DR. BOROSS PÉTER dezignált miniszterelnök
DR. BOROSS PÉTER dezignált miniszterelnök
DR. BOROSS PÉTER dezignált miniszterelnök: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Televíziónézők és Rádióhallgatók! Azért állhatok az Országgyűlés szónoki emelvényén, mert köztársasági elnök úr tegnapi bejelentésével személyemet a Magyar Köztársaság miniszterelnöki tisztére javasolta. Elnök úr, köszönöm. (Taps.)
És azért állok itt, mert december 12-én elment egy férfi. Elment egy férfi, aki mindenekelőtt államférfi volt: széles látókörű, nagy tudású, összefüggéseket jól felismerő államférfi. E férfi lelkének minden rezdülésében a magyarság ügyét szolgálta – mind a 15 millióét. Alázattal és mély odaadással szerette hazáját és nemzetét. Személyes tevékenységével segítette és emelte az ország tekintélyét, és egyéni sorsát alárendelte a haza javának. Elment egy férfi, aki bátor volt, és heroikus küzdelmet vívott a végzettel, az utolsó napokig viselvén a kormányzás felelősségének súlyát.
Végül engedjenek meg nekem ennyi magántermészetű megjegyzést: elment egy férfi, akit személyemben gyászolok, mert négy évtizedes barátomat veszítettem el.
Ez úton mondok köszönetet mindazoknak, akik a gyász óráiban – pártállásra tekintet nélkül – velünk voltak és részesei voltak a végső tiszteletadásnak. És mindenekelőtt és mindenekfelett azoknak a százezreknek, annak a Magyarországnak, akik és amelyik fejet hajtott Antall József előtt, elkísérte utolsó útjára, részt vett az érte mondott istentiszteleteken, és tette ezt némán, belső megrendüléssel – idézve nemzetünk legszebb hagyományait.
Tisztelt Országgyűlés! Az új Kormány, személyem megválasztása esetén – ahogy a benyújtott program is kifejezi – az antalli örökség folytatójának tekinti magát. Vállalja a megelőző három és fél esztendőt, vállalja a Nemzeti Megújhodás Programját, és az 1994. évi országgyűlési választások időpontjáig mindent elkövet e programban foglaltak teljesítése érdekében. Az új Kormány tehát vállalja a folyamatosságot.
(14.10)
Vállalja és eltökélten őrzi a stabilitást; a stabilitást, amely elsősorban szerzett elismerést Magyarországnak, amely nélkülözhetetlen az állampolgárok nyugalma, biztonsága, a gazdaság fejlődése szempontjából egyaránt.
A Kormány a stabilitás jegyében óvja az alkotmányos rendet, és megteremti a feltételeit, hogy az ország népe 1994-ben saját akaratából és szabadon döntsön az országgyűlési választásokon.
Vállalja a Kormány, hogy a külső és belső adottságok keretei között mindent elkövet a fejlődés érdekében. A választásokig terjedő időben arra törekszik, hogy ennek érdekében helyes döntéseket hozzon, és különös súlyt helyez döntéseinek végrehajtására. Mindehhez a kormányzati szervektől fegyelmezett munkát, célszerű és hatékony intézkedéseket igényel.
Személyemben a kormányzati munka összehangolását, az egyértelmű irányítást, a felelősséget, a tájékoztatást, a nyitottságot és a kapcsolattartást kiemelkedő fontosságú kérdésnek tekintem.
Tárgyalni kívánok az ország életében szerepet vállaló politikai erőkkel és más szervezetekkel. Igénylem véleményüket és kezdeményezéseiket. Meggyőződésem, hogy e magatartás feszültségoldó hatása az elkövetkezendő hónapokban különösen fontos tényező lehet. A Kormány a koalíció kormánya. Az ország törvényhozásában a Magyar Demokrata Fórum, a Kereszténydemokrata Néppárt és a Kormányt támogató Kisgazda-frakció meghatározó szerepet vállal. A nemzet sorsát érintő kérdésekben ugyanakkor az ellenzéki pártokkal is szóértésre törekszem.
Nem lehetnek illúzióim: a parlamentáris demokráciában természetes állapot az ellenvélemények gyakorisága, de ambícióim: a tisztességes hangnem, az elvszerű vita és a kölcsönös jó szándék.
