SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ
SÁNDORFFY OTTÓ (FKGP): Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Az ÁSZ-jelentés elkészítéséhez mindössze két hónap állt az ellenőrző hatóság rendelkezésére. Ez ellentmond az államháztartási törvény 53. §-ának.
Ez azt a nemkívánatos hatást is előidézi, hogy az ÁSZ nem a törvényi kötelményében előírt, Országgyűlés elé terjesztendő zárszámadási javaslatot vizsgálta meg, hanem a kormány elé terjesztettet. A tisztánlátás érdekében, mélységében több időre van szükség, mert szúrópróbaszerűen merítenek a költségvetési tervezetből. Ennek tartalmiságával nem vitatkozom, de az eljárással igen.
Miért tartsa be a polgár a törvényt, ha a kormány ilyen példát mutat? Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó beszámolót a törvényes határidőig a kormány ismét nem nyújtotta be. Az 1995. évi beszámolót csak '97 áprilisában nyújtotta be, de az Országgyűlés azt nem tárgyalta meg. A privatizációs szervezet '93-94. évi gazdálkodásáról sem nyújtott be a kormány beszámolót, ami súlyos mulasztás.
Az Állami Számvevőszék - hagyományaihoz híven - ismét egy alapos, szakmailag megalapozott jelentést tett le az Országgyűlés asztalára. Az FKGP bízik abban, hogy ez a jelentés néhány év múlva az egyetemeken, de megfontolandó, hogy már középiskolai szinten is a hallgatók tanulmányainak alapját képezze. Nem azért tervezzük az iskolai oktatás alapjául bevezetni ezt a jelentést, mert annyira jó vagy annyira kedvező képet ad a magánosítás folyamatáról, hanem azért, hogy bemutassuk a tanulóifjúságnak, hogy hogyan lehet egy felelős politikai vezetésnek a rá bízott vagyonnal sáfárkodni.
Döbbenjenek rá a magyar állampolgárok már iskoláskorukban, hogy az időben előttük élt, éppen hatalmon lévő pártemberek milyen pusztítást vittek végbe az országban! Döbbenjenek rá, hogy hogyan kótyavetyélték el az országot a Pozsonyi út 56. szám alatt meghúzódó pártfunkcionáriusok, hogyan tették tönkre az ifjúság jövőjét! Ismerje meg a tanulóifjúság, hogy egy hamis választói ígéretekkel hatalomhoz jutott párt milyen pusztítást tudott végbevinni az évszázadok alatt felhalmozott nemzeti vagyonban!
Feltűnő, hogy a központi költségvetésben felhasznált privatizációs bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkezett bevételekkel. A több milliárdos eltérés okát célszerű lenne vizsgálni. Az 1996. évi zárszámadási dokumentumok a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény tartalmiságát súlyosan sértik, nem érvényesül a folytonosság, a teljesség, a valódiság, a számviteli alapelvek maradéktalan végrehajtása. Megállapítható az ÁSZ-vizsgálatból, hogy az államháztartási mérlegrendszer kidolgozására vonatkozóan a kormány az államháztartási törvényben előírt feladatait az 1996. évi költségvetési zárszámadás összeállításakor sem teljesítette.
(17.30)
Nem sikerről szól 1996, hanem, ha alaposan utánanézünk, akkor kiderül, hogy rengeteg baj, kudarc 1996 mérlege. Mert államtitkár úr egyoldalúan elmondta, micsoda világraszóló sikere volt a kormánynak 1996. Az államtitkár úr szerint minden nagyon szép, mindennel meg van elégedve, a külföldiek veregetik a vállunkat. Mintha ilyet már hallottam volna. Emlékezzünk közben! "Sikeres" miniszterek jöttek, mentek, tocsikoltak. A gazdasági élet mélypontra jutott. Budapesten a maffiák gyilkoltak, robbantottak, lövöldöztek, leszámoltak és behajtottak. Igen, kérem, ez így volt, akkor is elmondtam.
Rendőrfőtiszteket leváltottak, rendőröknek emelést ígértek, amit a mai napig sem teljesítettek, hiszen ígérni tudtak. Az ígért támogatások mértéke 1995-ben 3 milliárd, '96-ban 5 milliárd, '97-ben 36 milliárd volt, a szakszervezetek szerint ebből egy forintot sem kaptak. Hét év rendőri költségvetése 60 százalékos veszteséget szenvedett reálértékben. Közben a feketegazdaság virágzik, az önkormányzatokat intézményesen kijátszották, az ügyesek olajat szőkítettek, tüntetnek a tűzoltók, a diákok, a pedagógusok, a húsipari munkások, a vasutasok sztrájkolnak. Arcpirító nyugdíjemelés történt: 0,5 százalék. Botrány! Hiszen már akkor a nyugdíjak reálértéke 31 százalékkal csökkent. A tb soha nem látott hiányt produkált, 70 milliárddal többet, mint az előirányzat.
