TÓTH SÁNDOR (KDNP) Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Azzal folytatnám, amivel Szalay Gábor képviselőtársam kezdte, csak én egy Radnóti-idézetet mondanék, alátámasztandó, hogy együttérzek vele, "…ami volt, annak más távlatot ád a halál már".
Félek, hogy egyelőre erről van szó, de ha megvan ez a törvény - vagy meglesz ez a törvény -, akkor legalább annyi reménységünk legyen, hogy valami történni is fog.
A módosító javaslataimat, amelyet jórészt Pál József képviselőtársammal és Juhász Péterrel hárman adtunk be, ennek egy részét visszavontuk. Állva maradt egy olyan - számunkra is a frakció támogatását kértem a szavazásnál -, amely a Kereszténydemokrata Néppártnak egy alapvető gazdasági koncepciójához tartozik.
Ez pedig a 13. § (1) bekezdésére vonatkozik: a koncessziós szerződést aláírónak belföldi székhelyű gazdasági társaságot kell alapítania, amely nem lehet 100%-ban külföldi tulajdonban. Úgy gondoljuk ugyanis, hogy mi, magyarok, külföldön nemigen tudunk koncessziót vásárolni ásványi nyersanyag kitermelésére - egyrészt, mert egyelőre nincs ehhez anyagi alapunk, másrészt pedig el kell mondanom: elmaradott országban egyedül tőkét befektetni nem tanácsos -, így nem érint bennünket kínosan, hogy külföldi törvények hasonlóan intézkednek.
Ehhez nem kaptuk meg - mint említettem - a támogatást egyetlen bizottság részéről sem, én viszont, híven a koncepciónkhoz, a frakció részéről kértem ebben támogatást.
Vannak olyan módosító javaslataink, amelyek valóban a környezetvédelemre vonatkoznak elsősorban, és a környezetvédelmi bizottság támogatását kaptuk meg. Így nagyon indokoltnak tartjuk a 26. § (8) bekezdésének kiegészítését azzal, hogy a bányatelek csökkentését, módosítását, megszüntetését a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vagy az érintett önkormányzat is kezdeményezheti. Célszerűnek érezzük, hiszen a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium vagy az érintett önkormányzat mint az érintett terület jó ismerője is, kezdeményezze a bányatelek felülvizsgálását.
A 27. § (2) bekezdésére vonatkozóan itt a műszaki tervnek, üzemi tervnek a kérdése kerül szóba. Szintén egy kiegészítést kérnénk, mert véleményünk szerint műszaki-üzemi terv csak akkor lehet teljes értékű, ha figyelemmel van a távlati művelési, újrahasznosítási, illetve rekultivációs tervekre.
A 27. § (5) bekezdését azért vetettük fel módosító javaslatunkban, mert itt egy inkonzekvens fogalmazást érzünk. A 42. § 1. cikkelyének bekezdése ugyanis a kitermelés befejezésekor a bányabezárásra stb. kidolgozott üzemi tervre vonatkozóan visszautal egy 27. § (5) bekezdésre - hivatkozik rá, anélkül, hogy a törvényjavaslatban ez a bekezdés szerepelne. Ezért szeretnénk, hogyha ez, így megfogalmazva, ahogy mi az (5) bekezdéssel javasolnók kiegészíteni a 27. §-t, bekerülne végül is a törvénybe.
És végül: a 37. § (2) bekezdésére vonatkozó kiegészítésül csak annyit, hogy itt egy felsorolással élnénk, amikor a bányakárról van szó. Mit minősítenénk még felsorolandó bányakárnak? A tájban okozott rongálást, a táj értékét csökkentő valamennyi műveletet, valamint a meddőhányót és az ilyen jellegű kárt elsősorban tájrendezéssel kell kompenzálni. Ez szerepel kiegészítésként, és úgy érezzük, hogy ez mint normaszöveg is fontos a tájvédelem szempontjából.
Kérem képviselőtársaimat, hogy támogatásukról biztosítsanak a szavazásnál. Köszönöm.