Tisztelt Országgyűlés! A Kormány a gazdasággal összefüggő feladatokra kíván elsősorban összpontosítani. Ezt fejezi ki a Kormány programja, melynek főbb elemeit tudom csak elismételni. A gazdasági teóriák nem mindig veszélytelen világában a Kormány az ésszerű cselekvésekre helyezi a hangsúlyt. A világgazdaság változó viszonyainak kitett nyitott és kisméretű gazdaság nem is tehet másként. Elsődlegesnek tekinti a gyakorlatiasságot, a gyors reagálásokat, ha a körülmények ezt kívánják tőle.
Nem új keletű probléma, hogy a változó világgazdaságban a belső átalakulás vezényléséhez a Kormány nem rendelkezik kellő jogosítvánnyal. Vállalnia kell és kellett a törvényhozás szükségképpen lassító menetét. Ez a különböző korrekciók kényszerű késedelménél jelent és jelentett hátrányt.
A gazdaság napjainkban a növekedési pályára állást megelőző erőgyűjtés időszakában van. Kedvező jel, hogy az ipari termelés 1993-ban több mint 4%-kal emelkedik. Különösen a feldolgozóipar terén tapasztalható növekedés. Megállt a beruházások visszaesése is. Kedvezőtlen viszont, a megelőző évekhez képest különösen, a külgazdasági teljesítmény.
Az európai országokat sújtó gazdasági visszaesés, az aszály, a jugoszláviai embargó miatt a gazdaság egyensúlyi viszonyai megromlottak, jelentős fizetési-mérleg-hiány és költségvetési deficit keletkezett. Az egyensúlyi helyzet javítása a magyar gazdaság jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségű.
A Kormány a külső pénzügyi egyensúly megszilárdítása és a tartós gazdasági növekedés megalapozása érdekében határozott lépéseket tesz a gazdaságos export növelésére. E célból megteremti, illetve jelentősen javítja az exportfinanszírozás, a garanciavállalás, az exporthitel-biztosítás feltételeit.
A beruházási tevékenységet jövőre adózási eszközök is segítik. A nemzeti megújhodás programja alapján az elmúlt három évben a külgazdaság területén erőteljes és sikeres gazdaságdiplomáciai lépések történtek. Ezek ismertek. A december közepén lezárult GATT-tárgyalások nyomán fokozatosan csökkennek a magyar export útjában álló külpiaci akadályok, s egyidejűleg hatékony nemzetközi szabályok érvényesülnek a mezőgazdasági és ipari áruk, illetve szolgáltatások nemzetközi kereskedelmében. Mindez a jövőben a magyar gazdaság számára kiszámíthatóbb és kedvezőbb külgazdasági környezetet eredményez.
A Kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a hazánkba irányuló külföldi tőkebefektetések fokozásának, a külföldi tőke érdeklődése megerősítésének. Hazánk az elmúlt három év folyamán vonzó országgá vált a külföldi befektetők számára. A befektetések együttes értéke ma megközelíti a 6 milliárd dollárt, ami a gazdaságban mintegy 300 000 új munkahely teremtését és megőrzését segítette elő.
1994-ben fontos feladat azoknak a piaci eszközöknek a kidolgozása, ami által a tisztességtelen külföldi verseny meggátolható, korlátozható. A magyar társadalmat mélyen érintő gondunk a munkanélküliség. A munkanélküliség elsődleges oka az elmúlt évtizedekben kialakult torz gazdasági struktúra. Napjainkban a munkanélküliség csökkentésének kulcsa a gazdaság fejlődése, a gazdasági növekedés megindulása.
A munkanélküliségi ráta a piacgazdasági átmenet elmúlt három éve folyamán jelentősen emelkedett, ugyanakkor az idén lassú, de határozott csökkenés indult meg. A Kormány a jelenlegi 12%-ot meghaladó munkanélküliség csökkentését az egyik legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai célnak tekinti.
A foglalkoztatási helyzet javítása érdekében határozott intézkedéseket tesz. Ezek a következők: jövőre megváltozik a foglalkoztatási és szolidaritási alap aránya, számottevően nő a foglalkoztatási alapban lévő forrás. Az aktív foglalkoztatáspolitika a munkanélküliségtől különösen sújtott térségek foglalkoztatási lehetőségeinek javítására, a tartósan munkanélküliek, illetve pályakezdők elhelyezkedési esélyeinek növelésére helyezi a hangsúlyt.
A regionális foglalkoztatási feszültségek hatékony kezelése érdekében a Kormány kiemelt feladatának tekinti a regionális fejlesztési, illetve a vállalkozásokat segítő kockázati tőketársaságok létesítését.
