KUPA MIHÁLY, DR. (független)
KUPA MIHÁLY, DR. (független)
KUPA MIHÁLY, DR. (független) Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Fodor István képviselő úr elmondta a részarány-földtulajdonosok hátrányos jogi megkülönböztetését, ha szabad így fogalmaznom. Ez, valamint az általa előadottak alátámasztják azt, hogy a pénzügyi terheket illetően is azonos helyzetbe kerüljenek - vagy közel azonos helyzetbe - a kárpótlásban részesülőkkel.
Kétfajta terhet jelent ez az állami költségvetésnek, illetve előnyt a részarány-földtulajdonosoknak: először a kiadásra kerülő föld ingatlan-nyilvántartási bejegyzése illetékmentes - ez mindenkit érint; másodszor meghatározott feltételek vállalása esetén - tehát ha a tulajdonos vállalja, hogy a földet öt évig nem értékesíti, nem adja haszonbérbe, és a mezőgazdasági termelésből nem vonja ki - a föld önálló ingatlanná alakításának költségei, földmérés stb. az állami költségvetést terhelik.
Őszintén meg kell mondanom, hogy hasonló javaslat felmerült az 1993. évi költségvetés vitájánál, de nem talált meghallgatásra. Egyrészt azért, amit Fodor képviselő úr elmondott, hogy a helyzet nem volt tisztázott és világos; másrészt azért, mert a költségvetési vitában elsősorban az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodás megtartására, annak a terheire kellett figyelemmel lenni, és nem akartunk semmilyen egyéb kaput nyitni további igényekhez. Lehet, hogy ez ma tévedésnek vagy tévesnek ítélhető meg, de az akkori helyzetben reális volt.
Szeretném elmondani, hogy tisztább a kép abból a szempontból is, hogy vannak tapasztalataink a kárpótlásról, vannak tapasztalataink a különböző gyűlésekről, és amint örömmel olvastam az újságban, a '92-es GDP, tehát a hazai termelés is több mint 100 milliárddal magasabb, mint ahogy a költségvetési vita idején volt, és a költségvetés hiánya az első két hónapban jóval belül van az ez évre tervezett számoknál. Tehát úgy néz ki, hogy nem annyira labilis a helyzet, mint ahogyan ezt feltételeztük.
A kihatásokat illetően több évre szólóan körülbelül 1-1,5 milliárd forintról van szó, hiszen 300 ezer részarány-földtulajdonost érint ez körülbelül és 2,5 millió hektár földterületet. Ezek a hipotetikus számok, tehát ez azt jelenti, hogy aki ebben majd részt fog venni, az lényegesen kevesebb.
Effektív terhet '93-ban jelent a javaslatunk, körülbelül 400 millió forintot. Ez sem rontja a költségvetés egyenlegét, mert e 400 millió forintot az 1992. évi LXXX. törvény VII. miniszterelnökségi fejezet 29. címe, a költségvetés általános tartalékából javasoljuk átcsoportosítani a 400 millió forintot a XV. földművelésügyi minisztériumi fejezet 12/6. címére, a földhivatalok alapfeladataira - ez a cím. Ezt a címet úgy lehet kezelni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium az igények szerint folyósítja a pénzt, tehát ami igény felmerült, azt fizeti, és nem korlátlanul áll rendelkezésre.
1994-től, miután a Kárpótlási Hivatal feladatai megszűnnek, vagy igen jelentős mértékben csökkennek, az ott megtakarított pénzek szolgálhatnak fedezetül.
A javaslatunk támogatásához három tényre szeretném felhívni a szíves figyelmüket. Az egyik: a tisztelt Ház ipari, bányászati és egyéb válságkezelés címén súlyos milliárdokat szavazott már meg. Mondom, hogy a 400 millió ehhez képest egy csekélység. A második: a mezőgazdaság tulajdonrendezése, az átalakítás minél gyorsabb befejezése nemcsak az egyes tulajdonosok és emberek, hanem az ország érdeke, mert a mezőgazdaság az egyik alapágazata ennek az országnak. Lehet látni az exportteljesítményen, hogy mit jelent az, ha a mezőgazdasággal egy kis baj van. És végül a harmadik: 300 ezer parasztcsaládot érint ez a javaslat közvetve vagy közvetlenül, és azt hiszem, ez sem egy mellékes szempont.
Kérem a tisztelt Házat és a tisztelt Kormányt természetesen, hogy a javaslatot támogatni szíveskedjék. Köszönöm. (Taps.)
