DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR
DR. GYŐRIVÁNYI SÁNDOR (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Mélyen tisztelt Országgyűlés! Tekintettel arra, hogy az idő nagyon eljárt, és nagyon alapos, jó értékelést kaptunk Aszódi Ilona képviselőtársamtól - tisztelettel köszönöm, hogy ő egy csomó dolgot elvégzett helyettem -, nem kell elmondanom mindazt, amit leírtam az egészségügyről szóló 1972. évi II. törvény módosítására vonatkozó T/155. számú törvényjavaslattal kapcsolatban. Mivel én nem vagyok orvos, elmondom a forrásaimat is: dr. Gaszner Péter professzor úr és dr. Dévényi Ferenc igazgató-főorvos úr voltak a forrásaim. Ők elmondták erről a törvényjavaslatról, hogy alkalmazkodik a nemzetközi normákhoz: védi a betegek jogait és érdekeit, bár van itt jócskán még tennivalójuk a törvényhozóknak is - ahogy ezt már az előttem szóló elmondotta.
(20.10)
Ugyanakkor megállapították azt is - az előttem szólóhoz hasonlóan -, hogy többhelyütt mutat a javaslat szakmai pontatlanságot: néhol keveri, illetve nem választja világosan el az idegbeteg-gondozó és a pszichiátriai gondozó feladatait. Szerintük ez nem helyes, mert az idegbetegség és az elmekórtan más és más betegségterületeket foglal magában.
Ez a törvénymódosítás igyekszik a társadalom és a beteg érdekében sürgős és hatályos intézkedések jogalapját megteremteni. Az apróbb észrevételeket hasonlóképpen be kívánom nyújtani módosító javaslat formájában, illetve már be is nyújtottam. Többet most nem kívánok elmondani. Köszönöm szépen. (Taps.)
