ASZÓDI ILONA KATALIN
ASZÓDI ILONA KATALIN
ASZÓDI ILONA KATALIN (MSZP): Igen tisztelt és igen kitartó Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Kezemben tartom az emberi jogok nyilatkozatát, egy egyezményt az emberi jogok és az emberi szabadságjogok védelméről. Ezt az egyezményt Magyarország is aláírta, és ez különböző kötelezettségeket ró ránk. Jónéhány törvényt kénytelenek vagyunk megváltoztatni annak érdekében, hogy kellőképpen biztosítani tudjuk ebben az országban az emberi jogokat. Többek között szükséges megváltoztatni az 1972. évi II., az egészségügyről szóló törvényt is.
(20.00)
(Jegyzők: dr. Kávássy Sándor és dr. Semjén Zsolt)
Az emberi jogok nyilatkozata kimondja, hogy szabadságától senkit sem lehet megfosztani. Ez alól természetesen vannak kivételek, azonban kivételek csakis törvényben meghatározott eljárás útján lehetségesek. Ilyen kivételek állnak fenn bűncselekmény elkövetése, egy országba való jogtalan belépés, kiskorú őrizetbe vétele nevelési céllal és elmebetegek, alkoholisták és kábítószer-élvezők esetében. Erről az utolsó pontról szeretnék egy kicsit bővebben beszélni.
Ebben az esetben tudnillik nem volt egyértelmű Magyarországon az, hogy csak bírói úton lehet ezeknek a betegeknek a szabadságát elvonni. Ezen mindenképpen sürgősen változtatni kell. A törvénymódosítás erre irányul.
Amikor arról van szó, hogy az elmebetegek, alkoholisták és drogfüggők emberi jogait védeni kell, akkor két igen komoly és súlyos problémával találkozunk szembe. Az egyik, hogy eközben a társadalom érdekeit, a társadalom egyéb tagjainak emberi jogait is védenünk kell. Ebben a helyzetben pedig nagyon szűk a mezsgye, nagyon szűk az az út, amin a jogi szabályozás haladhat. Tehát meg kell védeni a betegek, alkoholisták, elmebetegek emberi jogait, ugyanakkor ezek családtagjainak, gyerekeinek, férjeknek, feleségeknek, szomszédoknak az emberi jogait ugyancsak meg kell védeni.
A másik súlyos probléma az, hogy vajon a bírósági ítélet feltétlenül garanciát jelent-e. A történelem folyamán voltak már olyan bírósági perek, amelyek tanúsága szerint ez nem feltétlenül jelent garanciát. Erre mindenképpen oda kell figyelni a jogalkotás során.
Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata nem rendelkezik a törvényes eljárás konkrét módjáról, és nem határozza meg a fogalmakat sem. A törvényes eljárás konkrét módjára eseti határozatok az irányadóak, a strasbourgi emberi jogi bíróság eseti határozatai. Például az, hogy huszonnégy órán belül kezdeményezni kell a bírósági eljárást, amennyiben valakinek a szabadságát elveszik; hogy három napon belül tárgyalást kell kitűzni; hogy a bírósági döntést nyolc napon belül meg kell hozni, és hogy a döntést rendszeresen felül lehessen vizsgálni.
A fogalommeghatározások hiánya elég sok problémát okoz a módosító javaslattal kapcsolatosan. Úgy gondolom, ez az a pont, amely miatt ez a törvényjavaslat a legtöbb kritikát kapja, tudnillik nem határozza meg pontosan a pszichiátriai szakmai fogalmakat. Ez a törvény, ennek a törvénymódosításnak a megalkotása nem csak jogszakmai feladat, hanem jócskán benne kell legyen a pszichiáter szakma, és a pszichiátriai szakmai kérdések legalább ilyen fontosak. Ugyanakkor mintha a törvényjavaslat ebben a vonatkozásban kevésbé lenne erős. Azt gondolom, itt feltétlenül meg kell említeni, hogy a törvényjavaslat konzisztenciaproblémáit valószínűleg az is okozza, hogy bizonyos kérdésekről nem tud dönteni. Borzasztóan nagy, sürgető szükség van arra, hogy ez a parlament mihamarabb egy teljesen új elmetörvényt fogadjon el, hiszen ez a jogharmonizáció nem teszi lehetővé azt, hogy átfogóan rendezze a drogosok, az alkoholisták, az elmebetegek jogait és problémáit.
Tisztában vagyok vele, hogy ma erre nincs mód. Ugyanakkor az emberi jogi bizottság azt fogja indítványozni: a parlament fogadjon el határozatot arra vonatkozóan, hogy egy új elmetörvényt - határidővel - megalkosson.
Ez a módosítás azonban sürgős. Pontosan azért sürgős, hogy az emberi jogi bíróságnál jelen pillanatban is élő feljelentések ne szaporodhassanak el Magyarországon, hogy meglegyen az a jogi szabályozás, amely lehetővé teszi, hogy ilyen perekre ne kerüljön sor a jövőben. Ezek a perek jelen pillanatban természetesen eleve vesztes perek. Ez a módosítás jó néhány kérdésre nem ad választ, jó néhány problémára nem nyújt megoldást: például nem jelöli meg a kényszerintézkedések körét, az önkéntes kezelés kérdésében sem dönt igazából, hogy ez most a bíróságra tartozzék-e vagy sem, ez legalábbis egy olyan pont, ami vita tárgya lehet; nem tesz lehetővé soron kívüli felülvizsgálatot - és még jó néhány probléma felmerült az emberi jogi bizottságban is ezzel a törvénnyel kapcsolatosan. Úgy gondolom azonban, hogy ez nem az általános vita tárgya, hanem a részletes vitáé, és nyilvánvalóan képviselőtársaim és mi magunk, az emberi jogi bizottságból is módosító javaslatokkal fogunk élni a részletes vitában.
Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)
