JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ)
JUHÁSZ PÁL (SZDSZ) Köszönöm, Elnök Úr! Természetesen a törvényjavaslatot támogatjuk, de amiért fontos volt szólnom, az az, mert Lajos bátyánk emlékezetzavara itt félreértésekre vezet.
Igaziból már a tavaly előtti költségvetési vitának nagyon keményen tárgya volt ez a kérdés, az a kérdés, hogy akik kiválnak a szövetkezetből, és tartósan maguk akarnak gazdálkodni, ne kerüljenek hátrányba azokkal szemben, akik kárpótlás révén szereznek földet.
Akkor az ellenzéki pártok támogatták nagyon erősen, hogy egyforma legyen a megítélés, és a Kisgazdapárt ragaszkodott hozzá, hogy ne legyen egyforma a kárpótoltak és a részarány-tulajdonosok megítélése. A Kisgazdapárt ragaszkodott ahhoz, hogy nehogy az a másfél milliárd forint, ami a költségvetésben van, ne legyen elég, ezért a szövetkezetből kiváló gazdálkodóknak a földkimérés ne legyen fizetve, hogy elég legyen a pénz a kárpótoltaknak.
Így történt, Lajos bácsi! Tehát nem arról van szó, hogy egy kisgazda javaslatot fogadunk most el, hanem a Kisgazdapárt is belátta, hogy fölösleges volt túlizgulnia a dolgot annak idején. (Derültség, taps az SZDSZ soraiból.)
Visszatérve a dolog tartalmára. Végül is annak az izgulásnak volt alapja, tehát én meg tudom érteni, hogy a Kisgazdapárt tavaly, tavalyelőtt, féltvén a költségvetési kereteket, ezt a megkülönböztetést akarta tenni, valóban lehetett attól félni, hogy szétrobbant minden költségvetési keretet, ha a részarány-tulajdonosok ugyanolyan jogokat kapnak.
Nyilvánvalóan igaz az előterjesztőknek az az érve, hogy a részarány-tulajdonosok közt az önálló gazdálkodásra törekvés sokkal kisebb mértékű, ahogy a kárpótoltak között is sokkal kisebb mértékű, mint ahogy azt feltételezték a különböző erre irányuló törvények beterjesztői. És többé-kevésbé valószínű, hogy a reális folyamat inkább afelé megy, amit Lajos bácsi kívánatosként adott elő, és ami az eredeti szabaddemokrata program, hogy aki földet használ, az igyekszik magához vonni mindenki másnak a tulajdonát és eszközét, és néhány nagyobb birtokos irányába halad az irány, nem pedig arra, hogy két és fél millió törpe birtokos igaziból gazdálkodjon Magyarországon.
De nagyon fontos azt látni, hogyha valamilyen kedvezmény van beépítve egy rendszerbe, a kedvezmény könnyen - hogy is mondjuk - még ha nem is alaposan, mégis ösztönzővé válhat. Tehát elég sokan csak azért döntenek így vagy amúgy, mert éppen most van mellette egy kedvezmény, és teszik akkor is, ha ennek nincs értelme.
Ezért nagyon fontos az, hogy egyelőre igenis benne legyen az a korlátozás, ami a törvénytervezetben van, nem tartósan, de egyelőre, hogy aki maga akar tartósan gazdálkodni, az kapja meg most ezt a kedvezményt, lehet később szélesíteni. Másik oldalt, hogy a törvényben legyen valami olyan kitétel, például, ami Piros Ildikó módosító javaslata, hogy ez tíz évig így lesz, hogy ezek kapnak támogatást, hogy ne érezzék azt a bizonytalanságot az emberek, hogy most éppen így van a törvény, most ragadjuk meg az alkalmat, ezért sok olyan előrehozott döntés van, ami még nem érett meg eléggé. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a bal oldalon.)
