DEMETER ERVIN (MDF): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Engedjék meg nekem, hogy az önkormányzati törvényjavaslatnak én is egy szűk eleméről, a fővárosi részéről mondjak pár szót - talán már könnyű helyzetben, hiszen egy-egy kérdést részletesebben kifejtettek előttem.
Meg kell hogy mondjam, alapvetően egyetértek azokkal a szándékokkal, hogy Budapest egy egységes város legyen, azonban meglátásom szerint az előttünk levő törvényjavaslat, illetve ennek a fővárosi fejezete nem a kerület és a főváros között kialakult ellentétek megoldását, hanem további kiélezését szolgálja.
Megítélésem szerint már az a választási mód sem helyes, amit a jelenlegi törvényjavaslat elénk tár. Budapest főváros önkormányzatának képviselő-testülete - 88 képviselő - a jelenlegi rendszerben úgy alakul ki, hogy 66 főt területi listán, 22 főt pedig közvetett úton, de a területi elv alapján választanak a választópolgárok. Az előttünk levő törvényjavaslat az új fővárosi önkormányzat feladat- és hatáskörét rendkívüli módon kiszélesíti, és nagyon sok jogosítványt a kerületektől a fővárosi önkormányzathoz helyez. Jogosan gondolná az ember, hogy ilyenkor, ha a döntések ott születnek, akkor ehhez a területi elv alapján képviselőket is delegál.
Sajnos ezzel pontosan fordított tendencia születik, mert az előttünk levő javaslat azt célozza, hogy kiszoruljanak a területi elv alapján választott képviselők az önkormányzati testületből.
Megoldási javaslatunk erre a helyzetre, hogy ne csapjuk be a választópolgárokat. Amikor önkormányzati képviselőket fognak választani valamikor a polárok, jogosan azt gondolhatják, hogy az előttük levő szavazócédulán X. Y. kerületi képviselő az ő önkormányzati képviselőjük lesz, és rá kell szavazzanak, hogy a problémáikat megoldja. Úgy gondolom, jelentősen téved, hisz nem ő fogja megoldani az önkormányzati problémákat, hanem azok a képviselők, akik a jelenlegi javaslat szerint pártlistán jutnak a kerületi testületekbe.
Úgy gondolom, hogy ha a kerületektől elvettük a hatáskört, olyan formában kell megtalálnunk a módot arra, hogy a kerületi érdekek megjelenjenek, hogy a 22, illetve a választást követően 23 kerületi polgármester tagja lehessen ennek a fővárosi önkormányzati testületnek. Így lehetőség nyílik arra, hogy nem megszűnik a területi elv a fővárosi önkormányzat testületében, hanem megerősödik annak révén, hogy a felelős és egyénileg választott polgármesterek lesznek tagjai a testületnek.
Jogosan vetődik fel az az érv, látszólag ellenérv, hogy micsoda megtakarítást szolgál, ha a képviselő-testület létszámát 88-ról 66 főre csökkentjük. Ez így valóban igaz is lehetne, de a mi javaslatunk szerint ezek a polgármesterek ezért külön tiszteletdíjban nem részesülnének, és az önkormányzati törvény rendelkezéséből adódóan bizottsági munkában nem vehetnek részt. Tehát a megtakarítási szándékok mindenképpen érvényesülni tudnak, ezért plusz jövedelmet nem kapnak.
Azt tapasztaltuk az elmúlt négy évben, hogy a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzat között az érdekegyeztetés, hogy úgy mondjam, csődöt mondott. Sokan, és így a főpolgármester úr is, természetesen a törvényben látja ennek az okát, ami nem biztos, hogy igaz. Engedjék meg nekem, hogy egy kerületi polgármester - aki nem MDF-es - véleményét osszam meg önökkel, hogy ő hogy látta ezt a kérdést.
Idézet a Fővárosi Közgyűlésen elhangzottakból: "A főpolgármester úr azt állítja, hogy a szennyvíztisztító elhelyezését, az M0-ás nyomvonala és a szemétlerakók kijelölését azért nem lehetett megcsinálni, mert az eddigi önkormányzati törvény erre alkalmatlan volt. Kérem, ez nem így van. Nem a törvény volt alkalmatlan. Azok a politikusok voltak alkalmatlanok, akik képtelenek voltak az általuk képviseltek érdekeit kölcsönösen figyelembe véve kompromisszumra jutni."
Magam is úgy gondolom, hogy ha a főpolgármester úr egyeztetési rendszere az elmúlt években csődöt mondott, nem magát az egyeztetési rendszert kell megszüntetni, hanem annak a formáin kell változtatni.
A következő kardinális kérdés a forrásmegosztás, hisz abban a sajátos helyzetben van a fővárosi önkormányzat, hogy a központi pénzek egy újraelosztási mechanizmussal kerülnek megosztásra a kerület és a főváros között. A jelenlegi rendszerben ezt csak a kerületek többségének egyetértésével lehet megoldani. Ez az a komoly eszköz a kerületek kezében, amivel egyeztető helyzetben vannak a fővárosi önkormányzattal szemben. Ez a javaslat ettől a jogosítványuktól meg kívánja őket fosztani, megítélésem szerint helytelenül.
Mit javaslunk mi ezzel szemben? Több verziót is el tudunk képzelni. Azt nem, hogy ezt elvesszük a kerületektől. Egyes verzió: maradjon meg jelenleg a...
Kérném, hogy kérje meg a mellettem levőket, hogy egy kicsit halkabban, mert zavar. Jó? Köszönöm szépen.