KELLER LÁSZLÓ népjóléti minisztériumi államtitkár: Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársam! Ma már egy interpellációra adott válaszomban használtam azt a kifejezést, és most ugyanezt kell tennem: a tények nem támasztják alá az ön állításait. A megyei közgyűlésnek az ön által is hivatkozott legutolsó döntése, amely Farkasgyepű ismételt működtetését határozza el, szakmai indokok miatt a tárca részéről valóban nem támogatható. A közgyűlés döntését egyébként nem követte a LXIII. törvénynek megfelelően a megyei egyeztető fórum összehívása, amelynek állást kellett volna foglalni az intézetek átalakítása, illetve az intézet átalakítása tekintetében. Ugyanakkor a népjóléti tárca szakmai indokok és érvek alapján támogatja a megyei egyeztető fórum és a Veszprém Megyei Közgyűlés azon korábbi szakmai döntését, miszerint a Farkasgyepűi Pulmonológiai Intézet feladatait az ajkai kórház venné át.
Mint ön előtt is ismert, Farkasgyepűn alapvetően aktív ágyakon, viszonylag rövid ideig folyik az ellátás. Olyan ellátás, amelynél a tiszta levegőnél sokkal fontosabb szempont a megfelelő diagnosztikai eszközöknek és egyéb gyógyító eszközöknek a megléte. Az ajkai kórházban minden fontosabb társszakma reprezentálva van, így a tüdőbetegek konzíliumi ellátása is a kor színvonalán biztosítható.
Az áttelepüléshez szükséges feltételek megteremtése - mely a költségvetésben rendelkezésre áll - tizedébe kerül a Farkasgyepűn esedékes 2-2,5 milliárd forintot kitevő teljes rekonstrukciónak. A rekonstrukció már csak azért is elkerülhetetlen lenne Farkasgyepűn, mivel a barakk jellegű pavilonok nagy kórtermeket, kevés vizesblokkot tartalmaznak. Bár jóllehet a külső klíma optimális a tüdőbetegek számára, azonban az intézmény hotelrészének klímája és az alapvető komfortfokozat hiánya rossz körülményeket jelent a betegek ellátása során.
Úgy gondolom, egyetérthetünk abban, hogy a betegek gyógyulását is az szolgálja leginkább, ha korszerű, megfelelő komfortú ellátásban részesülnek, amelyet Ajkán kisebb ráfordításokkal biztosíthatunk. A csökkenő számú tüdőgyógyászati ágyak a szakmai kollégium véleménye szerint is biztosítani tudják a tüdőbetegek ellátását. Itt ugyanis nem 100 ágyról van szó, hiszen a 120 aktív tüdőgyógyászati ágy mellett egy 55 ágyas rehabilitációs osztály kizárólag tüdőbetegek ellátását szolgálná egy 575 ágyas kórházban. Biztosan állítható, hogy fekvőbeteg-ellátásra szoruló megyei tüdőbeteg nem maradna ellátás nélkül.
Az ellátás személyi feltételeivel kapcsolatban szeretném megjegyezni, hogy a farkasgyepűi intézmény orvosait Ajka város polgármesterének levele alapján teljeskörűen átvenné az ajkai kórház, alkalmazná továbbá a szakasszisztenseket, a pulmonológiai szakápolókat és a felnőtt szakápolók egy részét. A fennmaradó személyzet a tüdőgyógyintézet szociális típusú ápolási intézménnyé alakulásával megtarthatná munkahelyét.
A fertőző tbc-s betegek elkülönítésére, a kórházon belüli fertőzés veszélyének elhárítására is sokkal alkalmasabb az ajkai Magyar Imre Kórházban kialakítandó pulmonológiai osztály. A fenti döntés meghozatalában természetesen politikai érvek és indokok semmilyen szerepet nem játszottak és nem játszhatnak, kizárólag a betegek és az egészségügyben dolgozók érdekeit tartottuk szem előtt. (Dr. Pusztai Erzsébet: Kizárólag!)
Kérem képviselőtársamat, fogadja el interpellációs válaszomat. (Taps a kormánypárti padsorokban.)