BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár:
BECKER PÁL, DR. pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. A Kormány áttekintette az elkülönített állami pénzalapok pénzügyi helyzetét. E vizsgálat során egyértelművé vált, hogy egyes alapoknál 1994-ben egyszeri jelleggel jelentős szabad pénzeszközök halmozódnak fel. Különösen igaz ez a távközlés privatizációjával összefüggően a távközlési alapnál. E pénzeszközök hasznosulása, a gazdasági vérkeringésbe való minél előbbi visszaáramoltatása valamennyiünk elsőrendű érdeke.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény javasolt módosítása e szabad pénzeszközök felhasználásához teremti meg a jogi keretet.
Mit mond ez a javaslat? Azt, hogy 1994-ben és csak 1994-ben az elkülönített állami pénzalapok szabad pénzeszközeiket hitel formájában, kamat fizetése mellett egymásnak átengedhetik. A távközlési törvény értelmében a távközlési alap 1994. évi bevételei – a Matáv privatizációjával összefüggésben – több 10 milliárd Ft-ot tehetnek ki.
A távközlés előtt álló 1994. évi feladatok ismeretében az alap csaknem 9 milliárd Ft-nyi szabad pénzeszközzel fog rendelkezni átmeneti jelleggel. Ezt a forrásátcsoportosítást a jövőbeni fejlesztési feladatok ismeretében, tehát időleges jelleggel, hároméves visszapótlási kötelezettség mellett lehet átcsoportosítani.
Az átcsoportosítás alaponként más és más módon a vállalkozások ösztönzését szolgálja. Az alapok egymástól eltérő funkciói mellett a hitelfelvételeknek mégis van közös jellemzőjük. A Kormány gazdaságpolitikai elképzeléseivel összhangban e pénzeszközök eredményeként új munkahelyek jöhetnek létre, a vállalkozók helyzete stabilizálódhat és nem utolsósorban a lakosság életkörülményei is javulhatnak.
Az elképzelések szerint az agrárszféra csaknem 4 milliárd Ft-ot kitevő hitellehetőséghez jutna. E pénzeszköz – a termelés biztonságának növelése mellett – az állatállomány összetételének minőségi javítását, az új földtulajdonosok helyzetének stabilizálását, az erdők állapotromlásának megállítását és az elmaradott térségben gazdálkodó, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági termelők helyzetének javítását szolgálhatja.
A megindult gazdasági növekedés folyamatainak felgyorsítása, a versenyképesség növelése érdekében, a kis- és közepes vállalkozások innovációs lehetőségeit növeli a műszaki fejlesztési alapnak nyújtandó 1,5 milliárd Ft-ot kitevő hitel. E hitel egyharmada az ipari szerkezetátalakítást elősegítő kutatási eredmények fokozottabb hasznosítását szolgálja.
A magyar vállalkozók exportképes termékei marketingtevékenységének ösztönzése érdekében a kereskedelemfejlesztési alap pénzeszközei 1 milliárd Ft-tal növelhető. E bevételi többlet segítségével szinten lehet tartani a vállalkozói kezdeményezéssel megvalósuló egyedi kereskedelemfejlesztési akciókat, és fokozni lehet a magyar cégek külföldi vállalkozásaihoz nyújtandó támogatásokat. A kisvállalkozói garanciaalap forrásainak bővülése – a munkahelyteremtéseken, -megtartásokon keresztül – a vállalkozások fokozottabb ösztönzését szolgálja.
A területi egyenlőtlenségekből adódó problémákat enyhíti a területfejlesztési és a környezetvédelmi alap hitelfelvétele. A hitelfelvételek alapvetően a már megkezdett infrastrukturális fejlesztések folytatását segítik elő. Gondolok itt a telefonhálózat bővítésére, csatornázási feladatokra, de munkahelyteremtő támogatásokra is sor kerülhet.
(17.50)
A törvény szerint a kamat mértéke a mindenkori jegybanki alapkamattal egyező. Ez a sokak által talán szigorúnak vélt szabályozási javaslat a megfontolt támogatási politikát hivatott biztosítani, vagyis azt, hogy az alapok kezelői csak olyan pályázókkal kössenek szerződést, akik a fölvett kölcsönöket valóban visszafizetik.
Tisztelt Ház! Hölgyeim és uraim! Kérem, hogy a fenti indokok alapján támogassák a beterjesztett törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps.)
