AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ
AKAR LÁSZLÓ pénzügyminisztériumi államtitkár: A közhasznú szervezetekről szóló törvényjavaslattal összefüggésben is számos módosító indítvány érkezett. Ezzel kapcsolatban megköszönöm a figyelemfelhívást, amely a különböző törvényjavaslatok közötti összhang megteremtésére vonatkozott.
A magunk részéről igyekeztünk a harmonizációt biztosítani, ezért több pontosító javaslattal egyetértettünk.
Több módosító indítvány arra irányult, hogy a közhasznú szervezeteket támogatók a javasolt adókedvezményeken túlmenő további kedvezményekben részesüljenek, illetve, hogy a közhasznú szervezetek vállalkozási tevékenységet a törvényjavaslatban megfogalmazott mérték felett végezhessenek anélkül, hogy adókötelezettségük keletkezne.
Volt javaslat arra is, hogy azoknál a közhasznú szervezeteknél, amelyeknek a bevétele nem több egymillió forintnál, a szabályok ne korlátozzák a vállalkozási tevékenységet.
Itt szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a társasági adóban e szervezetek számára a kedvezmények emelkednek. A társasági adót illető további módosításokat már nem tudja a kormány támogatni, hiszen akkor mesterségesen feszültségeket okozva versenyelőnyt - a közhasznú szervezetek számára az üzletszerűen gazdálkodási tevékenységet végző társaságokkal, szövetkezetekkel szemben - adnánk.
Tisztelt Országgyűlés! A vállalkozásokat érintő módosító indítványok közül legjelentősebbek a beruházások ösztönzésére irányuló adókedvezmények változtatására vonatkozó javaslatok. Ezek a befektetés nagyságától és a megvalósítás helyétől függően differenciált adókedvezmény-rendszert teremtenek a vállalkozások számára, amellyel a kormány is egyet tud érteni.
A bizottságok által támogatott módosító indítványok megerősítették az Érdekegyeztető Tanácsban született, a vállalkozásokra vonatkozó megállapodásokat, így például, hogy az átalakulással érintett körből a beruházási adókedvezményekre vonatkozó korlátozás valóban csak az esetlegesen adóelkerülési célzatú szervezeti változásokra vonatkozzon, vagy a szálláshely-szolgáltatást és a vendéglátást szolgáló épületek esetén a nagyobb igénybevétel adóban történő elismeréseként az adóalapnál érvényesíthető amortizációs kulcs emelkedjen.
Ugyancsak bizottsági támogató indítvánnyal lehetővé válik, hogy az országos érdekképviseleti szervezetek és az egyházak vállalkozási tevékenységére a közhasznú szervezetekkel azonos adózási szabályok vonatkozzanak, függetlenül attól, hogy ezen szervezetek nem tartoznak majd a közhasznú szervezetekről szóló törvény hatálya alá. Ezzel elismertté válik, hogy ezek a szervezetek is alapvetően közérdekű feladatokat látnak el.
Tisztelt Országgyűlés! Az általános forgalmi adóról szóló törvényt illetően a támogatott indítványok leginkább egyszerűsítést vagy egyértelműbb szabályozást jelentenek. Így például a mezőgazdasági termékek felvásárlásakor kiadott felvásárlási jegyen a jövőben sem kell a termék minőségi osztályba sorolását szerepeltetni, továbbá a dohánygyártmányok jövedéki adóztatása miatt szükségessé váló különös áfa-adózási rendelkezéseket a jövedéki adótörvény módosítása részletesen tartalmazza.
(17.40)
A parlamenti munka során a legnagyobb vitát a hazai és a déligyümölcsök közötti áfakulcs egységesítése váltotta ki. Mint ismeretes, a kormány nemzetközi kötelezettségvállalása miatt kezdeményezte a déligyümölcsök védővámként funkcionáló 25 százalékos áfakulcsának az egyéb gyümölcsöknél alkalmazott 12 százalékra való csökkentését. Hangsúlyozom, hogy a hazai kertészeti termékek eddigi pozitív diszkriminációja tovább nem tartható fenn, a változtatást elutasító döntés agrárexportérdekeinket veszélyeztetné.
A másik nagyobb érdeklődésre számot tartó módosítás a gáz- és áramszolgáltatás esetében fizetendő hálózatfejlesztési hozzájárulás áfavonzatának egyértelműsítése. A támogatott javaslat szerint ez a hozzájárulás áfamentes.
A fogyasztási adót érintően nagyobb véleménykülönbségek az alkoholok fogyasztási adóztatásánál fogalmazódtak meg. Ennek kapcsán óvnék attól, hogy olyan kezdeményezést támogassanak, amely az alkoholok adóterhelését újabb százalékos fogyasztási adóval sújtaná. Egyrészt szeretnék emlékeztetni mindenkit arra, hogy a korábbi százalékos terhek már tételes adóvá váltak, és így épültek be a jövedéki adó rendszerébe, másrészt a forgalmi fogyasztási adók emelése köztudottan az adó megkerülésében való érdekeltséget is növeli.
Tisztelt Országgyűlés! Az illetékekről és az önkormányzati adókról szóló törvények módosítására benyújtott törvényjavaslat vitájának középpontjában a helyi iparűzési adó alapjának módosítása állt. Ez az adónem már eddig is fokozatosan jelentős átalakuláson ment keresztül. Eredetileg többfázisú bruttó forgalmi adóként indult, majd a módosításokkal a hozzáadottérték típusú adó irányába változott. Az adó alapjának hatályos meghatározása miatt így az adónem egyes nemzetgazdasági ágazatokban eltérő hatással és jelleggel funkcionál. Az ellentmondások feloldására a törvényjavaslat az adó alapját csökkenteni tervezi az anyagköltséggel. Ezzel a hozzászólók jelentős része is egyetértett.
