DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ
DR. MÉSZÁROS ISTVÁN LÁSZLÓ, az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Az emberi jogi bizottság is egyetért a közhasznú szervezetekről szóló szabályozás irányával és alapelveivel, ezért egyhangúlag támogatja a törvényjavaslat megvitatását. Ez az egyhangúlagos támogatottság, tisztelt Ház, azt jelzi, hogy a művelődési tárca és mindazok, akik részt vettek a törvény előkészítésében, jól felismerték, hogy egy olyan ügyről van szó, amely bátran nevezhető közös, pártállástól független ügynek.
Olyan javaslat fekszik előttünk, amely a társadalmi önszerveződés viszonyait erősíti azáltal, hogy a civil szféra jelentős számú szereplőjét hozzásegíti ahhoz, hogy kiismerhető és átlátható jogi, pénzügyi környezetben tevékenykedhessen. A törvényjavaslat olyan szervezetekről szól, amelyeket nem a haszonszerzés indít mások szolgálatára, hanem közvetlenül a mások szolgálata motivál. A társadalmi szolidaritás ideája ölt testet ezekben a szervezetekben, azé a társadalmi szolidaritásé, amelyre oly nagy szükség van ahhoz, hogy az emberek otthonosnak érezzék a társadalmat, amelyben élnek; azé a szolidaritásé, ami nélkül menthetetlenül darabjaira hullik minden társadalom.
Tisztelt Képviselőtársaim! A polgári szabadság viszonyai is erősödnek, ha a nonprofit szektorért teszünk, hiszen ennek a szférának az erősödésével növekszik az adott közhasznú tevékenység társadalmi és csökken az állami hatósági jellege. Ráadásul a közfeladatok, közszolgáltatások és egyéb közhasznú tevékenységek hatékonyabban is láthatók el olyan szervezetek keretei között, amelyek biztosítják a civil társadalom fokozottabb szerepvállalását.
Tisztelt Ház! Fontos szempont, hogy a törvényjavaslat a világnézeti semlegesség talaján áll, az alapító és a szervezet világnézeti elkötelezettségétől függetlenül, tehát mindenféle megkülönböztetés nélkül minden olyan szervezet számára elérhetővé teszi a közhasznú státuszt és az azzal járó előnyöket, amelyek a törvényben rögzített közcélokat szolgálják.
Tisztelt Képviselőtársaim! Az a várakozáson felüli intenzitás, amivel az adófizetők rámozdultak például a személyi jövedelemadó 1 százalékával való rendelkezés lehetőségére, jelzi, hogy a nonprofit szféra élvezi a társadalom bizalmát. Annak ellenére, tisztelt Ház, hogy kormányzati ellenkezés miatt az egyszázalékos törvény az utolsó pillanat után és jelentős ellenkampány közepette született meg úgy, hogy rákészülni nem is maradt idő, 1 millió 286 ezer, tehát minden harmadik adófizető élt az szja 1 százaléka közcélú felajánlásának lehetőségével. Ez megközelítően kétmilliárd forintot jelent. Megközelítően tehát kétmilliárd forintot ajánlottak fel közel 16 ezer kedvezményezett részére.
Tisztelt Ház! A társadalmi szolidaritás, a szabadság és hatékonyság, valamint az áttekinthetőség szempontjain felül ez a polgári bizalom is azt jelzi számunkra, hogy nemcsak szükséges, hanem érdemes is javítani a nem nyereségorientált szervezetek működésének feltételrendszerét, ezért megismétlem: az emberi jogi bizottság egyhangúlag támogatja a szabályozást, annak alapelveit és irányait.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)
