JÁVOR KÁROLY, a környezetvédelmi bizottság előadója:
JÁVOR KÁROLY, a környezetvédelmi bizottság előadója:
JÁVOR KÁROLY, a környezetvédelmi bizottság előadója: Köszönöm, Elnök Úr! Röviden szeretnék hozzászólni az előttünk fekvő törvényjavaslathoz a részletes vitában mint a környezetvédelmi bizottság előadója.
Általánosságban szeretném megjegyezni, hogy a környezet és természet érdekében több ponton a bizottság is, és képviselőtársaink is módosító indítványokat adtak be, amelyeket az előterjesztő képviselőivel történt egyeztetés után legnagyobb százalékban az előterjesztő elfogadott. Tehát a megelőző viták után úgy tűnik, hogy a bányászat kérdését korrekt módon szabályozó törvényjavaslat van a kezünkben.
Néhány dolgot szeretnék megjegyezni, miután a bizottságunk egy módosító csomagot adott be éppen azzal kapcsolatban, amivel Pál László képviselőtársam az imént befejezte, nevezetesen a földtani szolgálatok kérdésével.
Elejétől fogva egy ellentmondás volt a törvényjavaslatban, ugyanis több ponton - például a 25. szakaszban, például a 42. szakaszban - megjelent a földtani szolgálat kifejezés csupa kisbetűvel, illetve a földtani szolgálatot ellátó szerv kifejezés is. A legnagyobb ellenkezést az eredeti törvényjavaslat 49. szakasz (8) bekezdése váltotta ki, amely úgy fogalmaz, hogy "ahol a jogszabály hatósági vagy szakhatósági hatáskör ellátására a Központi Földtani Hivatalt vagy a területi földtani szolgálatot jelöli meg, annak helyébe a Magyar Bányászati Hivatal, illetőleg a területileg illetékes bányakapitányság lép". Ez azt jelenti, hogy valamennyi, tehát nemcsak a bányászati, hanem a nem bányászati egyéb földtani feladatokat, szakhatósági és hatósági jogköröket is egy meglévő földtani szolgálattól a Bányászati Hivatalhoz telepítené át.
Ez azért sem logikus, hiszen ha meggondoljuk, akkor a teljes földtannak, az ásványvagyon kérdésének, az ásványvagyon-gazdálkodás kérdésének csak egy kis szelete, ami a bányászat, és amit most a bányászatról szóló törvényben szabályozni kívánunk. Ezért tehát úgy gondoljuk, a környezetvédelmi bizottság tagjai, hogy ebben a törvényben a nem bányászati egyéb állami földtani feladatokról csak annyit kell és szabad mondani, amennyit feltétlenül szükséges, és nem szabad eldönteni ebben a törvényben egy másik terület sorsát és jövőjét. Nevezetesen, ahogy Szücs István képviselőtársam módosítási javaslata tartalmazza, hogy nincs szakhatósági jogkörre szükség, csak kötelező szakvéleményezésre, és ne önálló költségvetési intézményként, hanem alapítványként működjön az úgynevezett Magyar Földtani Alapítvány. Ezzel az alapítványi felállással és a kötelező szakvéleményezéssel sem a Magyar Honi Földtani Társulat, sem a Magyar Tudományos Akadémia földtudományokkal foglalkozó X. osztálya és sem általában a földtan szakemberei, a Magyar Állami Földtani Intézet szakértői nem értenek egyet.
(19.40)
Többek között azért nem értenek ezzel egyet, mert az állami földtani feladatokat ellátó szervezetek a világon sehol sem működnek alapítványi formában. Mindenütt túlnyomórészt vagy teljesen költségvetési intézményként működnek.
Ez tehát az utolsó nagy ellentmondás az előterjesztő és a bizottságok egy része között.
Ebben az ügyben beadott módosító indítványainkat, illetve azoknak a lényegét egyébként az alkotmányügyi bizottság is támogatta legutóbbi ülésén, és hevesen ellenezte az alapítványi formában történő működtetést.
Röviden szeretném elmondani, hogy mit tart a környezetvédelmi bizottság és az alkotmányügyi bizottság is, több képviselőtársunkkal együtt, feltétlenül szükségesnek megfogalmazni a földtanról a bányászati törvényben. Az ugyanis elképzelhetetlen, illetve folyamatosan szükséges, és igényként merül fel a Magyar Bányászati Hivatal részéről, hogy a földtannal az elmúlt több mint 120 év alatt folyamatosan gyűjtött adatokkal a földtan rendszeresen és folyamatosan ellássa a bányászati hivatalt, tehát a kettő egymást kikerülni nem tudja, egymásra lesznek utalva. Éppen ezért valamennyit szükséges szólni a földtanról a bányatörvényben.
Az egyik kérdéskör, amit megfogalmaztunk új 48. §-ként, hogy ezt a földtani szolgálatot Magyar Geológiai Szolgálatnak hívjuk, amely állami földtani, földtani kutatásokat lát el, önálló költségvetési intézményként működik. Ez tehát az új 48. §.
A második és nagyon lényeges része ennek a módosító csomagnak, amit a 49. szakasz (8) bekezdéseként fogalmazott meg a környezetvédelmi bizottság. Ez egyfelől arról szól, hogy a Magyar Bányászati Hivatal a Magyar Geológiai Szolgálat szakvéleményét be kell hogy szerezze, másrészt pedig a nem bányászati, egyéb földtani területen az állami földtani és szakhatósági feladatokat a Magyar Geológiai Szolgálat látja el. Tehát igenis, szükség van ezekre a szakhatósági feladatokra.
Egyebekben pedig megjegyezzük, hiszen itt most bányatörvényről van szó, hogy a Magyar Geológiai Szolgálat részletes feladatairól - ezzel a kiegészítéssel fogadta el az alkotmányügyi bizottság - működéséről és intézményeiről külön jogszabály rendelkezik. Elég hosszú egyeztetési folyamat, bízom benne, hogy már a végén tartunk, és bízom abban is, hogy sikerül mindenki számára egyértelműen megfogalmazni, hogyha egyszer a bányatörvényben a bányászat kérdését, intézményét, hatósági és szakhatósági jogosultságát korrekt módon tudjuk szabályozni, akkor ne döntsük el a szakterület és az egyesületek, a szakemberek véleményével szemben és azzal ellentétesen, hogy a nem a bányatörvény kompetenciájába tartozó, sokkal nagyobb kört, sokkal nagyobb területet felölelő földtan egész másként alakuljon, mint ahogy az előbb említettek kívánják, nevezetesen, hogy önálló költségvetési intézményként és az egyre inkább igényelt veszélyes hulladékelhelyezés ügyében például szakhatósági jogkörrel együtt működhessen ez a földtani szolgálat, amit a Magyar Geológiai Szolgálatnak javasolunk nevezni. Köszönöm szépen. (Szórványos taps.)
