VARGA JÓZSEF
VARGA JÓZSEF
VARGA JÓZSEF, a költségvetési és pénzügyi bizottság többségi véleményének előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Mint elhangzott, a költségvetési bizottság november 17-ei ülésén úgy döntöttünk, hogy kisebbségi előadót is állítunk, ezért az én hozzászólásom és tájékoztatóm elsősorban arról szól, hogy a többségi véleményt képviselők milyen észrevételeket tettek az 1995. évi költségvetési tervezettel kapcsolatosan.
A bizottság ellenzéki és kormánypárti tagjai között jelentős nézeteltérés alakult ki már az általános vitára való alkalmasságot illetően is, ami később a szavazásban is megmutatkozott. A kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy 1994 közepéig olyan jelentős egyensúlyi zavarok alakultak ki, amelyeknek az átfogó kezelése nem halasztható tovább.
Tekintettel arra, hogy az egyensúly megbomlásában a költségvetés túlköltekezésének jelentős szerepe volt, néhány konkrét tétel nevesítésre is került. Így elhangzott például, hogy az adósságszolgálati teher a költségvetés bevételének most már közel a negyven százalékát teszi ki. Ezen belül az elmúlt évek, illetve az 1994. év költségvetési hiányát finanszírozó államkötvények kamata '94-hez képest várhatóan megduplázódik. Jelentős mértékben, 35,5 milliárd forinttal növekszik majd a konszolidációval kapcsolatos kamatfizetés. A kincstárjegyek állományának és a kamatláb növekedésének eredményeként további 37 milliárd forint többletkiadással kell számolni. Az adósságszolgálati teher előbb ismertetett magas arányát csökkenthetné az államháztartás bevételének a jelentősebb növekedése.
A vitában is elhangzottak szerint erre reális lehetőség nincs, hiszen további két belföldi jövedelemtulajdonos közül a lakosság terhei a már tervezett mértéken felül nem növelhetőek, a gazdálkodó szféra befizetései a sokat hangoztatott növekedés ellenére csökkenni fognak. Igaz, hogy az utóbbiban annak is szerepe lesz, hogy a fejlesztések ösztönzése érdekében a kapcsolódó adótörvények kevesebb jövedelmet vonnak majd el a vállalkozóktól. Így a gazdaság növekedését még jelenleg a költségvetés finanszírozza.
Természetesen a többségi véleményt alkotók hozzászólásaiban is hangzott el kritika, elsősorban a családosok támogatásának szerkezetében és mértékében tervezett változtatás, az önkormányzatok személyi jövedelemadó-visszatérítésének növeléséhez kapcsolódó módosítások és a társadalombiztosítási önkormányzatok garanciamegvonása miatt.
Alaposnak tartották képviselőink az Állami Számvevőszék vizsgálatát. Megköszönték javaslataikat és kérték a Pénzügyminisztérium jelen lévő képviselőit, hogy az észrevételeknek megfelelően készítsenek további kimutatásokat és számításokat a döntés jobb megalapozásához, és ezeket juttassák el a képviselőkhöz - ahogy ezt Hagelmayer úr is kérte.
Elhangzott, hogy az ÁSZ észrevételei olyan jobbító szándékú javaslatok, amelyekkel az államháztartás gazdálkodása áttekinthetőbb, ellenőrizhetőbb és szakszerűbb lehet. A költségvetés készítőit is ez a szándék vezette, ezért nyugodt lelkiismerettel mondhattuk, hogy ezek az észrevételek az általános vitára való alkalmasságot nem kérdőjelezik meg, de jól hasznosíthatók, és kell is hogy hasznosítsuk őket a további jogalkotói munkában.
Véleményünket és döntésünket a szavazás utáni ÁSZ-vélemény is megerősítette. Az 1995. évi költségvetési törvényjavaslat szakmailag nem rosszabb a korábbi évek javaslatainál, de sajnos nem hagyhatta figyelmen kívül azokat a körülményeket, amelyek 1994-re hazánkban kialakultak.
Örömünkre szolgált volna, ha kedvezőbb körülmények között, a társadalom tagjainak reális igényeit jobban kielégítő költségvetést ajánlhatnánk elfogadásra. Abban a reményben ajánljuk ezt a mostani tervezetet általános vitára, hogy a majd elfogadásra kerülő törvény végrehajtása hozzásegít ahhoz is, hogy előbbi szándékunk valóra váljon. Köszönöm figyelmüket. (Taps.)