Nem szabad elfelejtkezünk a sikeres bankjainkról: Ybli (Sic! - Dr. Szabó Zoltán: Remek, Ybli!) Bank, Budapest Bank, Polgári Bank, Magyar Nemzeti Bank. Alig 60 milliárdról szólt az adósságcsere, mire észrevettük, 100 milliárd lett a vége s közben leértékelnek, az inflációt központilag gerjesztik. Nem vagyok biztos abban, hogy ez az összeg az adósságcseréből adódik, hiszen az ÁSZ-t nem hagyták vizsgálódni a Magyar Nemzeti Bank ügyében, másrészt nagy a valószínűsége annak, hogy a bank egyéb veszteségét is belevette az adósságcserébe. Elgondolkodtat, hogy mi lett a londoni, bécsi és egyéb fiókokkal, miért küldtek el több főmunkatársat a Magyar Nemzeti Banktól.
Eladták a stratégiai vállalatokat, és ezt óriási sikernek könyvelték el. Tessék mondani: azóta mennyivel vagyunk gazdagabbak? Azok a külföldiek, akik az önök vállait veregetik, közben röhögve zsebre vágják a szerződésben kikötött, az állam által biztosított nyereséget.
Álmok az egyik oldalon, a másik oldalon közben újból kitalálják a szegénységi bizonyítványt. Ez a szociális érzékenység. Hova lett az értéktöbblet? Jó lenne, ha a törvényt betartva pontosan elszámolnának vele.
Ugyancsak szabályellenes és további találgatásokra ad okot, hogy több mint 200 költségvetési intézmény az összesen tervezett 0,3 milliárd forinttal szemben 2,9 milliárd kamatbevételhez jutott olyan helyzetben, amikor a kincstár nem fizet kamatot. Erre a fogyatékosságra a zárszámadási törvényjavaslat miért nem ad magyarázatot?
Az államháztartás mérlegrendszerének kidolgozására vonatkozóan az államháztartási törvényben előírt feladatait a kormány nem teljesítette, mert a mérlegben nem szerepelnek azonosíthatóan a módosított előirányzatok, ezért az Országgyűlés által megállapított összegek módosítása, szabályszerűsége nem értékelhető.
Kifogásolható, hogy a kormány nem dolgozta ki a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak zárt rendszerű, kettős könyvviteli elven alapuló könyvvezetési beszámolási rendjét. Milyen egyszerű lenne most! Az ÁSZ-jelentés alapján megállapítható, hogy a kormány a közpénzek felhasználásának ellenőrzésére alkalmas, zárt rendszerű beszámolási rendszert nem alakított ki, ami az ellenőrzés munkáját gyakorta ellehetetlenítette. Ezzel a kormány a számviteli törvényt és az államháztartási törvényt megsértette. Még az ügyészi szervezetre is vonatkozik ez a megállapítás, aki a törvényesség őre.
Hogy hol a tűréshatár a kormány számviteli munkájának tekintetében? Gondatlanságról vagy számviteli bűncselekmény elkövetéséről van szó? Az illetékes bizottságok vizsgálatának kellene ezt eldöntenie.
Az 1996. évi zárszámadás átvizsgálásakor konkrét szabálytalanság, hogy az 1996. évi privatizációs bevételek alakulása, szerkezete, a bevételek felhasználása a zárszámadásban nehezen nyomon követhető. A felhasznált bevételek nem egyeznek a törvényjavaslat szerint az év során beérkező bevételekkel, és a különbség nincs indokolva. A különbség 83 milliárd forint, ami az 1995. évben befolyt privatizációs bevétel felhasználását is tartalmazza. Ám erre nézve az indoklás semmiféle utalást nem tartalmaz.
A 2. számú füzet tárgyalja a belföldi államadósságot. Véleményem szerint csak a belföldi államadósság összege éri el a GDP 75 százalékát. Hozzáadva a külső államadósságot, a GDP-t túlhaladja. Nem tudom, vagy az én adataim nem jók vagy valahogy másképp számolják ki a GDP-t, és ezt szeretném megkérdezni, hogy hogyan számolják ki. Mennyi a nettó államadósság, mennyi a bruttó államadósság, a belföldi államadósság, mennyi a GDP? Mert akárhogy számolom, nem jön ki 75 százalék. Nem tudom, nekünk csinálták vagy valaki másnak csinálták a 75 százalék kiszámolását. Mekkora összeget tesz ki a magán-, vállalati, önkormányzati adósság? A fentieket figyelembe véve nekem sehogysem jött ki a 75 százalék. (Dr. Szabó Zoltán: Nem csoda!)
Tisztelt Ház! Ez egy beszámoló lehet, de mérleg nem, a mérleg feltételezi a hitelességet, amit még a pénzügyi kormány sem állíthat.
Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps az ellenzék padsoraiban.)
