KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR
KUNCZE GÁBOR belügyminiszter, a napirendi pont előadója: Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Bevezetőmben mindenekelőtt szeretném kiemelni, hogy az a törvény, amelynek a módosításáról most tárgyalni fogunk, rendkívül fontos az önkormányzatok számára, ugyanis a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. számú törvény szabályozza komplex módon az önkormányzatok beruházásaihoz nyújtható központi támogatás két alapvető formáját.
(16.10)
A címzett és céltámogatások jogi szabályozása a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvényen alapul, amely szerint a fejlesztések meghatározott körében címzett vagy céltámogatás segíti a lakosság életkörülményeinek javítását szolgáló beruházások megvalósulását.
A címzett támogatásokról, amelyek az önkormányzatok egyes nagy költségigényű fejlesztési feladataihoz egyedi mérlegelés alapján nyújthatók, az Országgyűlés egyedileg dönt, és törvényt alkot. Ugyancsak az Országgyűlés határozza meg a társadalmilag kiemelt támogatandó célok körét, az igénybevétel feltételeit. A konkrét támogatásokról kormányközlemény jelenik meg.
A címzett és céltámogatási rendszer az önkormányzatok gazdálkodásának pénzügyi szabályozása keretében 1991 óta működik. A kezdeti időszak volt hivatott rendezni az átmenet feladatait. A címzett és céltámogatási rendszer működésének kezdeti kedvező hatásait felerősítette, és egyben hozzájárult a működés áttekinthetőbbé tételéhez az a jogszabályi rendezés, amely komplexitásában kezeli a támogatás igénybejelentési, döntés-előkészítési, döntési, finanszírozási, ellenőrzési és elszámolási rendjét.
Tisztelt Országgyűlés! A támogatási rendszer hétéves működésének tapasztalatai bebizonyították, hogy a támogatandó célok ténylegesen tömeges társadalmi igények kielégítésére szolgálnak. A címzett és céltámogatási rendszer egyszerre szolgálta és szolgálja a külső gazdasági hatás kompenzálását és a minimális szolgáltatások biztosítását. Az elsőre példa a szennyvízcsatorna-hálózat, a szennyvíztisztító telep építésének támogatása. A második esetnél az egészséges ivóvízzel való ellátás programja említhető.
A támogatási rendszer közvetetten elősegíti a területi egyenlőtlenségek megszüntetését is, hiszen ha e támogatási forma révén a hiányzó infrastrukturális elem megépül, úgy az adott településen a lakossági ellátás hiánya csökken, az önkormányzatok közötti különbség mérséklődik.
A támogatási rendszer jelentősen hozzájárul az önkormányzatok infrastruktúrájának kiépítéséhez, fejlesztésének. Ennek alátámasztására néhány adat: 1991-97 között az önkormányzatok összkiadása mintegy 5000 milliárd forint, amelyből több mint 830 milliárd forint a felhalmozású és tőke jellegű kiadás. Címzett és céltámogatással több mint 7200 beruházás valósult meg, kezdődött el, összköltségük 482 milliárd forint, amelyből közel 262 milliárd forint a támogatás. Ez több mint 2700 önkormányzatot érint, ahol a lakosság közel 96 százaléka él.
A címzett támogatások döntő hányadát a jelentős nagyságrendű több száz millió, gyakran több milliárd forint összköltségű kórházrekonstrukciók kötik le. A szociális ellátás területén támogatott beruházások az időskorúak, mozgáskorlátozottak, pszichiátriai betegek szakmai irányelveknek megfelelő, ápoló-gondozó otthonban történő elhelyezésének megteremtését szolgáló fejlesztéseket jelenti.
A vízgazdálkodás területén elsősorban ellátatlan települések, külterületi lakott helyek egészséges ivóvízellátását, valamint a legsürgetőbb ivóvízminőség-javítási feladatok megoldását segíti a támogatás. Az egyre gyakoribb viharkárok megelőzése érdekében 1997. évtől a támogatásra javasolt körbe kerültek a belterületi vízrendezésre benyújtott legfontosabb és a feltételeknek megfelelő igények. E támogatási rendszer lehetővé tette továbbá színházrekonstrukciók, könyvtárak, középiskolák, általános iskolák és óvodák fejlesztésének megvalósítását.
Céltámogatási körben befejeződött az egészséges ivóvízzel való ellátás programja. Az önkormányzatok felismerték a vízbázis és környezetvédelmi szempontból egyaránt fontos szennyvízelvezetés és -tisztítás jelentőségét, így a fejlesztési cél került az utóbbi években előtérbe. Az oktatási ágazatban széles önkormányzati kört érintett a tornatermi program.
