KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ
KÖRÖSFŐI LÁSZLÓ (MSZP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az 1995. évi költségvetés sporttal kapcsolatos kérdéseiről szeretnék néhány gondolatot elmondani. Aki a sporttal - legyen az versenysport, diáksport vagy tömegsport - bármilyen kapcsolatban van, az nagyon jól tudja, hogy a sport jelenleg súlyos financiális gondokkal küzd. E gondok elsősorban a sportegyesületeket, a versenysportot sújtják. A korábbi támogatási rendszer megszűnt, és 1989-es állapothoz viszonyítva, körülbelül évente 7-8 milliárd forint hiányzik a sporttámogatásból. Ennek a pótlása a jelen körülmények között szinte lehetetlen feladat. Ugyanakkor a kormány - amint azt a kormányprogramból is olvashattuk - nagy jelentőséget tulajdonít a sportnak, a sport egészségmegóvásban betöltött szerepének és az állampolgárok, a lakosság életmódja meghatározásában.
A magyar sport működőképessége megnyugtató módon a sporttörvény megalkotása után lesz biztosítható. E sporttörvény létrehozását az elmúlt parlamenti ciklusban szocialista képviselők számtalan esetben hangsúlyozták, sürgették - sajnos hiába. Most megkezdődött már a sporttörvény előkészítése, és a parlament elé való terjesztése várhatóan a következő évben esedékes.
A kormány gazdaságpolitikai programja szerint e sporttörvényben kívánja biztosítani, rendezni az állami és önkormányzati feladatvállalások szereposztását, a finanszírozási kérdéseket, a szerencsejátékból származó nyereményalap meghatározott hányadának sportra juttatott részét, a társadalmi szervként működő sportszervezetek törvényi szintű rendezést igénylő problémáit és a sportlétesítmények tulajdonával összefüggő kérdéseket is.
Ezen problémák rendezésének előkészítése látható az előttünk fekvő költségvetési törvénytervezetben. Abban a törvénytervezetben, amelyet kényszerű gondok miatt igen sok támadás ér. E költségvetésből kitűnik, hogy a kormány a szűkös körülmények között is biztosítani kívánja, elősegíteni kívánja a sport működőképességét.
Miért állítom ezt? Bizonyítható ez elsősorban a költségvetés nemzeti sportalapról szóló fejezete alapján. A nemzeti sportalap célja és rendeltetése a magyarországi diák-, szabadidő- és versenysport támogatása. Fő bevételi forrásait a szerencsejátékok és a bingójáték szervezőinek jogszabályban rögzített befizetési kötelezettségei képezik. A nemzeti sportalapból normatív módon és pályázati úton lehet támogatást kapni.
A nemzeti sportalapról szóló törvényt még az előző parlament alkotta, és egyben országgyűlési határozattal kötelezte a kormányt arra, hogy 1993. december 31-éig a sportalapot követően hozzon létre egy nemzeti sportalapítványt. Sajnos, e határozat végrehajtása nem történt meg. Pedig ez a nemzeti sportalapítvány sokkal szélesebb bevételi forrásokkal rendelkezne, amint azt az előző ciklusban elfogadott, a testnevelés és sport megújítási koncepciójáról szóló országgyűlési határozat rögzítette.
A nemzeti sportalap közcélú alapítvánnyá történő átalakításának előkészületei megkezdődtek, de kormányzati döntés még nem született. Éppen ezért az 1995. évre a kormány a nemzeti sportalappal, mint továbbra is elkülönített állami pénzalappal számol.
Az alapba befolyó bevételi előirányzat 1994. évben 400 millió forint volt. Ez a sport támogatására rendkívül csekély. A sportalap bevételi előirányzatát a kormány most, az új költségvetésben 510 millió forintra emelte fel. Tette ezt annak tudatában, hogy a sport - és ezen belül a versenysport - ismert, kedvezőtlen gazdasági helyzete következtében a nemzeti sportalappal szembeni elvárások erőteljesen nőnek.
