SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ)
SZALAY GÁBOR (SZDSZ) Elnézést Elnök Úr, még a múlt héten föliratkoztam.
Tisztelt Képviselőtársaim! A bányászatról szóló törvényjavaslathoz mintegy 80 módosító indítványt nyújtottam be, részben Szűcs István, részben Pál László képviselőtársaimmal együtt, és részben saját nevem alatt, egyedül.
Az indítványok jelentős hányadát az előterjesztő tárca is magáévá tette és támogatta, így akár elégedett is lehetnék, hisz ily módon módosító javaslataim nagy részének van bizonyos esélye arra, hogy hasznosuljon, hogy a törvény szövegében is megjelenjék majd.
Hogy miért vetődik mégis erős árnyék örömömre, arról később még szólni fogok, most először csak elfogadott, pontosabban a bizottsági viták során elfogadásra javasolt néhány módosító indítványom lényegét ismertetném.
Indítványaim vagy éppen közös indítványaink erdeményeként az alábbi változások várhatók az előterjesztő által a Parlamentnek benyújtott törvényjavaslat szövegéhez képest.
Legelőször megemlíteném mint leglényegesebb módosulást, hogy legalább a koncessziós szerződések esetében nem fix, nyereségfajtánként rögzített, és a kitermelés eredményességét alapvetően befolyásoló természeti adottságok különbözőségétől független kulccsal határozzuk meg a bányajáradék nagyságát, hanem a járadékelv érvényesülésével, azaz kitermelési helyenként, külön-külön a természeti adottságok függvényében.
Pontosabbá lett a preambulum megfogalmazása. A nem bányászati célt szolgáló föld alatti térségek létesítése - gondolom, a metróalagutak, pincerendszerek is - a bányatörvény hatálya alá tartozik majd. Nemcsak a kőolaj-, gáz- és gáztermékvezetékek, de a kőolajtermék-vezetékek is a bányatörvény hatálya alá kerülnek besorolásra.
Nyílt területen a bányafelügyeleti engedély nemcsak a kutatásra, de az ásványvagyon feltárására és kitermelésére is jogosítványt ad majd.
A koncessziós időtartam lejárta alkalmából kiírt új koncessziós pályázat elbírálási alapelve lesz, hogy a legkedvezőbb ajánlat feltételeinek vállalása esetén a koncesszió a volt tulajdonost illeti meg. A koncessziós szerződés alapján megépített külszíni létesítmények az üzembe helyezés időpontjával a bányavállalkozó tulajdonába kerülnek minden, a bányatörvény hatálya alá tartozó esetben.
Az engedély és e törvény hatálya alapján gyakorolt bányászati tevékenységek esetében a fix bányajáradékkulcs minden külfejtéssel termelt nem fémes és nem energiahordozó ásványi nyersanyag esetén 5%, illetve geotermikus energiahordozó esetén 2% lesz. A növelt hatékonyságú művelési eljárással kitermelt kőolaj után nem kell majd bányajáradékot fizetni. Erre vonatkozóan egyébként Rudics Róbert és Tarnóczky Attila képviselőtársaim módosító indítványa lesz az, ami feltehetően végleges formájában kerül elfogadásra.
A bányafelügyelet által kezdeményezett bányatelek módosítása a bányavállalkozót hátrányosan nem érintheti.
A Magyar Bányászati Hivatal a Kormány irányításával működő olyan országos hatáskörű államigazgatási szerv lesz, melynek felügyeletét látja el az ipari és kereskedelmi miniszter, aki egyben a hivatal elnökével kapcsolatos munkáltatói jogokat is gyakorolja majd.
A Magyar Bányászati Hivatal elnöke évenként beszámolni lesz köteles az Országgyűlésnek a bányafelügyelet tevékenységéről.
A bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére vonatkozó sajátos előírásokat jogszabályi szinten kell rendezni.
Végül: megfelelőbb lett az ásványvagyon-gazdálkodás, a feltárás, a geotermikus energiahordozó, a szénhidrogén-szállító veztékek és a földtani adat fogalmi definíciója.
