KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN
KERTÉSZ ISTVÁN, a számvevőszéki bizottság előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A számvevőszéki bizottság folyó hó 19-én tartott ülésén, vita után, a Magyar Köztársaság 1994. évi pótköltségvetéséről készített törvényjavaslatot 7 igen és 3 nem szavazattal, 70 százalékos arányban általános vitára alkalmasnak minősítette.
Az ülésen megtárgyaltuk a B/62. számon beterjesztett állami számvevőszéki véleményt is. A vita a következő témák köré csoportosult:
1. Szükség van-e a pótköltségvetés benyújtására?
2. Ilyen tartalmú pótköltségvetésre van-e szükség, illetve milyen hatások várhatók el tőle?
Az 1. ponttal kapcsolatban: az államháztartásról szóló törvény 41. § (1) és (2) bekezdése szerint pótköltségvetés benyújtása kötelező - hangsúlyoznám, hogy kötelező -, ha a körülmények változása a költségvetés teljesítését veszélyezteti, és ha a költségvetésben szereplő általános tartalékot felhasználták, és a rendelkezésre álló források nem elégségesek a kiadási előirányzatok fedezésére.
Az Állami Számvevőszék véleménye részletes adatokkal alátámasztva tartalmazza - idéznék belőle -: "Megállapítható, hogy az 1994. évi adatok alapján a pótköltségvetés-készítési kötelezettség mindkét feltétele teljesült."
Milyen tartalmú pótköltségvetésre van szükség, illetve milyen hatások várhatók el tőle? Nyilvánvaló, hogy egyetlen negyedévnyi kihatású pótköltségvetéstől a kormányváltozás gazdaságpolitikára vonatkozó változásainak érvényesítése nem várható el. Az előterjesztés ennek ellenére több ponton tükrözi a kormányzat elődjétől eltérő gondolkodását. A szükséges mértékű megtakarítások túlnyomó többségében a tárcák költségvetését kurtították meg, ideértve a tárcákhoz rendelt elkülönített alapok támogatását, befizetési kötelezettség előírását és a kormányzati beruházásokat.
Másrészt a pótköltségvetés nemcsak megszorító intézkedéseket tartalmaz. A kamatadó eltörlése, a megtakarítási hajlam növelése érdekében, a kamatszint csökkentése céljából hosszú távon is előremutató döntés, nem mellékes hatással a költségvetés saját kamatkiadásaira is. A szociális problémák kezelésére, a várható energiaár-emelés részbeni kompenzálására másfélmilliárd forintot különített el. A mezőgazdaság összesített támogatottsága az eredeti előirányzathoz képest 13,6 milliárd forinttal nő. Döntés van a nyugdíjak 8 százalékos emelése visszamenőleges része fedezésére is.
Ami a hatásokat illeti, a pótköltségvetést nem támogató ellenzéki képviselők részéről felvetésre került, hogy az intézkedések egyrészt inflációnövelő hatásúak lennének, másrészt a költségvetési hiányt nem eléggé csökkentik, s ezzel némileg ellentétesen harmadrészt: a hiány csökkentése a beindult növekedést mérsékli.
A többség véleményét mondom: önmagában a pótköltségvetés inflációs hatása minimális. Az infláció tervezetthez képest mintegy 1 százalékos növekedését sokkal inkább az okozza, hogy az elmúlt másfél év alatt megérlelődött, de végre nem hajtott árfolyam-korrekciót és a refinanszírozási kamatláb folyamatos karbantartását az éppen hogy egyhónapos új kormány volt kénytelen végrehajtani, hogy az egyensúlyok végletes megromlása elkerülhető legyen.
A költségvetési hiány csökkentése az államháztartás pénzigénye mérséklésén keresztül a gazdaság finanszírozása szempontjából is fontos. A hiány mérséklésének racionális és elviselhetőségi korlátai is vannak. Ezeket véleményünk szerint kellő arányban ötvözi a javaslat, és a tételek az érdekegyeztetés során alakultak, több módosítás átvezetésével, a beterjesztés szerint.
Milyen hatású a pótköltségvetés? A teljesség igénye nélkül, csak felsorolás jelleggel. A szükséges kötelező lépéseket teszi meg, biztosítja a kormány minimális mozgásterét, jelzésértékű lépés a megtakarítások ösztönzésére, a mezőgazdasági problémák kezelésére, a szociális válságkezelés garantálására és nem utolsósorban a kormányzat önmegtartóztatására. Kétségtelen, hogy a pótköltségvetés az 1995. évi költségvetéshez biztosítja a jelenlegi folyamatok automatikus érvényesüléséhez a jobb kiindulási feltételeket.
A pótköltségvetés - módosításokkal - a folyamatok helyes kezelésére alkalmas, így a bizottság túlnyomó többsége tárgyalásra alkalmasnak minősítette és elfogadásra ajánlja. Csépe képviselő úr a bizottság kisebbségi véleményét már elmondta. Köszönöm figyelmüket. (Taps a bal oldalon.)
