LATORCAI JÁNOS MIKLÓS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS MIKLÓS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter:
LATORCAI JÁNOS MIKLÓS, DR. ipari és kereskedelmi miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! A 11 gyermekáldozatot követelő bátaszéki szerencsétlenség indokolttá tette a médiumokban is a tragédia okainak feltárását, ezen belül érthetően felmerült annak kérdése is, vajon a színesfémbegyűjtés, a hulladékok begyűjtése területén léteznek-e még olyan szabályozási lukak, olyan szabályozási hiányosságok, amelyek ilyen bűncselekmények elkövetésére ösztönöznek?
Elsőként is szükségesnek tartom annak hangsúlyozását, hogy meggyőződésem szerint a bekövetkezett gyermektragédia nem áll összefüggésben a színesfémgyűjtés szabályozottságával. Miért állítom ezt?
A MÁV tájékoztatása szerint a fénysorompóknál a kereskedelmi forgalomban kapható, több személygépkocsihoz használható akkumulátorokat rendszeresítették, így ezek eltulajdonítása elsősorban - véleményem szerint - nem hulladékbegyűjtési, hanem lopási ügy, amelyben a gépkocsikban való használhatóságát lehetne vizsgálni.Úgy gondolom, ez az ügy is azt mutatja, hogy ez rendőrségi ügy.
Képviselő úr említette, hogy '91 márciusában interpellált - tehát két éve - az akkori ipari és kereskedelmi miniszterhez. Az azóta megtett intézkedésekről részben - úgy tudom - képviselő úr is kapott már tájékoztatást az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumból, részleteiben az alábbiakról szeretném tájékoztatni:
Első kérdésében a számlaadási és bizonylatolási rendet érinti. Az időközben hatályba lépett számviteli törvény részletesen szabályozza a bizonylatolás általános rendjét, a hulladékbegyűjtőnél és -kereskedőnél azonban szükségesnek tartottuk az általánosnál is szigorúbb bizonylatolási rendet előírni. Ezt a 31/91-es IKM-rendelet szabályozza, amely szerint színesfémet begyűjteni vagy felvásárolni csak attól lehet, aki a hulladék eredetét okirattal igazolja, aki írásban nyilatkozik arról, hogy ő a tulajdonos, illetve attól a gazdálkodó szervezettől vagy vállalkozótól, akinél a hulladék keletkezett.
A bizonylatolási rend szigorítására vállalt kötelezettségünket tehát a számviteli törvénnyel és a hivatkozott IKM-rendelettel teljesítettük.
Tisztelt Képviselő Úr! Második kérdése a színesfémhulladék külkereskedelmi engedélyezésének szabályozására vonatkozott. A szabályozás sarkalatos pontjai a következők:
A hazai felhasználók által is hasznosítható hulladék csak akkor exportálható, ha az érdekelt hazai felhasználók, másodnyersanyag-hasznosítók részére a keletkezett hulladékot vételre felajánlották, és ők nyilatkoztak, hogy annak átvételéről lemondanak.
Ezt a gyakorlatot folytatja számos iparilag fejlett ország, példaként csak a szomszédunkat, Ausztriát említeném.
Színesfémhulladékra exportengedélyt a lemondó nyilatkozat birtokában is csak az az exportőr kaphat, akinek kiviteli engedélyét előzetesen az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium által szervezett szakmai bizottság a hazai hasznosítás szempontjából véleményezte.
Kezdeményezésünkre a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága olyan utasítást adott ki, amely előírta az útiokmányok és a szállítmány kötelező tételes egyeztetését.
A külkereskedelmi forgalomban elrendelt okmányolási és bizonylatolási rend tehát megfelel az EFTA, illetve az EK-országok gyakorlatának is.
Tájékoztatni szeretném itt képviselő urat, hogy '93-ban nemcsak a színesfémhulladék, hanem valamennyi hulladék és melléktermék exportja is engedélyköteles.
Ami harmadik kérdését illeti: a szakmai szövetség létrehozását kezdeményezésünkre a Gazdasági Kamara meghirdette, sajnos a vállalkozók nem vállalták fel, a felhívásnak igazi visszhangja nem volt. Azonban szükségesnek tartom azt is elmondani, hogy ugyancsak IKM-kezdeményezésre a Másodnyersanyag-hasznosítók Országos Egyesülete létrejött, az egyesület céljai között szerepel a hulladékkezeléssel, -hasznosítással foglalkozó vállalkozók szakmai képviselete. Annyit tudok felajánlani ezen a téren, hogy kezdeményezzük ebben az évben is ilyen szervezet létrejöttét.
Ami képviselő úr utolsó kérdését illeti, vagyis a tevékenység engedélykötelessé tételét, szintén a 31/91-es IKM-rendeletre szeretnék hivatkozni: "Hulladék és melléktermék forgalmazásával csak az a kereskedő foglalkozhat, aki a jogszabályban előírt normatív feltételeknek megfelel és akit ennek alapján a tevékenység folytatására jogosító, az IKM által vezetett nyilvántartásba bejegyeztek."
A normatív feltételek pedig: a kereskedő rendelkezzék a tevékenység folytatásához alkalmas telephellyel, valamint külön jogszabályban szabályzott képesítési követelményekkel.
A hulladékkereskedés megkezdéséhez egyébként környezetvédelmi, építésügyi, tűzvédelmi hatósági, valamint az Állami Népegészségügyi, Tisztiorvosi Szolgálat előzetes hozzájárulása is szükséges.
A színesfémhulladék-kereskedelmet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség révén többször is ellenőriztük, említeni szeretném, hogy 790 kereskedő kérte felvételét ebbe a jegyzékbe, 272-t nem jegyeztünk be, 60 engedélyét pedig éppen e vizsgálat eredményeképpen visszavontuk.
Egyet tudok még ezen a téren ígérni, hogy felkértem a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget, hogy sürgősen ismételje meg ezt a vizsgálatát. Kérem a tisztelt Házat és képviselő urat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. (Taps.)