Mégis, minden részsikerek ellenére - mint arról már szóltam - örömömre erős árnyék vetődik. Hogy miért, arról próbálok a következőkben némi tájékoztatást nyújtani. Erről egyébként Pál László képviselőtársam már beszélt, de úgy gondolom, hogy a nyomaték kedvéért nem árt, hogyha mindezt talán egy kicsit más megvilágításban én is ismertetem.
(19.50)
Az előbbiekben felsorolásszerűen ismertetett kisebb-nagyobb jelentőségű módosító indítványok gazdasági bizottságbeli elfogadása, hozzájuk az előterjesztő tárca támogatásának elnyerése, s az a remény, hogy ezen módosításokat a határozathozatal során az önök többsége is támogatni fogja, szóval mindez szép részsiker, de nagyon is viszonylagos, nagyon is relatív, egyszerűen azért, mert a leglényegesebb, a legalapvetőbb módosító indítványt, azt, amelyik a beterjesztett törvényjavaslat filozófiáját volt hivatva megváltoztatni, sem az előterjesztő, sem a gazdasági bizottság nem tudta magáévá tenni.
Ezek után, Pál László képviselőtáramhoz hasonlóan, akivel ezt a módosító indítványt közösen nyújtottuk be, én is megpróbálok egy utolsó kísérletet tenni, hátha az önök támogatását elnyerve még megmenthető az ügy.
Miről is van szó? A bányatörvény az előterjesztő szándéka szerint tovább kívánja örökíteni az állam ásványi nyersanyagok és goetermikus energiahordozók fölötti tulajdonosi monopóliumát, és mindezzel a bányatörvény épp a legalapvetőbb kérdésben nem haladná meg elődjét, mely - mint köztudott - szintén az állam kizárólagos tulajdonának ismerte el a föld méhének összes kincsét. Ez pedig egyáltalán nem természetes.
Pál László képviselőtársammal közösen beadott módosító indítványunkkal mi arra próbáltunk kísérletet tenni, hogy külföldi példák alapulvételével demonopolizáljuk az állami tulajdonlást.
Az ásványi nyersanyagok és geotermikus energiahordozók három kategóriáját állítottuk fel.
Az elsőbe azok tartoznának, melyek szerintünk is csak az állam tulajdonát képezhetnék: a szénhidrogének, az urán tartalmú ércek és színesfémtartalmú ércek, a bauxit és a geotermikus energiahordozók. Csak összehasonlításul: az osztrák bányatörvény ebbe a kategóriába csak a szénhidrogéneket, urán tartalmú érceket és feltehetőleg hagyománytiszteletből a sót sorolja.
Az általunk javasolt második csoportba a földtulajdon joga alapján tartozna néhány ásvány, vagyis ezeket a föld tulajdonosa saját tulajdonaként bányászhatná a Bányafelügyelethez történő bejelentés, s az illetékes önkormányzattal történő megállapodás alapján. Mi ide soroltuk az agyagot, homokot, mészkövet, dolomitot, márgát és bazaltot. Az osztrák bányatörvény - hogy ismét analógiát hozzak - e téren is liberálisabb nálunk, hisz az több mint 20 ásványi nyersanyagot sorol ebbe az osztályba.
Az általunk proponált harmadik kategória tartalmazná az összes többi, az első két csoportba nem tartozó ásványi nyersanyagot, melyek bányaszabadnak minősülnének, s bányászatuk hatósági engedéllyel, az illetékes önkormányzattal történő megállapodás alapján lenne végezhető.
A mi javaslatunk értelmében mind a magántulajdonú, mind a bányaszabad ásványi termékek bányászatának hasznából a helyileg illetékes önkormányzat is részesülne a tulajdonossal, illetve a vállalkozóval történő megállapodás mértékének arányában.
Nem lehet nem észrevenni, hogy a valamennyi ásványi nyersanyagra és geotermikus energiahordozóra kiterjedő kizárólagos állami tulajdon, azaz az állami monopólium idejét múlta, maga az élő anakronizmus, mely teljesen ellene megy a piacgazdálkodás irányába törekvő gazdálkodási filozófiánknak. Ezért kérem tisztelettel minden képviselőtársamat, hogy az előbb talán kissé részeltesen is ismertetésre került módosító indítványunkat majd a határozathozatal során szavazatával támogatni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Taps.)
