DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY
DR. KÖKÉNY MIHÁLY népjóléti miniszter: Tisztelt Elnök Úr! Kérem a hozzájárulását ahhoz, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjról, a szociális igazgatásról, valamint az egészségbiztosításról szóló törvényjavaslatokhoz a zárszót együttesen mondjam el. (Nincs ellenvetés.)
Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Kétségtelen, hogy a nyugdíjreformcsomagból a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot övezte a legnagyobb vita, a legtöbb módosító javaslat is a nyugdíjrendszernek ehhez a valóban gyökeresen új intézményrendszeréhez érkezett. Emellett azonban a vegyes finanszírozású új nyugdíjmodellen belül a háromnegyedes arányával továbbra is meghatározó és a vegyes rendszer mellett párhuzamosan még hosszú ideig fennmaradó hagyományos társadalombiztosítási rendszer korszerűsítéséről is igen élénk és termékeny vita folyt.
Ehhez a törvényjavaslathoz összesen 116 módosító, illetőleg 29 kapcsolódó módosító indítványt terjesztettek elő. Köszönettel vettük az indítványok közel felét kitevő jobbító szándékú pontosítást, egyértelműbb megfogalmazást szolgáló javaslatokat, még akkor is, ha nem mindegyiket tudtuk befogadni. Minden átszerkesztést jelentő módosító javaslat ugyanis az érintett törvényi helyek és kapcsolódásaik nagyító alatti vizsgálatára kényszerítette az előterjesztőt, és ez a végső kontroll mindenképpen hasznos és szükséges is.
A tartalmas szakmai viták és a tartalmi kérdéseket érintő módosítási javaslatok lényegében öt témakör köré csoportosíthatóak: a gyermekkedvezmények, az egységes 62 éves korhatár megvalósulásához kapcsolódó korai nyugdíjazási feltételrendszer, az özvegyinyugdíj-szabályok, a nyugdíjak évenkénti emelése és végül a bruttó alapú adóköteles nyugdíjrendszer bevezetésének ütemezése.
Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok következtében a gyermekkedvezmény alakulásáról Akar államtitkár úr részletesen adott tájékoztatást, ezért csak megerősítem, hogy a kormány támogatja azt a módosító csomagot, amely a szüléshez kapcsolt két-két év szolgálati idő elismerése helyett a gyermek hároméves koráig történő otthoni gondozásának idejét - a gyesre jogosultságtól függetlenül - szolgálati időnek ismeri el, oly módon, hogy az egyéni nyugdíjjárulék megfizetése mellett a központi költségvetés vállalja a munkáltatói járulék megfizetését.
A korhatár előtti nyugdíjazás feltételeit érintő módosítási javaslatok közül azt a változatot támogatjuk, amely - amellett, hogy a hosszú, 40 év szolgálati idővel rendelkezők számára nyugdíjcsökkentés nélküli megoldást nyújt - három évvel korábbi nyugdíjazást enged meg, és nem jár jelentős nyugdíjcsökkentéssel. A korábbi nyugalomba vonulást ugyanis csak a 38 év, illetve ennél hosszabb szolgálati idő esetén engedi meg.
Hangsúlyoznom kell, hogy e feltételek csak 2009-től, a férfiak és nők korhatárának egységesítése után fognak érvényesülni a nemek szerinti megkülönböztetés nélkül. Eddig az időpontig viszont a jelenleg hatályos szabályok nem változnak meg.
Az özvegyinyugdíj-rendszerhez érkezett módosítások közül azokat támogatjuk, amelyek egyrészt egyértelműbbé teszik az egyébként valóban eltérő élethelyzeteket szabályozó és emiatt kétségtelenül bonyolult normaszöveget, másrészt támogatjuk az új özvegyi nyugellátási mértékszabály mellett a kisgyermekes özvegyek ellátási szintjének a gyermek másfél éves koráig történő megőrzését is.
Nemet kell mondanunk viszont az özvegyi ellátások minimumszabályát fenntartó javaslatokra, mivel az eltérő mértékekhez logikailag sem kapcsolható egységes összegű minimumellátás. Ezt a szociális problémát az időskori járadék rendszerében elfogadásra javasolt módosítás orvosolja.
A szociális törvény módosításánál azt a javaslatot támogatjuk, amely szerint az egyedülállók részére megállapított időskorúak járadékának felső határa az öregségi nyugdíjminimum 95 százaléka legyen. Erre való tekintettel támogatjuk továbbá azt a módosító javaslatot is, mely szerint az időskorúak járadékára való jogosultság ne egységesen 62 év legyen, hanem az átmeneti öregségi nyugdíjkorhatárhoz, azaz a jogosultra irányadó nyugdíjkorhatárhoz igazodjon.