Kiemelendő továbbá, hogy a céltámogatási rendszer segítségével a korábban iskolával nem rendelkező településeken az általános iskola első négy osztályának helyben történő oktatásához épített tantermekkel újra megkezdődhetett az oktatás. Mindemellett a nemzetiség által is lakott települések is kaptak segítséget a nemzetiségi oktatás célját szolgáló tanterem építéséhez.
E programok befejeztével a továbbiakban a támogatás az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltására irányul. A céltámogatási rendszer az egészségügyi intézmények műszerezettségi színvonalának emelését is segíti, amely elsősorban az egészségügyi alapellátás feltételeit javítja.
Tisztelt Ház! Az elmondottak igazolják, hogy a törvény betölti szerepét, jelentékenyen hozzájárul a helyi önkormányzatok feladatainak ellátásához szükséges beruházások megvalósításához. A támogatási rendszer sikeres működése mellett is szükséges azonban a rendszer továbbfejlesztése, azaz a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX. törvény korszerűsítése. Ezen túlmenően a módosítást indokolják a működés során szerzett tapasztalatok az államháztartási reform előkészítéséről szóló kormányhatározatok, amelyek feladatul szabják a finanszírozási rendszer áttekinthetőbbé tételét és a címzett és céltámogatási rendszer felülvizsgálatát a Magyar Államkincstár létrejötte és ezzel egyidejűleg az Állami Fejlesztési Intézet mint a finanszírozás egyik törvényi címzettje megszűnése a területfejlesztési tanácsok mint lehetséges középszintű döntési fórum létrejötte. A korszerűsítés alapvető célja, hogy a támogatás eljárási rendje alkalmazkodjon a megváltozott körülményekhez, egyszerűsödjön és ellenőrizhetőbbé váljon.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvény módosítását tartalmazza. A módosítás sürgős tárgyalásának alapvetően két oka van. Az egyik ok az, hogy a törvényjavaslat módosítani szándékozik az 1997. évtől címzett vagy céltámogatásban részesülő beruházások kivitelezésének megkezdési határidejét, a közbeszerzésekről szóló törvény eljárási rendjére figyelemmel. Annak érdekében, hogy az 1997. évtől támogatásban részesülő önkormányzatok ne veszítsék el a támogatás felhasználására a jogosultságukat, szükséges a törvény mielőbbi megalkotása. A másik ok, hogy az 1992. évi LXXXIX. törvény melléklete 1998. évig tartalmazza a támogatási célokat és az igénybevétel feltételeit. Az előre tervezhetőség érdekében tehát indokolt az ezt követő három évre a támogatható célok és az igénybevétel feltételeinek mielőbbi meghatározása.
Végül ezen törvénymódosítás egyes részei szorosan kapcsolódnak a szintén tárgysorozatba vett, a Magyar Köztársaság 1998. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslathoz. A javaslat lényege a következőkben foglalható össze: a címzett támogatásokat érintő jelentősebb változások. A helyi önkormányzatokról szóló törvény szerint a címzett támogatás nagy költségigényű és kiemelten fontos beruházások megvalósítására adható.
(16.20)
A címzett támogatások elaprózódásának megakadályozására, valamint annak elérésére, hogy valóban csak a nagy költségigényű és kiemelt fontosságú beruházások esetén legyen igénybe vehető a címzett támogatás, szükséges az önkormányzati térségi feladat fogalmának, valamint a beruházási összköltség 200 millió forint összegű alsó határának bevezetése a törvényjavaslat szerint. A címzett támogatásban részesülő beruházások 90 százaléka meghaladja ezt az értékhatárt. Az értékhatár bevezetésére ez ideig azért nem kerülhetett sor, mert az értékhatár alatti beruházásokat, amelyek a benyújtott címzett támogatási igények darabszámát tekintve 75 százalékát adják, megvalósítani szándékozó, többnyire kisebb lélekszámú települési önkormányzatok kirekesztődtek volna a támogatásból, hiszen eddig nem volt lehetőség az önkormányzatok beruházásainak széles körű támogatására.
