DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA
DR. DÁVID IBOLYA (MDF): Köszönöm szépen. Kristóf képviselő úr azzal fejezte be beszédét, hogy ez a két párt a pártérdekekre való hivatkozással döntött. Képviselő úr, nagyobb önmérsékletet kéne egy olyan párt képviselőjének tanúsítani, amely pártnak a főpénztárnoka ellen például olyan büntetőeljárás folyik, amelyben úgy tűnik, hogy az év legnagyobb korrupciós botrányában, a Tocsik-ügyben komoly szálak fűződtek Boldvai úr főpénztárnokságához. Ezért teljesen fölösleges hadakozni olyan kijelentésekkel, amelyeket a képviselő úr minden alap nélkül mondott a Magyar Demokrata Fórumra és a Fideszre.
Kétperces reagálásom lényegét talán mutatja az, hogy 13 hónap óta az alkotmányügyi bizottságban, amely állítólag jogászokból áll, egy olyan alapvető kérdést nem tudtunk eldönteni, amire itt mind a két képviselő úr hivatkozott, hogy vajon volt-e lehetőség arra, hogy az ÁVÜ állami vállalatoktól elvont vagyonból származó ingatlanokat a KVSZ-nek átadjon. Most már önöknek nem, akik az alkotmányügyi bizottság ülésén ezt végighallgatták, de azoknak, akik még a rádióra figyelnek, talán el tudnám mondani azt, hogy született egy törvény, és ennek a törvénynek az Állami Vagyonügynökségről kettő szakasza van.
A 10. §, ami sorban előbb áll, és a fő szabályt tartalmazza, úgy szól, hogy az Állami Vagyonügynökség feladatai sorában az állami vagyonnal kapcsolatos minden olyan feladat ellátása kötelező az Állami Vagyonügynökségnek, amellyel törvény vagy az Országgyűlés határozata a vagyonügynökséget megbízza. A törvény pedig megbízta azzal, hogy a pártokat ingatlanhoz kell juttatni.
A 12. §, amiről önök beszélnek - és ez a bizonyos szakértői egyeztetés is állandóan erre hivatkozott -, már az Állami Vagyonügynökség belső életére vonatkozó speciális szabály, amely azt mondta ki, hogy a vagyonügynökség - alapító jogok körében - csak akkor vonhat el vagyont, ha társaság alapítása céljából teszi ezt.
Ez a két szakasz egymással nincs beszélő viszonyban, az egyik a belső életét szabályozza, a másik pedig magának az alapítónak a jogviszonyát az Állami Vagyonügynökséggel szemben.
A két percem lejárt, majd a következő két percet kérem elnök úrtól. Köszönöm a figyelmüket.