A vita elsősorban akörül alakult ki, hogy az adóalap-csökkentés és ezzel párhuzamosan a önkormányzati adóbevételek szinten tartásához szükséges törvényi felső adómérték emelése milyen időponttól lépjen hatályba. Volt, aki egy év felkészülési időt javasolt, míg mások az egy- vagy kétlépcsős megoldást javasolták. A módosító javaslatok közül a kormány azzal értett egyet, hogy az iparűzési adó évi mértékének felső határa 1998-ban a javasolt 1,5 százalék helyett 1,4 százalék legyen. Az 1,5 százalékos törvényi felső adómérték az anyagköltség 33 százalékos levonhatósága mellett az önkormányzatoknak elegendő mozgásteret ad a helyi adómérték kialakításához és az adóbevétel szinten tartásához ugyanakkor biztosítja, hogy a vállalkozások nemzetgazdasági szintű iparűzési adóterhelése ne változzon.
A kormány támogatja azt a módosító javaslatot is, amely szerint az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység után megfizetett adó teljes összegében levonható legyen az állandó iparűzési tevékenység után a székhely, telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból.
A kormány ugyanakkor nem támogatja azt a javaslatot, amely az adóalap módosításához egy év türelmi időt kér, vagy amelyik az adómértéket csökkentené.
A törvényjavaslatban szereplő háromlépcsős megoldás is kompromisszum eredménye volt. Meggyőződésünk, hogy ez elegendő időt ad mind a vállalkozóknak, mint az önkormányzatoknak az átállásra.
Úgy látom, hogy a reform szükségességét szinte mindenki felismerte, az eleve fokozatosan bevezetésre kerülő változtatások megkezdését tovább húzni indokolatlan lenne.
Tisztelt Ház! A vitában felszólalók alapvetően egyetértettek az illetéktörvény javasolt módosításaival. Ugyanakkor kisebb véleménykülönbség alakult ki a névváltoztatási eljárás 5 ezer forint, továbbá az adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti eljárás 3 ezer forint illetékéről. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozom, hogy az eljárási illetékek változása senkit sem akadályozhat jogai érvényesítésében. Ezt az illetéktörvény garantálja a külön jogszabályon alapuló költségmentesség intézményének elismerésével. A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványok nagy része az illetékmentesség kiterjesztésére irányult. A kormány közülük csak azt támogatja, amely a lakásszövetkezetet nemcsak a tagjával, hanem a nem tag tulajdonossal szembeni üzemeltetési és felújítási költség megtérítése iránt nyitott eljárásban is mentesíti az illeték előzetes megfizetése alól.
A kormány nem ért egyet a közhasznú szervezetek, a kiemelkedően közhasznú szervezetek részére juttatott örökség tárgyi mentességével. A közhasznú szervezetek fogalmi körébe tartozó szervezetek az illetéktörvény szerint jelenleg is illetékmentességet élveznek, ha a vagyonszerzésüket, illetve eljáráskezdeményezésüket megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységük után társaságiadó-fizetési kötelezettségük nem keletkezett. A hatályosnál nagyobb kedvezmény megadása így egy körben is szükségtelen.
Nem támogatható továbbá az az indítvány sem, amely az ügyvédi tevékenység szervezeti formaváltozásával bekövetkező vagyonszerzésekre biztosít teljes körű illetékmentességet. Semmi sem indokolja ugyanis e tevékenységnek a gazdasági társaságokat meghaladó mértékű preferálását.
Tisztelt Országgyűlés! Az adózás rendjéről szóló törvénymódosítás általános vitájában a hozzászólók szinte kizárólag az Országgyűlés adatvédelmi biztosának a bizottsági üléseken kifejtett alkotmányossági aggályaira támaszkodva foglalkoztak a javaslattal. A bizottsági viták során konszenzussal kialakított módosító indítvány átfogalmazza a támadott rendelkezést, egyértelműen meghatározva az adatnyilvántartások azon körét, amelyből az adóhatóság adatot kérhet, és erősíti az adatok felhasználhatóságának célhoz kötöttségét is.
A bizottsági munka során a képviselők több, a javaslat rendelkezéseit pontosabbá, egyértelműbbé tevő indítványt terjesztettek elő, amelyek többsége az Érdekegyeztető Tanács ülésein született megállapodások eredménye. Ezek közül kiemelhető a személyi jövedelemadó, illetve a személyi jövedelemadóelőleg-bevallások egységes határidejének a kormány által javasolt tárgy hót követő 10-e helyett 12-ére történő változtatása. A kormány üdvözölte azt a képviselői módosító indítványt is, amely szerint a költségvetési támogatás kiutalására nyitva álló határidőbe nemcsak az adózónak felróható hiányosság pótlásához szükséges idő nem számít bele, hanem ha a kiutalás előtt az adóhatóság ellenőrzést végez, és ezt az adózó akadályozza, akkor az akadály elhárulásáig terjedő idő sem.
Tisztelt Országgyűlés! Kérem önöket, hogy - a vitában elhangzottakra és az általam elmondottakra is figyelemmel - a kormány által támogatott módosító indítványokat és a törvények egészét megszavazni szíveskedjenek.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)
