KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár:
KELEMEN ANDRÁS, DR. külügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A Kormány határozatban rendelkezett arról, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében felállítandó, a tervek szerint Hegyi-Karabah körzetében tevékenykedő megfigyelőmissziójába 20 fős katonai egységet bocsát a szervezet rendelkezésére.
Tekintettel az Alkotmány vonatkozó cikkelyeire, ehhez az Országgyűlés hozzájárulását írják elő, kérem tisztelt képviselőtársaimat, hogy a szükséges felhatalmazást a mellékelt határozati javaslat elfogadásával adják meg.
Mint ahogy önök is tudják, Magyarország 1993 decemberétől kezdődően egy éven át az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet trojkájának tagja, amelyet ez év decemberétől a magyar elnökség követ.
(17.40)
Ez a tény egyrészt lehetővé teszi hazánk nagyobb nemzetközi szerepvállalását, másrészt magával hozza az EBEÉ-folyamat keretében vállalandó kötelezettségeinket is. Ez utóbbinak egyik példája az EBEÉ konfliktusmegelőzési struktúrájában való fokozottabb részvételünk. Hazánk most ezért katonák küldésével járul hozzá a Hegyi-Karabahba küldendő nemzetközi megfigyelőmisszió felállításához.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet részt vevő államai kezdettől fogva kiemelt figyelmet fordítanak a hegyi-karabahi válság és azzal összefüggésben az Azerbajdzsán és Örményország között kialakult konfliktus megoldásának elősegítésére.
Az EBEÉ vezető tisztségviselők bizottsága 1992. április 29-e és május 1-je között a helsinki utótalálkozó idején megtartott ülésén döntést hozott a karabahi viszály tárgyalásos rendezését célzó Karabah-konferencia összehívásáról és annak a megfigyelői missziónak létrehozásáról, amelynek a tűzszünet betartását kell ellenőriznie. A döntés a megfigyelőmisszió telepítésének feltételéül szabta a hatékony és tartós tűzszünet megteremtését, az érintett felek egyetértését és együttműködését, valamint a küldöttség eljárásrendjére és biztonságára vonatkozó egyetértési határozat kidolgozását.
A hegyi-karabahi konfliktus megoldását célzó eddigi erőfeszítések kétirányúak voltak. Egyrészt politikaiak, a válság tárgyalásos rendezése érdekében, másrészt katonaiak, a békefenntartó egységek telepítésének előkészítésére.
Érdemi előrehaladást inkább a katonai kérdésekkel foglalkozó bizottság keretében sikerült elérni. A résztvevők kidolgozták a részletes katonai mozzanatokra vonatkozó telepítési tervet.
Sajnálattal kell ugyanakkor megállapítani, hogy mindeddig a tartós tűzszünet létrehozását szolgáló politikai erőfeszítések kudarcot vallottak. Az EBEÉ karabahi békefenntartó missziójában való részvételünkkel bizonyítékát adhatjuk egyrészt annak, hogy a Magyar Köztársaság az európai béke, biztonság és stabilitás előmozdítása céljából kész egy nemzetközi szervezet ilyen irányú erőfeszítésében aktívan részt venni. Ez az első gyakorlati kísérlet arra, hogy kidolgozott elveket a gyakorlatba is átültetve hozzájáruljunk az EBEÉ keretében megvalósítandó válságkezeléshez, sőt, egy európai biztonsági együttműködés szervezetének kialakításához. Másrészt kifejezésre juttatjuk, hogy a magyar külpolitika nemcsak a hazánk környezetében felmerülő problémák megoldásában érdekelt, hanem a nemzetközi közösség egyenrangú tagjaként kész megfelelő részt vállalni meghirdetett céljainak megvalósításában.
Harmadrészt a hegyi-karabahi helyzet rendezése érdekében tett EBEÉ-erőfeszítés segít megtalálni a választ arra a kérdésre is, hogyan lehet Oroszország békefenntartói tevékenységét a nemzetközi rendszerbe bevonni a hajdani Szovjetunióhoz tartozó területeken.
Fontos külpolitikai érdekünk fűződik ahhoz, hogy a nemzetközi közösség megoldást találjon egy olyan viszályra, amelynek vallási, etnikai gyökerei nyilvánvalóak. Ugyanakkor a magyar katonai megfigyelő- kontingensnek az EBEÉ karabahi missziójában való részvétele nem ró külön anyagi terheket Magyarországra. A felmerülő költségeket az EBEÉ-nek a misszió számára meghatározott, és a részt vevő államok által egyeztetett költségmegosztási skála alapján az EBEÉ részt vevő államai fizetik, ebből Magyarország részesedése a közvetlen katonai részvételünktől függetlenül 0,7%.
A magyar kontingens ugyanakkor a későbbiek folyamán magvává válhat a tervezett magyar békefenntartó katonai egységnek, tapasztalatai más területen, így például a békepartnerség program keretében is hasznosíthatóak lesznek. Mindezek mellett szeretném hangsúlyozni, hogy a magyar katonai részvétel nem harci körülmények között kerül alkalmazásra, kimondottan megfigyelői szerepet lát el, semmilyen kényszerítő harci szerepre nem vehető igénybe. Mint azt már említettem, a megfigyelőcsoport telepítésének feltétele, hogy a térségben a felek között tartós tűzszünet alakuljon ki. A misszió tagjai diplomáciai mentességet élveznek, amely személyes biztonságukat is garantálja.
Kérném a tisztelt Országgyűlést, hogy a fentiek figyelembevételével szíveskedjék a mellékelt határozati javaslatot elfogadni – némi szorongással, mivel ez minősített, kétharmados szavazást igényel. Köszönöm. (Szórványos taps.)
