BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS
BAUER TAMÁS (SZDSZ): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Nagyon becsülöm és tisztelem az előterjesztő, a Művelődési Minisztérium törekvését, csak azt gondolom, hogy egy félreértés áldozata. A kérdés egyébként nem felsőoktatási kérdés, hanem az állampolgári jogegyenlőség versus diszkrimináció kérdése.
Hogy világos legyen, amit mondok: amikor arról van szó, hogy egy egyetemre föl kell-e venni egy sánta jelentkezőt, vagy szabad-e megkülönböztetni azt, hogy a sántát nem vesszük föl, csak azt, aki teljesen ép, akkor nyilvánvaló diszkrimináció, ha a sántát nem veszik föl. Ezzel szemben ha felvételt hirdetnek a Testnevelési Főiskola valamilyen szakára, akkor nem diszkrimináció, ha azt mondják, hogy a sántát vagy a féllábút oda nem veszik föl, mert hiába akarnák őt futballistává kiképezni.
Azt gondolom, hogy az az első mondata ennek a passzusnak, hogy "A hallgatók világnézeti szabadsághoz fűződő alkotmányos jogát egyetlen felsőoktatási intézmény sem korlátozhatja", ez helyénvaló, valóban nem korlátozhatja egyetlen felsőoktatási intézmény sem; de igaza van Gellért Kis Gábornak, hogy ezt fölösleges beleírni a törvénybe, mert ez egy általános alkotmányos elv, amely vonatkozik a felsőoktatási intézményekre is.
A második mondat azonban szerintem itt tévedés. Mert a Testnevelési Főiskola nem tehet különbséget különböző vallású jelentkezők között, hogy fölveszi-e őket tornatanárnak vagy nem veszi föl, mert a testnevelési főiskola esetében ez egy alkotmányellenes megkülönböztetés lenne, ha ilyen alapon tenne különbséget.
Ezzel szemben a katolikus egyetem vagy katolikus középiskola megteheti, mert az olyan iskola, amelynek az a lényege, hogy világnézetileg elkötelezett - amellett, hogy iskola -, kimondhatja azt, hogy a sántákat és a kétlábúakat és egészségeseket egyformán kezeli, mert az ő sajátos funkciója szempontjából az emberek közötti eme különbség nem számíthat, és akkor a megkülönböztetés valóban alkotmányellenes lenne; ezzel szemben az ő sajátossága mellett az a különbség, hogy valaki katolikus, Krishna-hívő vagy szabadkőműves, nagyon lényeges különbség. Tehát ez nem diszkrimináció sem a pedagógus, sem a hallgató esetében, nem alkotmányellenes diszkrimináció.
Én bizony - csak hogy az egész egyház-politikai vita végén újra igazoljam azt, hogy nem arról van szó, hogy az egyházak jogait ne tisztelnénk, ellenkezőleg: nagyon is tiszteljük, nagyon is biztosítani akarjuk minden jogukat; éppen ennek a demonstrálásaként is, meg azt gondolom, hogy ez a helyes - azt mondom, hogy a második mondatot el kell hagyni, az első mondatnak pedig nincs értelme, ezért nem átfogalmazni kell ezt a passzust, hanem elfelejteni ebben a törvényben.
Köszönöm szépen.