A megyei területfejlesztési tanácsok mint új középszintű döntési fórum létrejöttével lehetővé válik a központi támogatások centralizációjának oldása egy új támogatási forma bevezetésével. Ez az új támogatási forma a cél jellegű decentralizált támogatás. Ennek révén bővül az önkormányzatok által igénybe vehető támogatási lehetőség. Az új támogatási forma teljes egészében lefedi az önkormányzati feladatkör felhalmozási kiadásait. Hangsúlyozni szeretném, hogy ez a támogatási forma nem címzett támogatásként működik, hiszen az erre vonatkozó szabályozási javaslat nem tartalmaz sem ágazati, sem költségkorlátot. A decentralizálás lehetővé teszi, hogy a helyi ismeretek birtokában szülessen döntés a kis- és nagyértékű beruházásokról, valamint az eddig nem támogatott felújításokról.
Az önök előtt fekvő 1998. évi költségvetési törvényjavaslat szerint 4 milliárd forint összegben ezen a jogcímen jutnak a megyei területfejlesztési tanácsok, illetve a Fővárosi Közgyűlés támogatási előirányzathoz, a helyi jelentőségű beruházások, valamint a vis maior esetek részbeni vagy teljes támogatására. Az 1998. évi költségvetési törvényjavaslat feltételezi a most tárgyalandó törvényjavaslatban foglaltak parlamenti elfogadását, hiszen ez a decentralizációs törekvés áll összhangban hosszabb távon a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszerének módosításáról szóló törvényjavaslattal.
Az igénybejelentések benyújtási határideje eltolódik annak érdekében, hogy a helyi önkormányzatoknak ne kelljen a támogatásról szóló döntést megelőző év tavaszán dönteniük a támogatás igényléséről, hanem a költségvetési koncepciójuk készítésekor, ősszel határozhassanak címzett támogatási igényük bejelentéséről. A benyújtási határidő mintegy hét hónappal későbbre kerülésének célja tehát a minden szempontból megalapozott döntések kialakításának a lehetősége, de hozzájárul az infláció hatásának mérsékléséhez is. Szigorítást jelent annak bevezetése, hogy az adott évi igény tekintetében a határidő elmulasztása jogvesztő. A címzett támogatás csak az igénybejelentésben, illetve a támogatást tartalmazó törvényben meghatározott célra használható fel.
A tapasztalatok azonban azt jelzik, hogy a szakmai törvények megalkotásából, illetve módosításából fakadhat olyan igény, hogy a feladat jelentős módosulása miatt a címzett támogatással folyamatban lévő beruházás lényeges adatainak módosítása szükséges. Ezekről az esetekről az Országgyűlés egyedi mérlegelés alapján, törvényben dönt.
A céltámogatásokat érintő jelentősebb változások a következők:
Az 1999-2001. években támogatható célok köre az 1998. évihez képest nem szűkül, azaz továbbra is az életveszélyes általános iskolai tantermek kiváltását, orvosi gép, műszer beszerzését, szilárdhulladék-lerakót, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló beruházásokhoz igényelhető támogatás.
A támogatási arány valamennyi támogatható célnél 10 százalékkal növekszik. Ezt az indokolja, hogy a beruházások összetétele eltolódott a fajlagosan drágább beruházások irányába, mint például a szennyvízelvezetés, -tisztítás. A támogatási arány növelésének célja, hogy a nagy fajlagos költségigényű infrastrukturális beruházásokat is meg tudják valósítani az önkormányzatok.
A törvényjavaslat a továbbiakban meghatározza, milyen arányban elégítendők ki az egyes célokra benyújtott igények. Ezen szabályozással nem változik évente a támogatásban részesíthető célok köre. Amennyiben az éves költségvetés nem nyújt fedezetet valamennyi új, jogos támogatási igény kielégítésére, akkor az egyes céloknál meghatározott rangsor szerint részesülnek a feltételeknek megfelelő igények céltámogatásban. E módosítás eredményeképpen a teljeskörűen kielégítendő életveszélyes tanterem kiváltását támogató cél kivételével a többi célnél az igények egy részének kielégítésére nyílik lehetőség. Mindez kiszámíthatóbbá teszi az önkormányzatok számára a céltámogatás elnyerésének valószínűségét.
A céltámogatási igények benyújtásának határideje több mint tíz hónappal későbbre kerül, így az önkormányzatok az adott évi költségvetésük készítésekor valamennyi körülmény egyidejű mérlegelése mellett határozhatnak céltámogatási igénybejelentésükről. Ezzel egyidejűleg megvalósul az a kívánalom is, hogy az igénybejelentéstől a kormányközlemény megjelenéséig tartó időszak rövidebb legyen. A benyújtási határidő elmulasztása a céltámogatások esetében is jogvesztő az adott évi igényekre vonatkozóan.
