LUKÁCS TAMÁS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
LUKÁCS TAMÁS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka:
LUKÁCS TAMÁS, DR. a Kereszténydemokrata Néppárt vezérszónoka: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Úgy gondolom, ha az előterjesztett törvényjavaslatot lehet kritikával illetni és érinteni, akkor nem az alkotmányos magaslatokban kell kezdeni a kritikát, hanem azzal kell kezdeni, hogy a Parlament felelőssége a jelen előterjesztett törvényjavaslattal szemben azért áll meg, mert nem 1992. július 1-jén hoztuk meg a beterjesztett törvényt. Bár a Kormány igyekezett ezt időben beterjeszteni, hogy a Munka Törvénykönyve hatálybaléptetésének időpontjában és a köztisztviselőkről szóló törvény hatálybalépésének időpontjában ez a speciális jogviszony, azaz a bírák jogviszonya rendezve legyen. Egyet nem értve Vastagh Pál képviselőtársammal, önmagában az a kérdés, hogy a bíróságokról szóló törvényben nyernek elhelyezést ezek az intézmények, kiemeli a jogrendben az egész bírói munkaviszony körét, és megadja a kellő súlyát és kellő biztosítékát annak, hogy a jogállamnak az egyik biztosítéka, a bírák függetlensége és külön kiemelése, külön szabályozása az alkotmányos keretek között megfelelően történhessen.
Ezt a törvényt nagyon régóta várták a gyakorlatban, a gyakorlatban dolgozó bírák azért, mert rengeteg anomália, rengeteg visszásság volt található a kérdés rendezetlensége folytán. Kérdés, hogy a törvény ezeket az anomáliákat, ezeket a visszásságokat mindenben megoldja-e. Úgy gondolom, hogy alapvetően a gyakorlati problémák jó részét megoldja, a megoldás milyenségével természetesen lehet vitatkozni.
(17.50)
Ha a jogrend egészét tekintem, akkor hadd hívjam fel a figyelmet egy kérdésre, amelyet jelenleg az Alkotmánybíróság is vizsgál: az összeférhetetlenségi szabályok jelen törvényben beterjesztett szabályozása, a Pp. szabályozása és a büntetőeljárás-jog szabályozása nincs összhangban. Most nem kívánom kifejteni a véleményemet, esetleg módosító indítvánnyal, vagy a részletes vitában kívánok erre kitérni, hogy az összhang miként teremthető meg, és melyik megoldást tartom olyannak, elfogadhatónak, amely ezt a kérdést általánosan, a jogrend szempontjából rendezi, hiszen - hogy csak egy kérdéskört emeljek ki -, ha a volt házastárs kérdéskörét tekintem, akkor megállapítható, hogy ma jogi képviselőként a megyei bíróságon a volt házastárs nem járhat el polgári peres ügyekben, ugyanakkor büntetőügyekben kirendelhető, és lehet a megyei bíróság bírája is.
Nyilvánvaló, hogy a jogrend egésze nem hagyhat maga mögött ilyen ellentmondásokat. Ennek a kérdésnek egységes szemlélettel egységes rendezésére van szükség.
A további gyakorlati problémák, amelyeket a törvény nem old meg vagy nem megfelelően old meg: a vezetők vezetői tisztségről való lemondása lehetőségének a szabályozása. A munkáltatói jogok gyakorlásának köre részben alacsonyabb szintű jogszabályban szerepel, amely jogszabály a jelen törvény hatálybalépésével marad csupán hatályban egy átmeneti rendelkezéssel. Egy nagyon lényeges kérdés - politikai szempontból is - a 62. §-nak a szabályozása. Vajon kellően megfontolt és átgondolt-e abban az esetben, amikor meghatározza a törvény a (2) bekezdésben, hogy milyen kereső tevékenységet folytathatnak a bírák, ugyanakkor az új szabályozás a gazdasági társaságban való tisztségviselésnek a korlátait állítja fel - helyesen. De én úgy gondolom, hogy - megint csak a (2) bekezdésre való utalással - álláspontom szerint a módosításból levezethető az a tétel, hogy bíró csak olyan gazdasági társaságnak lehet tagja, amelyik a (2) bekezdésnek megfelelő irodalmi, tudományos, oktatási tevékenységet folytat, hiszen más kereső tevékenységet a (2) bekezdés szerint nem folytat.
Helyes volna tehát az a szabályozás, hogy a gazdasági társaságban való részvétel utaljon vissza a (2) bekezdésre, és ezáltal áttekinthetővé, egyértelművé tegyük az ilyenfajta részvételt a gazdasági társaságokban is.
Tisztelt Ház! Megoldatlan a törvény szempontjából az a kérdés, hogy a bírák közül ki minősül vezetőnek. Az előmeneteli törvény szerint ugyanis vezetőipótlékban részesül a megyei bíróság elnöke, elnökhelyettese, kollégiumvezetői, tanácselnökei, továbbá a helyi bíróságok elnöke és elnökhelyettesei. Ezt a bírák, ügyészek, bírósági, ügyészségi dolgozók előmeneteléről és javadalmazásáról szóló, többszörösen módosított XC. törvény szabályozza. Ugyanez a törvény szabályozza egyébként a további bírósági dolgozók közül a vezetői pótlékot is.
Úgy gondolom, a törvény alkalmazása szempontjából lényeges kérdés, hogy egyértelmű definíciók és egyértelmű meghatározások legyenek, így a bírák vezetői tisztségére is, hiszen a törvény alkalmazása szempontjából nagyon lényeges az egyértelmű jogi szabályozás.
Tisztelt Ház! Azzal kezdtem, hogy ebben a kérdésben a Parlamentet felelősség azért terheli, mert a kormányzat ezt a törvényt, úgy gondolom, időben benyújtotta, és 1992. július 1-jén hatályba léptek olyan törvények, amelyek ezzel a törvénnyel szorosan összefüggnek. Ha a Parlament ezt a mulasztását pótolni vagy kijavítani akarja, akkor úgy gondolom, hogy az a tisztességes, hogyha a bírák gyakorlati követelményének is megfelelően az esetleges észrevételekkel és módosító indítványokkal a Parlament arra összpontosít, és erejét arra koncentrálja, hogy ez a törvény és a törvénnyel szándékozni kívánt területek minél hamarabb rendezést nyerjenek. Köszönöm szépen. (Taps.)
