BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS
BÁRSONY ANDRÁS (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Valóban késői óra van, és úgy gondolom, hogy ilyenkor tárgyszerűen és röviden kell fogalmazni. Két megjegyzésem van.
Az egyik: mélységesen átérzem a kettővel előttem felszólaló képviselő asszony elkötelezettségét a probléma iránt. Kár, hogy ez hosszú ideig lepleződött, és csak az elmúlt három év e késői periódusában került elő. Ez az egyik megjegyzésem. Ugyanis a feketemunka elleni küzdelem nem egy olyan időszakban merült fel vagy került elő, amely, mondjuk, az elmúlt egy-két év történetéhez kapcsolódik.
Van még egy megjegyzésem, amely elsősorban a mezőgazdasági foglalkoztatáshoz kapcsolódik. Nevezetesen az a tény, hogy valakit a mezőgazdaságban foglalkoztatnak, az nem feltétlenül mezőgazdasági típusú foglalkoztatást jelent. A foglalkoztatás minősége ettől függetlenül lehet pontosan ugyanolyan foglalkoztatás, mint ami az ipar bármely szektorában vagy a szolgáltatás bármely szektorában előfordulhat vagy elvárható. Éppen ezért úgy gondolom és meggyőződésem: ha Magyarországon azt az elvet valljuk és tartjuk, hogy azonos munkáért azonos fizetséget, és ehhez kapcsolódóan persze - és ezt már én teszem hozzá - azonos közterheket kell vállalni, akkor nem az a kérdés, hogy ki a foglalkoztató, hanem az a kérdés, hogy milyen munkát végez, milyen értéktermelő munkát végez. Még akkor is, ha a foglalkoztatója esetleg egy mezőgazdasági típusú vállalkozó, a végzett munka alapján részben az alkalmazottat megilleti az ellátás, részben pedig az alkalmazottat megilleti az érte járó munkabér - még egyszer mondom, tekintet nélkül arra, hogy a foglalkoztatást ki végzi. Ebben az esetben egy kicsit (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) farizeusnak érzem azt a megkülönböztetést, ami a kettővel előző felszólalásban elhangzott.
Köszönöm, elnök úr.