Jövőre célul tűzi ki a munkaügyi ellenőrzés javítását, az engedély nélküli foglalkoztatás szigorúbb szankcionálását. Mindehhez kezdeményezi a vonatkozó jogszabályok módosítását is.
(14.20)
Az aktív foglalkoztatáspolitika lényege a gazdasági növekedés feltételeinek megerősítése, a magángazdaság gyarapodása, a privatizáció ésszerű ütemezése, az infrastruktúra fejlesztése és a válsághelyzetben lévő, de életképes gazdálkodószervezetek problémáinak megoldása. Működésbe lép a bérgaranciaalap, amely szavatolja, hogy a csődbe jutott vállalatok dolgozói ne maradjanak – még átmenetileg sem – fizetés, illetve végkielégítés nélkül. Az erre vonatkozó törvényjavaslatot a Kormány a jövő év elején benyújtja az Országgyűléshez.
A Kormány 1994-ben határozott lépéseket tesz a lakásépítés feltételeinek javítására. A lakásépítés egyidejűleg emeli az emberek életszínvonalát, s növeli a gazdaság teljesítményét. Az életbe lépő új szabályok – adóleírás, halasztott fizetés – kedvezőbb pénzügyi feltételeket biztosítanak az építkezők számára. A Kormány emellett ösztönözni kívánja a pénzintézetek részvételét a lakásépítés finanszírozásában.
A Kormány legnagyobb horderejű gazdaságpolitikai lépése a bank- és adóskonszolidáció. A bankkonszolidáció elsődleges célja a pénzintézetek működési biztonságának és hitelnyújtási képességének és készségének megerősítése. Programunk végrehajtása révén az ország vagyontalan, illetve vagyonától megfosztott állampolgárai és alkalmazottai köréből több mint 2 millió ember előtt nyílott meg a tulajdonszerzés lehetősége. A gyarapodó magántulajdonosi réteg erősödő gazdasági térnyerése és önbizalma jelenti hazánk fejlődésének zálogát. A Kormány elkötelezett a magánosítás továbbvitele iránt. Egyidejűleg szükséges a vállalkozás és a befektetés feltételrendszerének a javítása. Az állami tulajdon magánosítása során a Kormány jelentős előnyt biztosít a hazai tulajdonszerzésnek.
Az állami vagyon kezelése során az állami vállalatok, társaságok menedzsereinek jövedelmét a cégek eredményei, profitja alapján kell meghatározni. A többségi állami tulajdonban lévő társaságok esetén szabályozni kell a vezető tisztségviselők jövedelmét és a velük szemben támasztható követelményeket. Korlátozni szükséges az egyes személyek által betölthető tisztségek számát is.
Jövőre elindul a kedvezményes részvényértékesítési program. Ez az elkövetkezendő négy-öt év folyamán mintegy 80-100 milliárd forint értékű állami vagyon kedvezményes értékesítését eredményezi nagyszámú leendő tulajdonos számára.
Jövőre a Kormány új középtávú- és középvállalkozói programot készít elő. Ez magában foglalja majd az információs és tanácsadási, továbbá a képzési hálózat fejlesztését, a kisvállalkozói garanciarendszerek megerősítését, valamint ágazati és regionális vállalkozásfejlesztő programok készítését. A Kormány a vállalkozások fejlesztése, illetve fejlődésének előmozdítása érdekében kezdeményezi, hogy 1994-től kezdődően hat regionális fejlesztési, kockázati tőketársaság előkészítésére és megalakítására kerüljön sor – ezek: északkelet-magyarországi, észak-magyarországi, közép-magyarországi, dél-alföldi, nyugat-dunántúli, dél-dunántúli és balatoni társaságok; pénzügyileg stabil alapokon működésbe lépjen a vidék bankja, s megindulhasson a hazai jelzáloghitel-intézet tevékenysége, továbbá kidolgozza a vállalkozások közterhei mérséklésének programját.
A kárpótlási jegyekkel szemben az állami tulajdon felajánlása folyamatos. Eddig mintegy 20 milliárd forintnyi állami vagyont értékesítettek kárpótlási jegyért. A jelenleg elkülönített, felajánlásra váró kínálat meghaladja a 100 milliárd forintot, és ez a jegyek értékállandóságának legfőbb biztosítéka.
