VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY
VARGA MIHÁLY (Fidesz): Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ellenzéki pártok képviselői jó néhányszor felhívták a figyelmet arra, hogy milyen veszélyekkel jár a kormánypártok által megkezdett mértéktelen sikerpropaganda. A Fidesz-Magyar Polgári Párt frakciója is több felszólalásban szólt arról, hogy a kormány hitelesebb és reálisabb képet festene az ország helyzetéről, ha a tényekből indulna ki. 1994-ben, amikor az MSZP-SZDSZ-kormányzás megkezdődött, rossznak tartottuk, hogy a kormány politikai szempontokból sötétebb képet festett az ország helyzetéről. Emlékezzünk vissza a Mexikó utáni pénzügyi válsággal való fenyegetőzésre.
De ugyanilyen felelőtlennek tartjuk most azt, hogy a kormány képviselői egy évvel a választások előtt átestek a ló másik oldalára, és gátlástalan öndicséretbe kezdtek, a valós folyamatok eltorzítására, felnagyítására törekednek. Nem arról van szó, tisztelt Ház, hogy ne vennénk észre a gazdasági folyamatok kedvező változásait. (Közbeszólások a kormánypártok padsoraiból: Éljen. - Taps ugyanonnan.) Azt hiszem, minden hazáját szerető polgár - akár ellenzéki, akár kormánypárti - örül annak, ha az országban kedvező, pozitív változások történnek.
De korábban is és most is fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a most tapasztalható kedvező változások azután következtek be, hogy a magyar gazdaság az elmúlt két évben visszaesett, stagnált, a beruházások csökkentek, a magyar lakosság jövedelme és nyugdíja reálértéken 20 százalékkal csökkent, az infláció 28 százalék fölé szökött fel. Ma már szakemberek ismerik el, hogy 1995-ben a bruttó hazai termék csökkent, csak kozmetikai beavatkozással lehetett stagnálásnak feltüntetni.
A mai változások megértéséhez tehát annak belátására van szükség, hogy az elmúlt két év a mélypont volt, innen már nem lehetett mélyebbre zuhanni. (Dr. Szabó Zoltán: Nektek sikerült volna.) Ezt támasztja alá az is, hogy a dicséretesnek tartott magyar export még ma is csak felét teszi ki a lélekszámban és területben közel azonos cseh gazdaság exportteljesítményének, annak a cseh gazdaságénak, amiről ma illik lesajnálóan nyilatkozni.
A kormányzati sikerpropaganda azonban két-három hete hirtelen alábbhagyott. Megkezdődött ugyanis a '98-as állami költségvetés érdemi előkészítése, és kiderült, hogy a miniszterek közül többen elhitték, amit mondtak. A kormány több tagja úgy vélte, hogy ha ennyire nő a gazdaság, akkor van lehetőség olyan célra támogatást igényelni, amitől korábban elvontak költségvetési támogatásokat.
Idézem a sajtójelentéseket: "A Közlekedési Minisztérium több pénzt kért közúthálózat fejlesztésére, vasútvonalak és vízgazdálkodás korszerűsítésére; az ipari tárca turisztikai célelőirányzatra és a műszaki fejlesztés alapprogramjaira, céltámogatásokra; a Népjóléti Minisztérium gép-, műszerfejlesztésre, kórházi rekonstrukcióra, béremelésre; a földművelésügy magasabb agrárdotációt szeretne."
Kuncze Gábor belügyminiszter pedig három év leépítés után a következőt nyilatkozta. Idézem: "A belügy többlettámogatást adna az önkormányzatoknak." Nos, azt hiszem, két év csökkenés után ez teljesen reális. A legvisszafogottabb eddig a honvédelmi tárca volt, amely reálértéken szeretné tartani a '98-as költségvetését.
Mindezektől az igényektől talán Horn Gyula miniszterelnök és Medgyessy Péter pénzügyminiszter ijedt meg igazán. Azóta tart az állóháború a Pénzügyminisztérium és a többi tárca között. Azt kell mondanunk: a kormány a saját maga által ásott verembe esett, hiszen a sikerpropagandáról hamar kiderült, hogy több benne a propaganda, mint a megalapozott tény. Így hiába próbál most óvatosan visszakozni a miniszterelnök és a pénzügyminiszter, úgy küzdhetnek saját kormánytagjaikkal, mint egy modern Laokoón-csoport.
Tisztelt Ház! A korán kezdett kormányzati sikerpropagandát hallva a magyar polgárok hosszú időn át nem tudták eldönteni, hogy a szemüknek vagy a fülüknek higgyenek. Maguk körül ugyanis nem azt látták, amit a kormánytól hallottak. Most megtapasztalhatták: a kijelentéseknek nagyobb a füstje, mint a lángja. Ez a kormány a választók után saját magát is becsapta.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
