GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP)
GÁSPÁR MIKLÓS, DR. (KDNP) Köszönöm. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Magyarországon az aktív és a passzív választójog, vagyis a választójogosultság és a választhatóság feltételei lényegében egybeesnek, a választhatóság tekintetében tehát nincsenek magasabb követelmények előírva. Ezzel szemben számos nyugat-európai demokratikus jogállam választójogi rendelkezései szerint meghatározott körbe tartozó személyek eleve nem választhatók, és így nem is jelölhetők országgyűlési képviselőnek. Ebbe a körbe tartoznak például a csődbe jutott kereskedők, a rendszeres állami szubvenciót kapó vállalatok vezetői, továbbá az alkalmazás megszüntetésétől számított meghatározott ideig a hadsereg tisztjei, a bírák, a közigazgatás és a közszolgálat vezető tisztségviselői. A választhatóság tekintetében gyakori magasabb korhatár előírása is.
Az általam a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, valamint az országyűlési képviselők választásáról szóló törvények módosítására benyújtott törvényjavaslatok, az előzőekhez hasonlóan, a választójogosultság változatlanul hagyása mellett kimondják, hogy egy meghatározott körbe tartozó személyek nem választhatók országgyűlési képviselőnek, s így képviselőjelöltek sem lehetnek.
Kik azok a személyek, akik e meghatározott körbe tartoznak?
A törvényjavaslatok szerint nem választható országgyűlési képviselőnek az, aki hivatásos állományú tisztként szolgálatot teljesített a volt BM III/III-as csoportfőnökségnél, illetve elődeinél; karhatalmi alakulatban teljesített szolgálatot 1956–1957-ben; (Taps a MIÉP soraiból.) az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében való részvétele miatt kitüntetésben részesült.
Tisztelt Országgyűlés! Az említett szervezetek, illetve személyek voltak azok, akik a leginkább felelősek az elmúlt önkényuralom évtizedei, illetőleg az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc leverése és a megtorlás során elkövetett bűnökért és törvénytelenségekért: idegen hatalommal szövetkezve azon forradalom és szabadságharc ellen léptek fel, amely világszerte elismerést és tiszteletet váltott ki Magyarország iránt, és amely a második világháborút követően visszaadta népünk önbecsülését. Az említett szervezetek, illetve személyek súlyosan vétettek nemcsak az emberi jogok, hanem a nemzet jogai ellen is, hiszen a nemzet önrendelkezési jogával, a nemzet szabadság és függetlenség iránti vágyával fordultak szembe, megakadályozva ezzel, hogy az ország már akkor megkezdje felzárkózását a fejlett Nyugat-Európához. Sok ezer magyar állampolgárt hazája elhagyására kényszerítettek – ők ma, magyar állampolgárságuk ellenére sem aktív, sem passzív választójoggal nem rendelkeznek.
Tisztelt Országgyűlés! Az 1990-ben szabadon megválasztott Parlament első intézkedéseként iktatta törvénybe az 1956-os októberi forradalom és szabadságharc jelentőségét, és nyilvánította nemzeti ünneppé október 23-át. E törvény preambulumában kimondja, hogy az újkori magyar történelem e dicső eseménye csak az 1848–49-es forradalomhoz és szabadságharchoz mérhető. Kimondja továbbá, hogy az új országgyűlés kötelességének tartja, hogy ébren tartsa és ápolja a forradalom és szabadságharc emlékét; valamint kinyilvánítja, hogy 1956 szellemének megfelelően, mindent megtesz a többpártrendszerű demokrácia, az emberi jogok és a nemzet függetlenségének védelme érdekében.
Az említett szervezeteknek, illetőleg személyeknek a diktatúra törvénytelenségeiért fennálló súlyos erkölcsi és politikai felelőssége indokolja, hogy ne lehessenek a legmagasabb fokú erkölcsi, politikai és közéleti tisztességet megkövetelő Országgyűlés tagjai. De a rendszerváltozás hiteles és következetes végigvitele, a Parlament tekintélye és tisztasága is azt indokolja, hogy azok a személyek, akik az 1956-os forradalommal és szabadságharccal szemben léptek fel, ne lehessenek annak az Országgyűlésnek a tagjai, amely Országgyűlés saját magát 1956 örökösének tartja, és annak szellemében kíván tevékenykedni.
Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a két törvényjavaslatot szíveskedjék napirendre tűzni. Köszönöm a figyelmet. (Szórványos taps.)
Határozathozatal