A Kormány – világosan látva a gazdasági átmenettel együtt járó értékzavar és a gazdasági nyerészkedéshez kapcsolódó társadalomellenes megnyilvánulások veszélyét – eltökélt abban, hogy a leghatározottabban fellép a korrupció, a gazdasági bűncselekmények ellen. Ennek érdekében szorgalmazza az Országgyűlésnek már korábban beterjesztett Btk.-módosítás elfogadását, a privatizációs folyamat ésszerű, gyors ütemezését, a gazdasági visszaéléseket feltáró, illetve az igazságszolgáltatási szervek megerősítését, a szakmai szervezetek, illetve kamarák ellenőrző szerepének növelését.
Tisztelt Ház! A magyar agrárgazdaság átalakítása a modern Magyarország megteremtésének egyik legfontosabb feltétele. A Nemzeti Megújhodás Programja egy egységes, fejlődőképes, a magántulajdon meghatározó szerepén alapuló mezőgazdaság megteremtését tűzte ki célul, amely alkalmas és képes az európai gazdasági rendbe történő bekapcsolódásra. A Kormány az új gazdasági vállalkozások támogatására intézményeket hívott életre, illetve működtet – reorganizációs program, földművelési alapok, agrárrendtartási hivatal, nem folytatom. A jövő évi költségvetésben az agrárszféra támogatására előirányzott összeg emelkedik. Az elmúlt években megtorpant agrárfejlesztések fellendítése, ösztönzése érdekében a reorganizáció céljára rendelkezésre álló keretet kétszeresére növeljük. A Kormány olyan támogatási és pénzügyi rendszert kíván működtetni, amely elősegíti a termelők kedvezményes hitelhez jutását, enyhíti az aszály okozta károkat és elengedi az ebből adódó pénzügyi kötelezettségeket. Egyidejűleg fenntartja mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a növénytermesztő gazdaságok ma élveznek, és kiterjeszti azokat az állattenyésztő gazdaságokra is.
1994-ben olyan új vállalkozástámogató program indítására kerül sor, amely a sikeresen pályázó gazdáknak – saját erejük mértékéig, de legfeljebb 500 000 forint értékhatárig – egyszeri, vissza nem térítendő támogatást nyújt. A Kormány arról is gondoskodik, hogy a lehetőségeket bemutató gyakorlatias tájékoztatás eljusson a falusi emberekhez.
A piacépítésben feladatának tekinti, hogy az európai normáknak megfelelő piacvédelmi intézkedéseket megtegye, az export ösztönzését fenntartsa, a hagyományosnak számító kelet-európai piacokon az eredményes szerepléshez támogató intézményhálózatot szervezzen.
A Kormány a jövőben is a gazdasági növekedés kulcságazatának tekinti az infrastruktúrát, amelynek jótékony hatása a társadalmi élet valamennyi területén érvényesül. 1989 és 1993 között közel 500 000 telefonvonal létesült, közel feleannyi, mint Puskás Tivadar óta összesen. A vezetékes és a mobil telefonhálózat gyors fejlesztése az évtized második felében lehetővé teszi valamennyi előfizetői igény fél éven belüli kielégítését. Jelentősen fejlődik a közúti hálózat is. Új autópályák és autóutak építése fejeződik be, illetve kezdődik el. Korszakos jelentőségű, hogy napjainkban két új Duna-híd épül. Számos, a lakosság életkörülményeit és az ország egyes régióinak gazdasági fejlődését segítő műtárgy átadására kerül sor – új Tisza-híd Cigánd térségében, a szekszárdi Duna-híd kapcsolódó építményei.
Az elmúlt három év munkájának eredményeként napjainkban a lakosság 97%-a jut jó minőségű ivóvízhez. 1994-ben ez a program folytatódik és lényegében befejeződik.
(14.30)
A Kormány jövőre szennyvíztisztítást elősegítő kormányprogramot indít el. Ennek eredményeként a program végére a hazai szennyvízkezelés eléri a nemzetközi normákat.
Az elmúlt három év során több száz településen vezették be a gázt, és a következő időszakban várhatóan felgyorsul a gázszolgáltatás bővítése. Ezáltal több tízezer lakás, családi ház komfortfokozata javul.
Az infrastruktúra fejlesztésének kiemelkedő és hosszú távon is jelentős programja a budapesti expo. A Kormány 1994-ben folytatja erőfeszítéseit a sikeres előkészítés és hatékony finanszírozás érdekében.
Az idő szorítása miatt megpróbálok még mértékletesebb lenni, és a kormányprogram további részéből valóban csak néhány kulcsgondolatot kiemelni.