Az azonos célú, de kétféle támogatási forma elnyerésének és működésének ésszerűsítése miatt 1998. évtől a céltámogatási kiegészítő keret önállóan nem funkcionál, hanem beleolvad a területi kiegyenlítést szolgáló támogatási keretbe. A céltámogatási kiegészítő keretből a már támogatásban részesült, folyamatban lévő beruházásokhoz természetesen még ilyen címen juthatnak a további években a saját forrás kiegészítéséhez az érintett önkormányzatok.
Az adott évi új céltámogatások számának növekedését és az előirányzatok jobb kihasználását eredményezi az a módosítás, amely szerint a helyi önkormányzatok központi támogatásának tárgyévi előirányzatából, továbbá az előző évek előirányzat-maradványából június 30-áig lemondással, illetve a visszafizetésből és a törvény felhatalmazása alapján elvonással felszabaduló előirányzat felosztható a jogos és a rangsorban következő szennyvízelvezetés és -tisztítás céljaira benyújtott céltámogatási igényekre. A július 1-jétől lemondással felszabaduló előirányzat a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatását növeli.
A címzett és céltámogatásokat egyaránt érintő jelentős változások a következők:
A központi támogatás igénybevételének és lemondásának szabályozása szigorodik az előirányzat jobb kihasználásának és ellenőrizhetőségének érdekében. A törvényjavaslat részletes szabályokat tartalmaz a központi támogatásra való jogosultság elvesztésére, a fel nem használt és a felhasznált előirányzatról történő lemondásra, a fel nem használt előirányzat törvényi felhatalmazása alapján történő elvonására, valamint a jogtalanul felhasznált támogatás visszafizetésére.
Ennek megfelelően például a közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő a közbeszerzés tárgyára vonatkozó részletes műszaki leírásban nem térhet el a központi támogatás alapját képező jogerős, érvényes hatósági engedély és az ahhoz tartozó tervdokumentáció tartalmától. Ellenkező esetben az önkormányzat elveszíti a központi támogatásra való jogosultságát. Ezenkívül a közbeszerzési törvényben foglaltak be nem tartása esetén is megszűnik a központi támogatásra való jogosultság.
A határidőhöz kötött kivitelezés megkezdéséről, valamint a közbeszerzési eljárás eredményes lefolytatásáról értesíteni kell a Belügyminisztériumot. Az értesítés elmaradása esetén a határidőt követően a támogatás elvonásra kerül.
A finanszírozás rendszerének módosítása több okra vezethető vissza. Az Állami Fejlesztési Intézet megszűnése után a Magyar Államkincstár vette át annak szerepét. A Belügyminisztérium az előirányzat kezelője, ezért az utalványozás rendjét a megváltozott körülményekre tekintettel újra kell szabályozni.
A központi támogatással létrejött önkormányzati vagyon elidegenítésével kapcsolatosan is tartalmaz változást a törvényjavaslat. A központi támogatással megvalósuló közműberuházásoknál a hatályos törvény alkalmazásánál problémát jelentett az, hogy a szabályozás kizárólag gazdasági társaság alapítására vonatkozik. Annak érdekében, hogy a központi támogatással létrejött vagyon hosszabb távon szolgálja az önkormányzati feladatellátást, szükséges a szabályozás kiterjesztése a vagyon működtetésének időszakára is, a beruházás befejezési évét követő tíz évig.
(16.30)
A tervezett szabályozás egyben kiterjesztő hatályú lenne minden központi támogatással megvalósult és aktivált beruházásra is. Az 1991-92. években odaítélt központi támogatás felhasználására nincs időkorlát. Azon esetekben, amelyek nem kerültek a helyi önkormányzatok folyamatban lévő címzett és céltámogatását szabályozó törvény hatálya alá, mind a mai napig nincs határidő a még fel nem használt és le nem mondott összegek felhasználására. E szabálytalan állapot megszüntetésére vonatkozik az 1998. április 30-ai határidő bevezetése a felhasználhatóság korlátozására.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés a törvényjavaslatot sürgős tárgyalással napirendjére tűzte, négy bizottságnak adta ki a vita lefolytatására. Az önkormányzati és rendészeti, a költségvetési és pénzügyi, a környezetvédelmi és az oktatási, tudományos, ifjúsági és sportbizottság megvitatta a törvényjavaslatot, és mind a négy bizottság általános vitára ajánlja azt.
Kérem önöket, hogy elmondottak alapján vitassák meg, módosító javaslataikkal - ha szükséges - javítsák, a végén pedig fogadják el a benyújtott törvényjavaslatot.
Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)