A nyugellátások 1998. és 1999. évi emelésére az Idősügyi Tanácsban létrejött megállapodást érvényesítő módosítási javaslatokat is támogatjuk. Ezzel a kormány ígéretéhez híven az új nyugdíjemelési rendszer, a vegyes index alkalmazásához megfelelő átmenetet biztosít. Ennek keretében a nyugdíjak átlaga követi az előző évi nettó keresetalakulást, ezzel minden nyugdíj reálértéke érezhetően, a tervezett makrogazdasági mutatók szerint 5-7 százalékkal nőni fog. Ezen belül differenciált emelésre kerül sor 1998-ban, januárban egyfelől 19 százalékkal emelkedhetnek a nyugdíjak, másfelől a korábban megözvegyültek többsége számára további, körülbelül 17 milliárd forint többletjuttatást nyújtó özvegyi rendszer is megvalósulhat.
Költségkihatása és a kezelhetetlenül bonyolult adminisztráció miatt a kormány a reform átütemezését nem tudja támogatni. A 47 év feletti korosztály ebből adódó esetleges hátrányait az adórendszerben megfelelő adókedvezményekkel kívánjuk enyhíteni, kompenzálni.
Úgy vélem, tisztelt Országgyűlés, hogy a kormány az érdemi, tartalmi kérdéseket érintő módosítások döntő többségének elfogadásáról, a nyugdíjreformról május vége óta tartó parlamenti vita lezárásának pillanatában is a kezdettől fogva megnyilvánuló kompromisszumkészséget igazolja, amely a többségi akaratnak megfelelően az új nyugdíjrendszer jobbítását eredményezi.
Tisztelt Elnök Úr! A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényjavaslat zárószavazására, illetőleg a módosító indítványokról történő szavazásra tartalmas, a törvény egészét kedvezően befolyásoló vita után kerülhet sor. Örömmel szögezhetem le, hogy bár a vita nem volt mentes politikai felhangoktól sem, de a téma jelentőségének megfelelően a parlament alapvetően szakmai kérdésként kezelte ezt a törvényt, amely a magyar lakosság életminőségét számottevően meghatározhatja a következő időben.
Azokat a javaslatokat támogatjuk, amelyek az egészségbiztosítási ellátások pontosítására vonatkoznak. A vita során elhangzott olyan - egyébként értékes - gondolatokat, amelyek az egészségügyi rendszer, illetőleg a társadalombiztosítás intézményrendszerének alapelveit módosítanák, a fentiek értelmében nem tudjuk támogatni. Ezen elv alapján nem támogatunk számos olyan javaslatot, amely a jelenlegi rendszertől alapvetően eltér, a közigazgatási, közgazdasági környezettől idegen modellt vázol fel, mert ennek működési és garanciális feltételei nem adottak. Szintén nem támogatjuk az olyan javaslatot, amely az egész egészségügyi rendszer alapelveit megkérdőjelezi, és a beutalási rend teljes eltörlését tartalmazza.
A kormányzat a részletes szabályozás során a felesleges adminisztratív megkötéseket elkerülő megoldásokat kíván alkalmazni. Elfogadjuk azt is, hogy az ellátás minőségének javításában fontos elem az ellátók versenye, amelynek feltétele a beteg választási szabadsága. Ugyanakkor a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a szakmai és a hatékonysági szempontok figyelembevételével továbbra is szükségesnek tartjuk az igénybevételi rend ésszerűbb mértékű szabályozását.
Széles, nem egyszer gyanakvással teljes vita folyt a vizsgálati és a terápiás eljárási rendek bevezetéséről. Most is szeretném ismételten és egyértelműen hangsúlyozni, hogy ezek a protokollok nem szűkítik a biztosítottak jogait, hanem egyértelműbbé, a biztosított által is számonkérhetőbbé teszik azt. Nincs szó tehát arról, hogy ezek az ellátási szabályok valamilyen minimális, fapados, másodosztályú ellátást írnának elő, és ha valaki, úgymond, "rendes" ellátást kíván, akkor fizetnie kell.
Szintén félreértelmezésből fakadnak azok a félelmek, amelyek szerint a sémáktól való minden eltérésért fizetni kell. A beteg állapotából fakadóan, jobb gyógyulása érdekében tett eltérő megoldásokért természetesen ezentúl sem kell a betegnek fizetnie. Csak a szakmailag nem indokolható, felesleges vagy luxusjellegű, a beteg külön kérésére nyújtott ellátásoknál kell a betegnek költségtérítéssel számolni. Az erre irányuló javaslatot is támogatjuk.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Országgyűlés az előbbi módosításokkal pontosított törvényjavaslat elfogadásával olyan korszerű törvényt alkothat az egészségbiztosításról, amely a lakosság számára megfelelő garanciát nyújt a megfelelő ellátás igénybevételéhez.
Ezért kérem képviselőtársaimat, hogy az általunk is támogatott módosításokkal fogadják el a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)