Hazánkban a környezetvédelem területén még rendkívül sok megoldandó feladat van. Ennek megfelelően folytatódik a Kormány 1991-ben elfogadott rövid és középtávú környezetvédelmi intézkedési tervének végrehajtása; azonos tárgyú törvény-előkészítés pedig kedvező stádiumban van.
A Kormány kiemelkedő jelentőséget tulajdonít annak, hogy a nemzeti kultúra kincsei és nagyjainak eszmevilága az oktatási rendszerben és a közművelődésben rangjuknak megfelelő helyet kapjanak. Célul tűzi ki, hogy a hazához, nemzethez kötődés eszménye az elmúlt évtizedek terheitől megszabaduljon. A Kormány fejlesztési támogatással is elő kívánja segíteni a tankönyvek megújulását. A felsőoktatásban a nappali tagozatos hallgatói létszám az utóbbi négy évben másfélszeresére emelkedett. A Kormány kialakítja a felsőoktatás teljesítményarányos és egységes finanszírozási rendszerét. Megkezdődik a nemzeti kulturális alap operatív működése, amely felváltja a finanszírozás korábbi rendszerét.
A Kormány változatlanul arra törekszik, hogy a sajtószabadság és a közszolgálat elve összhangba kerüljön. (Mozgás és zaj a bal oldalon.) Ennek érdekében olyan törvényjavaslatot nyújt be, amely a rádiózás és televíziózás gyakorlatában egyértelműen elhatárolja egymástól a médiumok, a Kormány és a Parlament felelősségi körét. (Közbeszólás a bal oldalról: Nahlik úr mit szól?) A közeljövőben fejeződik be a helyi rádió- és televízióstúdiók engedélyezésének első menete mintegy száz engedély kiadásával.
A Kormány szükségesnek tartja tájékoztatási munkájának javítását. Súlyt helyez arra, hogy intézkedéseiről és döntéseiről a lakosság széles körben értesüljön és élni tudjon az ebből adódó lehetőségekkel. Nyitottabb és közvetlenebb sajtókapcsolatokkal kezdeményezni kívánja a kialakult és korántsem kedvező viszonyok javítását.
A Kormány tovább kívánja folytatni a Nemzeti Megújhodás Programjában megfogalmazottak szerint a szociális válsághelyzetek kezelésére szolgáló, a lakosság egyes rétegeit és a hátrányos helyzetű térségeket érintő programok kidolgozását és működtetését. A nyugdíjak értékmegőrzése terén a megelőző rendszer gyakorlatához képest döntő, de nem elégséges áttörés történt. Tisztában vagyunk a lakosság egyes rétegeinek nehéz helyzetével. Azzal is tisztában vagyunk, hogy a piacgazdaság nem gyógyír mindenre. Többet tudnánk tenni, ha átalakulásunkat nem terhelné a világgazdaság visszaesése, az összeomlott keleti piac és a ránk hagyott súlyos adósságteher. Mindez nem csökkenti kötelezettségeinket, és tartózkodva a könnyelmű ígéretektől, mindent elkövetünk a hátrányos helyzetűek segítéséért. Népességfogyásunk szomorú adatai külön is hosszú távú cselekvésre ösztönöznek bennünket.
A Kormány nemrégiben fogadta el a lakáshoz jutás támogatásáról szóló jogszabály módosítását. Ezzel differenciált mértékben ismét növekednek a szociálpolitikai kedvezmény összegei. A kedvezménynövelés és a családi jövedelmekhez igazodó új támogatási rendszer javítja a lakáshoz jutás esélyeit.
A Kormány továbbra is számít az egyházak történelmi értékeket hordozó és új értékeket teremtő szerepére. Folytatni kívánja az egyházi közösségek tulajdoni helyzetének rendezését. Normatív költségvetési támogatással járul hozzá közcélú feladataik teljesítéséhez.
Megszülettek a hazai kisebbségek jogait érvényesítő törvények, így a kisebbségek alkotmányának tekinthető nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény. A Kormány megalkotja a törvény végrehajtásának pénzügyi vonatkozásait szabályozó rendeletet, és előkészíti a nemzeti és etnikai kisebbségi alap létrehozására vonatkozó javaslatot. A választójogi törvény tegnapi szavazási eredménye azonban a Kormányt elgondolkoztatja.
