BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter:
BALSAI ISTVÁN, DR. igazságügy-miniszter: Elnézést kérek, hogy egy ilyen személyeskedésbe torkolló vitában kénytelen vagyok megint szót kérni. Természetesen nem szeretném, hogyha Hack Péter képviselő úr interpretálná itt - a mikrofon nála lévén - a szavaimat. Nem azt mondtam, hogy a Kormánynak nincsen koncepciója az igazságszolgáltatással kapcsolatban: nincs ettől eltérő elképzelésünk. Mi ezt így, ahogy van, ahogy az ügyészséggel kapcsolatban javaslatunkat beterjesztettük, megfelelőnek tartjuk - hosszabb időre szólóan.
Természetesen én magam is tudom, hogy volt Magyarországon négyszintű bírósági rendszer. Nem is azt vontam kétségbe, amikor arra hivatkoztam, hogy egy Magyarországon példátlan igazságszolgáltatási főhatalmat próbál a képviselő úr itt velünk alkotmányos alaptervként ismertetni. Magyarországon ugyanis - még egyszer hangsúlyozom - nem volt történelmi példa arra, hogy az általa ismertetett, Spanyolországban, Portugáliában és néhány… (Dr. Hack Péter: Franciaországban.) …ezen az alapon működő - Franciaországban már nem teljesen így működik a dolog - példát alapul véve, egy hosszú évszázados hagyományos, kontinentális megoldástól eltérjen, amelyet olyan jogállamok követnek, mint például Németország, Ausztria vagy sorolhatnám a példákat. Erre nem volt példa, és erre nem is fogunk kísérletet tenni, még akkor sem, hogyha néhány szakértő tanulmányútja során ezt jobbnak vagy követendőbbnek tartja.
Úgyhogy szeretném, hogyha ezzel talán lezárhatnánk. Ez nem az Alkotmány koncepciójának a hiánya, hanem egy részkérdésnek ilyen komplett módon történő megoldása, azt hiszem, vakmerő vállalkozás lenne egy kormányzati előterjesztés kapcsán, mondjuk a bírák munkaviszonyát érintő és hiányzó szabályozás keretében.
Én nagyon örülnék, ha a képviselő úr és pártja és a többi ellenzéki párt egy olyan konszenzust mutatna a kérdések megoldását illetően, ami egy alkotmányozási koncepció - beleértve az egyik legfontosabb dolog: az igazságszolgáltatás - hosszú távú kidolgozását legalább sikerrel kecsegtető módon megkezdhetővé tenné -, de én politikailag nem látom ennek esélyét. Nem az ismeretek vagy a szándék hiánya tehát, hanem a politikai feltételek gátolnak meg - és nem a kormánypártok hibájából. Ezt szeretném még egyszer mondani.
A képviselő úr által idézett, a Bírák Lapjában olvasható tanulmány - amennyire én ismerem - nem egy bíró, hanem a Fővárosi Bíróság egyik fogalmazójának a véleményét tükrözi… (Derültség a bal oldalon.) Ő még nincs a bírói karban, ezért nem tekintendő működése a politikai tevékenységet egyébként tiltó, alkotmányban foglalt szabályozással összeütközőnek. Mint nyilván tudják, felhívom a figyelmüket - nemcsak önöknek, hanem esetleg nézik ezt az adást szakmai körökben is -, hogy tilos Magyarországon a bíráknak politikai tevékenységet folytatni. Nagyon jól van ez így.
(17.10)
Természetesen én úgy gondolom, hogy ebbe a fogalomba talán az is belevonható, ha valaki kétségbe vonja azt, hogy Magyarországon a bírói függetlenségnek nincsenek meg a feltételei, és ennek a törvényi szabályozás hiánya lenne az oka. (Dr. Hack Péter: Ez szakmai kérdés!) Jól tudjuk azt, hogy a jogalkalmazóknak - beleértve a bírákat is - általában a törvényhozást, a törvényhozói hatalmat nem szokás maguknak vindikálni. Van erre lehetőség a politikai élet számos szférájában, be lehet lépni pártba, lehet szakértői tevékenységet folytatni pártoknak - de akkor nem lehet bíráskodni. (Szórványos taps a jobb oldalon.)
