DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ
DR. SURJÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen. Kedves Képviselőtársam! Az általam javasolt megoldás kapcsán: tudomásom szerint a német gyakorlatban ugyanolyan szakmai szempontok érvényesülnek, tehát nem hiszem, hogy ezt a kérdést úgy lehet kezelni, ahogy képviselőtársam felvetette. Természetesen a döntéseinket elsősorban az szabja meg, hogy mit gondolunk az embrióról.
Itt az előbb hatalmas vitát folytattunk arról, hogy a betegnek joga van-e nyilatkozni, dönteni arról, hogy beavatkozzanak az életébe, megmentsék, ne mentsék meg, gyógyítsák, ne gyógyítsák. A fejlődésnek egy fiatalabb szakaszában pedig a dolog természete szerint nem lehet beleegyező nyilatkozatot kérni, de gond nélkül döntenek arról, hogy lefagyasztják, nem fagyasztják, tárolják.
(22.00)
Nem olyan egyszerű kérdés ez, képviselőtársaim. Mint ahogy az ikerterhességnél is, azt hiszem, az orvostudománynak nem az a fejlődési iránya, hogy ami problémát talál, azt az élet elpusztításával oldja meg, hanem az a fejlődési iránya, hogy ami problémát talál, azt lehetőleg megoldja. Vajon hogyan számolunk el a lelkiismeretünkkel akkor, ha az egészségügy számára csinálunk kényelmesebb megoldást, mert egy ikerterhesség bonyolultabb, nehezebb és több gonddal jár?
Azok az édesanyák, akik vállalták a terhességet, vállalták egyáltalán, hogy beindulnak az életük erre a szakaszára, tekintettel arra, hogy itt egy erős genetikus meghatározás is van - a családokban az ikerterhesség halmozódása ismerős -, már eleve úgy mennek bele, hogy ezzel tisztában vannak. Persze, ha odamegy hozzá az orvos, és felteszi a kérdést, hogy meg akarja-e tartani (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi a felszólalási idő leteltét.) - igen, befejezem - vagy nem akarja megtartani, akkor le lehet beszélni a kettős terhesség kihordásáról. De aki látott már édesanyát sírni azért, mert az egyik gyermek meghalt a kettő közül - gondolom, ebben kolléga úrnak is (Az elnök kikapcsolja a felszólaló mikrofonját.) van tapasztalata -, az érzi, hogy miről van szó.
