PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ)
PAP JÁNOS, DR. (FIDESZ) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tudom, nem szerencsés dolog, hogy amikor határozatot hozunk, akkor még a részletes vitát újra megnyitjuk, de elnök úr, szeretném elmondani, egy óra tíz perc volt akkor, amikor hirtelen lezárult mind a két részletes vita, és így Zsebők Lajos képviselőtársammal már nem tudtunk megszólalni, mert azt gondolom, abban az időpontban már nem lett volna túl szerencsés.
Nagyon röviden a következőt szeretném elmondani. Egyrészt a módosító indítványaim közül a 4. pontot visszavonom, hiszen az a hatálybaléptetést törölte volna el, tehát arra szükség van, hogy a törvényjavaslatban, illetve az országgyűlési határozatban bent legyen.
Módosító javaslataimmal kapcsolatban nagyon röviden a következőt szeretném megjegyezni. Ha a mai napon nem fogadjuk el a határozatot, akkor már szinte nincs is értelme a módosításnak, hiszen abban van egy olyan pont, amely azt mondja ki, hogy április 10-éig a Kormány számoljon be a pénzügyi tervről, illetve a konkrét vízgazdálkodást és csatornázást megvalósító tervéről. Ez azért nem jelent problémát, mielőtt bárki arra gondolna, mert ez egy olyan rövid határidő, amely alatt a Kormány ezt nem tudja megtenni. Nem jelenthet gondot, hiszen van egy olyan 3000-es rendelet, amelyben a Kormány maga vállalkozik arra, hogy március 31-éig elkészíti ezeket a terveket. A pénzügyi háttér ugyan ebben nem szerepel, de én szükségesnek tartom, hogy a pénzügyi hátteret is megemlítsük ebben a módosításban.
A módosításban egy dologra szeretném fölhívni a figyelmet. A Kormány azokat a pénzügyi kereteket, amelyek az önkormányzatot abban segítenék, hogy az önrészt tudják vállalni, az úgynevezett vízügyi, illetve környezetvédelmi alapból kívánja juttatni az önkormányzatok számára. Tudomásom szerint a vízügyi és környezetvédelmi alapban nincs annyi pénz, amelyből az önkormányzatoknak az önrészét tudnánk finanszírozni. Ebben az esetben előfordulhat az, hogy azért nem kapnak az önkormányzatok címzett és céltámogatást, mert az önrészt nem tudják vállalni.
Több képviselőtársamban fölmerült az az elképzelés - ez a környezetvédelmi bizottságban hangzott el -, hogy talán szerencsés volna, ha más pénzügyi keretet teremtenénk erre az esetre. Azt gondolom, minden gond nélkül kétféle megoldás legalább létezik még, ebből az egyik az, amikor valamilyen hitel formájában juttatna a kormányzat, illetve a költségvetés az önkormányzatoknak, és ezt az önkormányzatok, amikor a terheket tudják vállalni, visszafizetnék. Nyilvánvaló, egy kamatmentes hitellel lehetne ezt vállalni, mert elképzelhető, hogy ilyen problémák miatt a megvalósítás ez évről kicsúszik, és akkor itt teljesen visszafordíthatatlan dolgok indulnak be.
A másik - és ezt is gyakran hangoztatják - pedig az lenne, amikor a központi költségvetés biztosítana keretet ezekre a beruházásokra. Azt gondolom, mind a kettő szerencsésebb lenne, mint az a variáció, amikor a címzett és céltámogatásból esetleg más régióból vonjuk el a pénzt.
Félek attól, hogy ez a szükséges és elkerülhetetlen beavatkozás, ami a Szigetközben kell - azt gondolom, ezt senki nem vonhatja kétségbe - feszültséget okozna más régiók között, ahol szintén szükség van erre a pénzre, és mint tudjuk, a Kormány által beterjesztett, folyamatban lévő címzett és céltámogatásokra már elfogyott a címzett és céltámogatásokra rendelkezésre álló keretnek a háromnegyed része, tehát mintegy negyedrésze szolgál az újonnan beinduló beruházásokra. Itt célszerű lenne, ha a Kormány az ez alatt a határidőpont alatt lévő pénzügyi tervet úgy értelmezné, hogy ebben legalább két-három alternatíva kerülne kidolgozásra, amely a pénzügyi hátteret biztosítaná az önkormányzatoknak.
Még egy dolgot nagyon röviden hadd említsek meg, Szigetközt úgy értelmezik most a címzett és céltámogatásoknál, illetve az elterelés következtében kialakult katasztrófahelyzetnél, hogy a földrajzilag, táj szempontjából Szigetköz alá tartozó települések, mindenki kapjon ebből a pénzből. Most van egy kalap, van benne pénz, ebbe most mindenki belenyúlhat.
Azt hiszem, szerencsés lenne, ha prioritást állítanánk föl a Szigetköz esetében is, a leginkább érintett települések szorulnának elsősorban erre a támogatásra, hiszen a káros hatások ott jelentkeznek először, és később az egész hatásterületre nyilvánvalóan ki kellene terjeszteni, függetlenül attól, hogy földrajzilag, geológiailag a Szigetközhöz tartozik vagy a Mosoni-Duna elválasztja, és ezért már nem kaphat. Ilyen település, illetve város lehet például Mosonmagyaróvár, ahol mintegy 31 ezer ember esetében - a város több mint felénél - nincs meg a csatornázás.
Ugyanilyen veszélyt jelenthet az ivóvízkincsre ezen településnek, illetve városnak a csatornázatlansága, hiszen attól a vízbázistól, ahonnan Mosonmagyaróvár kapja a vizet, 4 km-re található a város, és ugyanakkor az a település, amelyik kap támogatást, ugyanettől a vízbázistól esetleg 3 km-re van. Arra szeretném tehát fölhívni a figyelmet, hogy itt ne kimondottan táj-, illetve földrajzi egységben gondolkodjunk, hanem abban, hogy ki szorul rá támogatásra, és itt valamilyen sorrendet kellene fölállítani. Köszönöm szépen. (Taps.)
