacsony szintű jogszabályok alapján tudjuk fenntartani a legális megoldások és a Munka Törvénykönyvében követett elvek szerinti gyakorlatot.
Én kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a javaslatot, amelynek elfogadása iránt az előzetes ismereteink szerint meglehetősen nagy konszenzus mutatkozik, szíveskedjék elfogadni. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
(16.30)

 

 

Ziarele Arcanum
Ziarele Arcanum

Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi

Arcanum logo

Arcanum se ocupă cu digitalizarea în masă, cu arhivarea și cu publicarea materialelor tipărite.

Despre noi Contact Apariții în presă

Languages







Ziarele Arcanum

Ziarele Arcanum
Vezi ce au spus ziarele din ultimii 250 de ani despre acest subiect!

Arată-mi