KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ)
KIS ZOLTÁN, DR. (SZDSZ) Köszönöm szépen, Elnök Úr! Nem akarok visszaélni a türelmükkel. Már Zsupos úr is és most Szabó úr is fölhozta ezt a témát, hogy különbségtétel. Nincs különbségtétel, mert az a föld, amelyet kárpótlási földalapba kijelölnek, megszűnik a termelőszövetkezet rendelkezése alatt maradni. Nem rendelkezhet vele. Tulajdonjogilag addig az övé, amíg árverésen más meg nem szerzi, de ez egy tulajdonelvonás, tudjuk - ugyanolyan tulajdonelvonás, mint volt korábban azokkal szemben, akik most a kárpótlási folyamatban majd tulajdont fognak szerezni.
Ami itt a törvényalkotásnál döntő szempont, az az, hogy a magánszemélyeknél, akik a kárpótlási jegyükre várnak, van-e olyan megfelelő garancia, tudunk-e olyan megfelelő garanciát állítani, amely az esetleges privatizációban megszerzett tulajdon és a megkapott kárpótlásijegy-ígérvény közötti esetleges különbséget fedezni tudja. Hogyha beteszünk olyan szabályt, hogy akkor a magánszemély is kaphasson kárpótlásijegy-ígérvényt - de ezzel továbbra is azt a problémát görgetjük magunk előtt, hogy a Kárpótlási Hivatal akkor pláne nem lesz ösztönözve arra, hogy csinálja a dolgokat, mert jegyígérvény alapján megy a dolog -, akkor mondjuk meg, hogy ahhoz milyen anyagi garanciák párosulnak. Aki ezt vállalja, természetesen kapja meg, aztán hogyha ebből vita van - mert esetleg a kárpótlásijegy-ígérvény nem lesz azonos a kárpótlási jeggyel amit megkap, mert a határozat és a kárpótlási jegy között esetleg különbség mutatkozik -, ezeket a problémákat továbbra is nekünk kell majd itt kezelni, és meg kell magyarázni, hogy kérem megint egy kis zsákutcába vittük a népet…
Én tehát azt mondom, lehet ezen vitatkozni, de nem tartom megalapozottnak ezt a fölvetést, amit Szabó Lajos barátunk tett. Azt hiszem, a bizottságban kellene majd még egyszer megbeszélnünk ezt. Köszönöm szépen. (Taps.)