Az alap létrehozásakor meghatározott célok minimális szinten történő megvalósításához csak abban az esetben fűzhetünk reményteli várakozásokat, ha a források bővülnek. Sajnos, a jelen gazdasági helyzetben arra nemigen számíthatunk, hogy az állampolgárok kedve, lehetősége a szerencsejátékokban való részvételben bővül, ezért a források bővítésének egyetlen módja van: a nemzeti sportalapba történő befizetések arányának az emelése. Ennek alapján - amint azt a költségvetési törvénytervezetből láthatják - a kormány a szerencsejátékok szabályozásának módosítása útján azt tervezi, hogy a jogszabályokban előírt befizetési kötelezettséget minimum 1 százalékkal emeli. Ez körülbelül százmillió forintot jelent.
Az 1 százalékos emelésen túl a tervezett előirányzat bevételi forrásai között szerepel a totóbevételek nyereményalapja további 5 százalékának a nemzeti sportalapba történő befizetése, mely a magyar labdarúgás támogatására fordítható. E címen a költségvetés 1995. évre 60 millió forint többletbevételt tervez.
Külön foglalkozik a költségvetés a magyar sportolók 1996. évi atlantai olimpián való felkészítésének és az olimpiai részvétel biztosításának a kérdésével.
A versenysportban az 1995. év kiemelkedően fontos. Ugyanis az ebben az évben megrendezésre kerülő Európa-bajnokságok, világbajnokságok hivatottak elsősorban eldönteni azt, hogy kik vehetnek részt az olimpián. A nemzetközi szövetségek általában az ezeken a versenyeken elért eredmények alapján biztosítják az olimpiai részvétel jogát. Az olimpiai szereplési lehetőséget biztosító versenyeken való részvételre 40 millió forint szerepel a költségvetésben, az elért eredmények után várható jutalomra pedig 15 millió forint póttámogatás került betervezésre a költségvetési törvénytervezetben.
(9.20)
Nem jelentős tétel, de azért megemlítem, hogy a felsőoktatás sportjának támogatására új előirányzatként 5 millió forint áll rendelkezésre.
Tisztelt Ház! Miután az adótörvények is befolyásolják a jövő évi költségvetést, ezért itt kívánok szólni e törvények sporttal kapcsolatos új elemeiről. A társasági adóról szóló törvény alapján eddig az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csak az olyan, közalapítványnak átadott pénzeszköz csökkentette, amely diák-, illetve tömegsport célját szolgálta. Ez rendkívül hátrányos megkülönböztetés volt a versenysport számára.
Az elmúlt 4 évben számos esetben tettünk kísérletet arra, hogy megszüntessék ezt a hátrányos megkülönböztetést; módosító indítványok sokasága került benyújtásra, sajnos, eredménytelenül.
Most, a társasági adóról szóló törvényben a költségvetési törvénytervezet szerint azt találhatjuk, hogy az adózás előtti eredményt az adóalap számításakor csökkenti a sport - tehát nem csupán a diák- és a tömegsport, hanem a versenysport is - céljára létrehozott közalapítványnak adott hozzájárulás teljes összege.
Ehhez hasonlóan a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény szerint eddig az adózó az adóalap megállapításakor az összjövedelemből csak a diák- és tömegsport céljára létrehozott alapítványnak befizetett összeget számolhatta le. Most - a törvénymódosítási javaslat szerint - közvetlenül az adóból vonható le a sportcélú - tehát ismét nem csak diák- és tömegsportcélú - alapítványra befizetett összeg 30 százaléka, az összjövedelem adója 50 százalékának mértékéig, akkor, ha az adományozott összeg bizonyítottan nem vagyoni előny megszerzésére vagy nyújtására szolgál.
Az elmondottakból kitűnik, hogy mindkét adótörvénynél megszűnik a versenysport korábbi negatív megkülönböztetése.
Tisztelt Ház! Tudom, hogy az általam elmondottak távolról sem jelentik azt, hogy a kormány megoldotta a sport finanszírozási problémáit. Erről szó sincs, és ettől, sajnos, nagyon messze vagyunk. Csupán arra szerettem volna felhívni a figyelmet, hogy még ebben az igen nehéz gazdasági helyzetben született költségvetési törvény is figyelmet fordít a sportra, és ha csekély mértékben is, de előrelépést tanúsít.
Ha figyelembe vesszük azt, hogy az előző kormány sportot felügyelő első minisztere megfogalmazása szerint a költségvetésnek a sportra kifizetett támogatása a sport feneketlen zsákjába hajigált pénzt jelenti, akkor azt hiszem, hogy ez a csekély előrelépés is igen figyelemreméltó. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)