Tisztelt Ház! A Kormány továbbra is időszerűnek ítéli a politikai átmenet sajátos körülményei között megszületett alkotmányos berendezkedés alapelemeinek megőrzésével a Magyar Köztársaság új Alkotmányának megalkotását és az előkészítő munka mielőbbi megkezdését. Rövidebb távon a Kormány elsődleges kötelessége, hogy folyamatosan gondoskodjon a hatályos Alkotmány végrehajtásához még hiányzó törvények előterjesztéséről.
Folytatódik a közigazgatás korszerűsítésének 1992-ben megkezdett programja azzal a céllal, hogy a rendszerváltozással együtt járó államszervezeti reform után a demokratikus értékeknek megfelelő és modern közigazgatási rendszer épüljön ki.
Az állampolgárok számára az egyik legfontosabb érték személyük és vagyonuk biztonsága. A szilárd közbiztonság azonban nemcsak a polgárok közérzete miatt fontos, hanem azért is, mert hatást gyakorol a külföldi tőke beáramlására, az idegenforgalomra és általában a gazdasági életre. A Kormány kiemelt figyelmet fordít a közrend és a közbiztonság fenntartásához szükséges intézkedésekre, és arra, hogy az e téren már érzékelhető kedvező folyamatok állandósuljanak és erősödjenek. A kistelepüléseken folytatódik a rendőrőrsök hálózatának kiépítése. A Kormány a bűnözés megelőzése érdekében támogatja a polgárok és önszerveződéseik, az önkormányzatok, az egyházak, valamint a bűnüldöző és igazságügyi szervek együttműködését, a bűnmegelőzési és a karitatív feladatokat ellátó egyesületek és más szervezetek tevékenységét.
Az új Kormány vállalja és folytatja a három évvel ezelőtti szabad és demokratikus választásokat követően kialakított magyar külpolitikát. Magyarország számára történelmi szakszerűség és lehetőség, hogy az európai integrációban bekapcsolódva, annak előnyeit kihasználva valósítsuk meg gazdasági, társadalmi modernizációnkat. Az európai Unió-beli tagság a Kormány stratégiai célkitűzése. Térségünk biztonságának szavatolásában kulcsszerep jut az Észak-atlanti Szövetségnek – a NATO-nak –; Magyarország továbbra is a teljes jogú tagság elnyerésére törekszik.
A magyar Kormány – Alkotmányunkkal összhangban – felelősséget vállal a határokon túl élő magyar kisebbség sorsáért. Alapvető elvnek tekinti az embereknek azon jogát, hogy szülőföldjükön éljenek és boldoguljanak.
(14.40)
Fellép annak érdekében, hogy senki se kényszerüljön lakóhelye elhagyására.
Hazánk továbbra is menedéket és humanitárius segítséget nyújt a háborúk és jogsértések áldozatainak, tekintet nélkül nemzeti hovatartozásukra.
Bízunk abban, hogy Oroszországban, Ukrajnában és a FÁK többi országában minden nehézség ellenére tovább halad a megkezdett demokratikus átalakulás, és országaink kapcsolataira változatlanul az elmúlt két év fejlődése lesz jellemző. A Kormány történelmi tapasztalatok alapján is hangsúlyt helyez a keleti kapcsolatokra és e kapcsolatokban rejlő politikai és gazdasági lehetőségekre.
A Kormány 1994-ben a honvédelmi törvény elfogadása és a rendőrségi törvény elfogadása reményében benyújtja az Országgyűléshez a katonák és rendőrök jogállásáról szóló törvényjavaslatot, amely rendelkezéseivel remélhetőleg alkalmas lesz e fontos pályák vonzerejének növelésére, a hivatásos állomány szociális helyzetének jelentős javítására, egzisztenciális biztonságának, kiszámítható életpályájának szavatolására.
Tisztelt Országgyűlés! Az idő szorításában nem térhetek ki mindenre. Az előterjesztett program azonban felvilágosítást nyújt szándékainkról. Amit kérek, az a bizalom. Bízzanak abban, hogy a Kormány változatlan személyi összetételével elkötelezett a nemzet sorskérdései iránt, és minden erőfeszítésével az ország helyzetének javítására törekszik. Felismeri a realitásokat, nem ígér felelőtlenül.
Megválasztásom esetén mélyen átérzem a kormányfői felelősség súlyát, és ennek megfelelően megfontoltan, határozottan és késedelem nélkül cselekszem. Köszönöm szíves figyelmüket! (Hosszan tartó taps.)
